Somogy megye páratlan lápvidéke - Baláta-tó

Szentától nem messze, Kaszó község határában található egy kevesek által ismert, de annál látványosabb hely. Magyarországon egyedülálló terület, fűzlápok, zsombékosok, úszólápok, gyékényesek vízi birodalma. A Belső-Somogy zöld szívében, a Baláta-tónál jártunk.  

Szerző:
Joó Annamária
Fotó:
Márkus András
Adobe Stock
Gulyás Attila
2019. június 5.

Szentától nem messze, Kaszó község határában található egy kevesek által ismert, de annál látványosabb hely. Magyarországon egyedülálló terület, fűzlápok, zsombékosok, úszólápok, gyékényesek vízi birodalma. A Belső-Somogy zöld szívében, a Baláta-tónál jártunk.  

A Nyugat-Belső-Somogy kistáj területén fekvő vizes élőhely a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozik, létrejöttét pedig az Ős-Dunának köszönheti, amely a jégkorszak idején ezt a vidéket a hordalékával terítette be. A hordalékanyagot a víz és a szél munkája idővel tovább alakította, formálta. Ahol a buckák közti mélyedésekben agyag halmozódott fel, ott vízzáró rétegként megakadályozta a csapadékvíz elszivárgását, így lefolyástalan, pangó vizes részek, lápok alakultak ki. Ilyen láp a Baláta-tó is, amelyen közel 50 kisebb-nagyobb lápszem található, és 1942 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. 2008-ban a Baláta körül egy erdőrezervátumot is létrehoztak.

 

A tó felszínét gazdagon borítják a vízinövények

 

A tavat nagy kiterjedésű fűzlápok, zsombékosok és gyékényesek teszik rendkívül mozaikossá, így a nyílt vízfelület viszonylag csekély. Itt tenyészik a Baláta egyik növényritkasága, az Aldrovanda vesiculosa, a lápi aldrovanda, amely Magyarországon csak itt él, sőt Közép-Európában már tőlünk északabbra nem is fordul elő. Különlegessége, hogy rovarfogó növény. A levéllemezei összecsapódásra képes csapdává módosultak, amelyekkel parányi vízi gerincteleneket, rákokat, vízibolhákat tud elfogni.

 

A mocsári teknősök is nagyon kedvelik a Baláta-tavat

 

A láp fölé nyúló, 640 méter hosszú stégrendszernek köszönhetően szinte testközelből figyelhetjük meg a változatos növény- és állatvilágot. Mind ide, mind a tó szélén található toronyba érdemes távcsövet vinni magunkkal. Egyrészt azért, hogy a magasság nyújtotta újszerű távlatot élvezhessük, másrészt azért, hogy a távolban lévő vízi élőlényeket is szemügyre vehessük.

 

A stégrendszert a tó „közelebbi megismerésére” építtette 2014-ben a Kaszó Zrt.

 

A Baláta lefolyástalan őslápja és a tavat körülölelő erdőség vadregényességét, érintetlenségét főként a terület elszigeteltségének és a természetvédelmi oltalomnak köszönheti. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum magterületén nem folyik erdő- és vadgazdálkodás, nincs vadászat, halászat, fát nem vágnak ki, de nem is ültetnek. Úgy tenyészik, nő, burjánzik, illetve pusztul el minden, ahogy a természet jónak látja. Ezért ne bánjuk, hogy csupán bejelentkezéssel és szakvezetéssel látogatható a terület. A természetvédők és az erdészek nemcsak attól tartanak, hogy a laikus vendég kárt tesz az itteni élővilágban, de a kiszámíthatatlan mocsárvidék veszélyeitől is óvják a turistákat, mert aki nem ismeri a zsombékot, a semlyéket, egy rossz lépéssel könnyen a foglyává válhat. A kaszói kisvasúttal viszont bárki eljuthat a tóig, ahol gyorsan megértheti, miért is kell védeni ezt a természeti kincsestárat.

 

 

A Baláta-tóról és különleges élővilágáról még többet olvashatsz e havi számunkban.

 

A JÚNIUSI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, DE KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉSRE IS VAN LEHETŐSÉGED.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Ilyen a lombok között sétálni Kaszón

Határ menti ván fák ösvényén

Virágban úszik Európa legnagyobb nárciszmezője Somogyban

Cikkajánló