MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.11.29. 10:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: dr. Tóth Imre, Wikipédia, nagyborzsonyinfo.hu

Szegedtől a Tisza forrásvidékéig

Dr. Tóth Imrét nehéz röviden bemutatni. Ő egyszerre tanár, természetjáró, tájékozódási futó, versenyszervező, forráskutató, környezetvédő, túraszervező, aki sok-sok évtizede emblematikus figurája a szegedi köz-és sportéletnek.

Legutóbb az általa alapított GEO-Environ Környezetvédő Egyesület 25 éves, jubileumi összejövetelén találkoztunk. Az azóta eltelt pár évben semmit nem változott, sőt, az igazság az, hogy az elmúlt 20 évben sem, mióta ismerem. Most is ugyanaz az érzésem vele kapcsolatban, mint amikor egyetemista koromban először találkoztunk, olyan mintha kifogyhatatlan energiája lenne. A lelke is ugyanolyan fiatalos, csak a szíve inti már néha kicsit lassabb tempóra, de 82 évesen az ember ezt már nem veszi zokon a testétől.

 

 

Dr. Tóth Imre a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott adjunktusa földrajzosok, természetjárók és tájékozódási futók nemzedékeit nevelte ki. Találkozónk után épp a szegedi városházára siet, hogy átvegye gyémántdiplomáját, amit 60 évvel ezelőtt kapott meg.

 

Iskolákban is népszerűsítették a kéktúrát

 

A természetjárás és a tájékozódási futás már ceglédi gyerekként is része volt az életének. 1953 óta tagja a Magyar Természetbarát Szövetségnek (az MTSZ jogelődje), és a Csongrád megyei szövetség alapító tagjaként nagy szerepet játszott az alföldi természetjárás népszerűsítésében. Kezdeményezésére írták ki az OKT útvonalán a „Dorogtól Nógrádig” elnevezésű túramozgalmat. „Szegedről ez a szakasz érhető el a legkönnyebben, nem véletlen, hogy a túra több ezer Csongrád megyei túrázót mozgatott meg.” Sikerült elérnie, hogy a Börzsönyben, Kisirtáspusztán az egykori érseki istállóból és bognárműhelyből kulcsos ház legyen, ehhez persze először ki kellett vakolniuk, takarítaniuk az épületet, és el kellett intézni, hogy a korábbi nagybörzsönyi ércbányából valahogyan odavezessék az áramot.

 

Forrás: nagyborzsonyinfo.hu

 A Toboz kulcsosház Kisirtáspusztán

 

Miközben a szegedi egyetemen oktatott, jelentős energiákat fektetett abba is, hogy a természetjárást a fiatalok körében is népszerűsítsék. Bejárta az összes megyei középiskolát, hogy szakosztályokat szervezzen, versenyeket, táborokat rendeztek iskolásoknak és sikerült olyan tanárokat is megnyernie a természetjárás ügyének, akiken keresztül sok-sok gyerek kezdett el rendszeresen kirándulásokra járni. (Kérésére, szerepeljenek itt ezek a tanárok név szerint is: Dr. Bakó Károly (Szentes), Mendei Árpád (Makó), Nagyillés Mihály (Hódmezővásárhely), Rimóczi Károly (Kistelek), Lakner Károly (Szeged), Dr. Csihás Gábor (Mindszent), Frányó Ferenc (Szentes)). A természetjárás akkori népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy a 60-as években csak a Dél-Alföldön 60 szakosztály működött, hatezer taggal.

 

 

A tájékozódási futókat meglepte a kiskunsági homok

 

Nemcsak szervezte a túrákat, de ő maga is aktívan túrázott. Csütörtökön még tanított Szegeden, de pénteken már a hegyeket járta. Ő volt az első dél-alföldi, aki 1957-ben teljesítette az Országos Kéktúrát. Aktív tájékozódási futóként Kelet-Magyarország éjszakai egyéni bajnoka volt, 72 éves korában pedig korosztályában 3. lett a Mátrában rendezett országos bajnokságon.

