11 éves hazánk legidősebb szalakótája
Odúellenőrzés közben akadtak rá a hazai rekorderre. A gyűrűzött példány az adatok szerint a dokumentáltan legidősebb szalakóta az országban.
Odúellenőrzés közben akadtak rá a hazai rekorderre. A gyűrűzött példány az adatok szerint a dokumentáltan legidősebb szalakóta az országban.
Magyar világrekord született egy felső-kiskunsági mesterséges költőodúban. Tíz szalakótafióka látott napvilágot egy fészekaljban, és most annak kell szurkolni, hogy mind ki is repüljenek.
Egy rakás frissen kikelt szalakóta, mellettük pedig fehér gombolyag pihen: egy bagolyfióka. De hogyan kerültek ugyanabba a fészekbe?
Már landoltak az első példányok Cserebökényben, ahol mesterséges költőládákkal várták őket.
A színpompás szalakóták a vonulás során akár több mint 10 000 km-t is megtesznek, amíg Afrika távoli tájairól visszatérnek a hazai költőhelyekre.
A Körös–Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a szalakótáknak kihelyezett odúkban rendszeresen költenek kuvikok is. Idén 13 kuvikpár választott ilyen fészkelőhelyet.
Eleven idén már ötödik alkalommal tette meg a nyolcezer kilométeres utat afrikai telelőhelyéről magyarországi költőhelyére. A jeladós madár az elmúlt években fontos információkkal gyarapította a Kárpát-medence szalakótáival kapcsolatos tudásunkat.
A színpompás szalakóták viszonylag későn, április végén, május elején érkeznek vissza a telelőterületekről, és mostanában kezdik meg a költést. Mivel a természetes költőhelyeik egyre fogyatkoznak, ezért mesterséges odúk kihelyezésével segítik őket a szakemberek.
Magyarország madárvilágának egyik legszebb, más fajokkal összetéveszthetetlen képviselője április végén, május elején érkezik vissza hozzánk afrikai telelőhelyéről. A Nyugat-Európa egyes országaiból már eltűnt szalakóta az öreg, odvas fákkal tarkított füves élőhelyekhez, leginkább a legeltetett vagy kaszált területekhez kötődik. Jövője veszélyben forog, az elmúlt évek odútelepítési projektjei azonban ígéretes eredményekkel kecsegtetnek.
A legutóbbi becslések szerint 2000-2200 pár szalakóta él Magyarország területén a védelmi intézkedéseknek köszönhetően. Most zárult az uniós projekt, résztvevői beszámoltak az eredményekről.
333 mesterséges szalakótaodú található a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-hevesi Tájegységének területén, az összeset ellenőrizték.
Az 1970-es évektől kezdve nem fészkel a színpompás madár Nógrád megyében, idén viszont egy jól fejlett fiókát találtak az egyik odúban.
Kirepültek az utolsó fiókák is, így a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai sorra vették a Bihari-sík tájegység 220 szalakótaodúját.
Többségük mesterséges odúkban, de ami igazán jó hír, hogy a Körös–Maros Nemzeti Park részterületein az utóbbi években egyre gyakrabban bukkannak a szakemberek természetes szalakótafészkekre is.
Országosan nő a szalakóták száma, hála a Magyar Madártani Egyesület (MME) projektjének, most újabb megyében fészkel bizonyítottan a színpompás madár.
Az impozáns külsejű kékhasú szalakóta több napig egy alföldi tanya udvarán tartózkodott. A madarász szakemberek szerint nagy valószínűséggel egy díszmadártenyészetből szökött el.
Fantasztikus belegondolni, hogy ez a gyönyörű madár hányszor járta meg Afrikát. Sok tízezer kilométert tett már meg életében az a gyűrűzött szalakóta, amely a napokban tűnt fel a Csanádi-pusztákon. A nyolcadik életévében járó madarat 2013-ban, fiókaként ugyanitt gyűrűzték meg.
A napokban egy gyűrűs szalakóta bukkant fel Dévaványa közelében. A madarat néhány évvel ezelőtt innen 70 kilométerre, a kardoskúti Fehér-tó környékén látták el jelölőgyűrűkkel.
A madár március 15. körül indult haza Botswanából, hogy negyedszerre is hazaérkezzen Apajra.
Pápaszemes bülbülnek nézték a magyar jeladós szalakótát Szaúd-Arábiában, és lelőtték.