 

Forrás: Dr. Tóth Imre

A Szeged Kupa megnyitója, 1958

A kép Dr. Tóth Imre , mellette Thúróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnöke

 

1970-től kezdve évtizedekig volt a Csongrád megyei Tájékozódási Futó Szövetség elnöke, s nagy szerepet játszott abban, hogy a sportág a Dél-Alföldön is népszerű lett. Ők szerveztek először országos éjszakai bajnokságot az Alföldön, ahol a tapasztalt sportolók is meglepődtek azon, hogy a kunfehértói homokban legalább olyan nehéz futni, mint a hegyekben.


Elnöksége alatt a Csongrád megyei szövetség nagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy a kis településeken élő fiatalokkal is megkedveltessék a tájékozódási futó sportot.„Sikerült pénzt szereznünk arra is, hogy ezekkel a fiatalokkal elmenjünk a hegyekbe versenyezni, saját hegyi versenyeket is szerveztünk, ahol megtanulhattak térképet olvasni és értelmezni a szintvonalakat. Később nem egy magyar bajnok, sőt válogatott kerettag is kikerült közülük.”

 

2800 forrást helyszíneltek

 

1963-ban vízföldrajzból írta doktori értekezését, és a téma később is fontos szerepet játszott pályafutásában. 1990-ben megalapította a GEO-Environ Környezetvédelmi Egyesületet. Földrajzos, geográfus tanítványaival és volt hallgatóival minden évben egy-egy hegy- és dombvidék forrásait térképezték fel. Az elmúlt évtizedekben összesen 2800 természetes forrást helyszíneltek a Visegrádi-hegységben, a Börzsönyben, a Mátrában, a Zempléni-hegységben, a Soproni-, a Kőszegi-hegységben, a Mecsekben, az Őrségben illetve a Göcsejben. A Keleti-Mátrában egy forrás is őrzi a tevékenységüket, a Szegediek-kútja, melynek avatása emlékezetes volt, ugyanis április közepén 20 cm-es hó esett az ünnepség napján.

 

Forrás: dr. Tóth Imre

 Szegediek-kútja és az áprilisi hó a Mátrában

 

Nyugdíjas éveit mondhatjuk, szinte teljesen az egyesület ügyeinek szentelte, és szenteli ma is. Ehhez, sokszor, főleg a hivatalos ügyek, vagy a pénz megszerzése során, bizony szükség van kitartásra, és arra a derűs hozzáállásra, amellyel a kétségbeejtő szituációk után is ugyanolyan hittel lehet tovább menni. Puskás Lajos, erdőmérnök remekül fogalmazta meg ezt egy közös utuk után: „«Apó», így szólították tanítványai, «Tanár úrnak», «Imre bácsinak» a többiek. Fáradhatatlan, örökmozgó, kapkodó a kis ügyekben, szívós és következetes a nagyokban. Apró, törékeny kis ember, hatalmas energiával.”

 

A Maros és a Tisza szülőföldjén

 

A forráskutatás egy idő után a határokon túlra is kiterjedt. Jártak például a szlovéniai Kerka forrásvidékén, 1995-ben pedig Erdélybe utaztak, hogy bebizonyítsák, a Maros nem az addig számon tartott, Marosfő központjában található forrásból ered, hanem 500 méterrel magasabban, a Fekete-Rez oldalában. A feltételezés jónak bizonyult, így a csapat tagjai kijelölték az „igazi” Maros-forrást, elhelyeztek egy román-magyar nyelvű táblát és útjelzéseket festettek a forrásig.

 

Forrás: dr. Tóth Imre

Közös kép a hegyekben élő hucul pásztorokkal 

 

1998-ban aztán Kárpátalja és a Tisza forrásai felé vették az irányt. A Tisza a Máramarosi-havasokban, két, egymástól légvonalban 50 km-re fekvő forráságból ered. A két patak Rahó közelében egyesül. A Fekete-Tisza forrása már régóta ismert, a másik ág, a Fehér-Tisza forrásának pontos helyéről azonban csak feltételezések voltak. A GEO-Environ egyesület tagjai többször is jártak a forrásvidéken, és 1999-ben, egy egyhetes expedíció után, a román-ukrán határ közelében fekvő Asztag-havas oldalában jelölték ki a Fehér-Tisza forrásának helyét.

 

Fotó: Varga Attila / Wikipédia

A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahó fölött

 

Forrás: Wikimapia.org

A Fekete-Tisza forrása

 

Ezzel kapcsolatban még mindig akadnak kétkedők, akik a Hoverla lejtőjén eredő Fehér-patak forrását tartják a Fehér-Tisza tényleges eredési helyének, annak ellenére, hogy a Tanár úr szerint ezt régi térképekkel, leírásokkal és szakmai érvekkel lehet cáfolni. Az egyesület tagjai 2009-ben újra a Kárpátokba utaztak, és felújították a Fekete-Tisza forrásának falát, amit még az 1880-as években magyar természetbarátok állítottak. A kárpátaljai túrák eredményeként egy könyvet is kiadtak (Tóth Imre: Kárpátalja (a rahói járás honismereti olvasókönyve), 2004), amely Rahó környékének kulturális és természeti értékeit mutatja be (különös tekintettel arra, hogy Szeged és Rahó már 1939 (!) óta testvérvárosok.)

 

Forrás: dr. Tóth Imre

A Hoverla tetején (Ukrajna)

 

Két keréken a hármas határon át

 

A 2000-es években a GEO-Environ egyesület a kerékpáros turizmus területén is tevékenykedni kezdett, elsősorban Szeged és a határ túloldalán fekvő testvértelepülések között. Az általuk elindított „Hármashatár” elnevezésű túramozgalom célja, hogy Románián, Szerbián és hazánkon áthaladva, összefogja a három ország határ menti látnivalóit. Kijelölték a Szegedet Temesvárral összekötő kerékpáros túra útvonalát, melyről egy magyar-román nyelvű útikalauzt is kiadtak.

 

„Szabadka és Szeged is testvérvárosok, de akadozik a vasúti közlekedés, hiányos az autóbusz forgalom, ezért úgy döntöttünk, kidolgozzuk a két város közötti környezetbarát közlekedés tervét.” Az útvonalat természetesen ők maguk is bejárták, majd egy szerb-magyar nyelvű tájékoztató füzetet is kiadtak erről. „A 72 km-es távot három napra osztottuk el, mert ez a program nem kerékpárverseny, hanem ismerkedés a tőlünk mindössze néhány kilométerre lévő, eddig ismeretlen látnivalókkal.” Később tovább mentek, és egészen Titelig kerekeztek, miközben a Tisza jobb és bal partján 49 települést jártak be, és olyan látnivalókra bukkantak, amelyekről a hazai közönség valószínűleg még sosem hallott. Ezeket összegyűjtve, a Két keréken Szegedtől Titelig című könyvben adták közre.

 

Fotó: Aisano / Wikipedia

A Tisza torkolata Titelnél

 

Tanár úr még 1967-ben megkapta a túravezetők legmagasabb képesítését, aranyjelvényes túravezető lett. Ma is aktív tagja az Aranyjelvényes Túravezetők Klubjának, idén ő maga is szervezett két túrát számukra, közben megszervezte a Roller Kálmán erdőmérnök tiszteletére létrehozott, borsodnádasdi emlékhely avatását is. Ha fontos ügy szólítja, ma sem gondolkozik sokat, fogja magát, és elbuszozik akár a déli szomszédunkhoz is, idén nyáron pedig egy kárpátaljai kirándulást is szervezett nyugdíjasoknak.

 

Aranyjelvényes túravezetők Tatán

 

Forrás: Dr. Tóth Imre

 A Roller Kálmán tiszteletére létrehozott emlékhely avatása Borsodnádasdon

 

2015-ben, 80. születésnapján a Magyar Földrajzi Társaság Pro Geographia oklevéllel tüntette ki, idén gyémántdiplomát kapott. „ Öt év múlva meg itt a vasdiploma – jegyzi meg viccesen –, de van már egy baseball sapkám is, egy 100-as számmal az elején. A szövetség 100. születésnapjára kaptam, és abban mentem az ünnepségre. Az utcán kérdezték is, mit jelent ez a 100-as szám. Mondtam nekik, természetesen azt, hogy száz évig akarok élni. Ezt a hiányzó 18 évet most már csak kibírom valahogy.”

 

Kapcsolódó cikkek:

A Gerecse 50 egyik megalkotója

Évfordulós megemlékezés

Szerencsés ember vagyok, hogy a hobbim lehetett a munkám



HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...