Szigetkerülés a Szentendrei-Dunán

Kilépsz a nagyváros forgatagából, leérsz a Római-partra, és megváltozik körülötted a világ. A Szentendrei-sziget csúcsa felfedezésre hívogat. Ahogy ellököd a hajód a parttól, egy szempillantás alatt a természet ölelésébe kerülsz. Még el sem hagyod Budapest határát, máris rabul ejt a természet és a civilizáció ütemes váltakozása a Szentendrei-Duna teljes hosszában. Bármeddig evezel fel rajta, élményekkel telítődve érsz vissza.

Szerző:
Malárik Attila
Fotó:
Sztankó Bálint / TM
Malárik Attila / MTSZ
2018. szeptember 9.

Kilépsz a nagyváros forgatagából, leérsz a Római-partra, és megváltozik körülötted a világ. A Szentendrei-sziget csúcsa felfedezésre hívogat. Ahogy ellököd a hajód a parttól, egy szempillantás alatt a természet ölelésébe kerülsz. Még el sem hagyod Budapest határát, máris rabul ejt a természet és a civilizáció ütemes váltakozása a Szentendrei-Duna teljes hosszában. Bármeddig evezel fel rajta, élményekkel telítődve érsz vissza.

A Szentendrei-Duna akkor is jó célpont, ha csak néhány órát tudsz az evezésre szánni, és akkor is remek kalandot nyújt, ha egy emberpróbáló egész napos vagy hétvégi programra szánod el magad. Most abba éld bele magad, hogy a szigetcsúcsig felevezel.

 

A Szentendrei-sziget déli csúcsa


Már induláskor a Megyeri híd uralja a látványt, de ne hagy magad a két óriás pilon közé csábítani, és tarts balra! Pünkösdfürdőtől alig négy kilométerre, rögtön a híd után, máris a Lupa-szigetet kerülheted bármely irányból. Ha balra tartasz, a budakalászi Duna-parton a komp melletti Ebihal büfében zsíros kenyeret haraphatsz, mielőtt továbbevezel. Jobbra tartva egy magányos fa árulkodik a víz közepén egy aprócska szigetről - kitűnő hely egy kis fürdésre. Szinte mellette indul egy vadregényes, a vízállás függvényében járható kis mellékág a Tündér-sziget körül. Ha a büfé felé indulsz, akkor is érzed a lassuló időt, ha pedig ezt az oldalt választod, szinte meg is áll: a bokrok között kanyargó vízi ösvény elvonja minden másról a figyelmed.

 

A Tündér-sziget mögött


Tíz perc evezés innen és a Nagy-rétnél vagy. Sajnos hosszú, kavicsos partja kissé iszapolódik, de fürdésre azért alkalmas. Az 1960-80-as években komoly tömegek egynapos túracélpontja volt e hely; alig egy-két óra evezéssel lehetett ide eljutni a Római-partról. Szentendréig még egy óra evezéssel számolj. A város alatti limány homokos partja kitűnő szabad strand, a gázló felett Szentendre panorámája - az új mobil gátnak köszönhetően - csodálatos. Bámészkodni kezdetben ugyan nem érsz rá, örülsz, ha előrejutsz az erős sodrásban. Ha felérsz, fagylaltozók és éttermek sora csábít a partra. A gázló után a kavicsos parton szállj ki, mert megérdemelsz egy hideg italt!

 

Szentendre a „hajóorrból”


Mikor továbbindulsz az ág legnagyobb jachtkikötője mellett, a turisták hada bizton szemmel kísér egy darabig. Húzd ki magad, és meg se állj a Határ csárdáig! Útközben nézz be a Pap-sziget mögé. Ha szerencséd van, magas vízállásnál végigevezheted az ágat. A kempingbe vezető fahíd alatt azonban légy óvatos: a faoszlopokat összekötő víz alatti acélelemek útban lehetnek. Leányfaluval szemben a sziget oldalán egymást érik a helyiek által asztalokkal, padokkal komfortossá tett pihenőhelyek, de csak akkor állj meg bármelyiknél, ha nem foglalt! A helyiek szeretik itt az egyedüllétet. A pócsmegyeri révnél a szigeti Eper csárda bezárt ugyan - az utóbbi években már csak kocsmaként működött -, a leányfalui oldal ugyanakkor nyüzsgő élettel vár a termálfürdő szomszédságában. Evezősök, kerékpárosok, gyalogtúrázók kavalkádját szolgálja ki itt éttermek, cukrászdák, büfék sora. A parti fák alatti padokon azt is el tudod fogyasztani, amit magaddal hoztál. Tahitótfaluig az élményed: maga az evezés. Mindkét partot füzes, nyáras ligeterdő szegélyezi. Helyenként észrevehetetlen a 11-es főút közelsége. Tahiban évente vásárt tartanak a híd feletti réten. A községi tájékoztató szerint: „Szent György havának 26. napján állat-, termény- és kézművesvásár tartatik.” Ha érdekel, érdemes ezekre a tavaszi hétvégékre is evezést szervezned, garantált a látnivaló. Vízmentes zsákot a házi lisztnek, sonkának, kolbásznak, kézművesportékáknak érdemes csomagolnod. A híd felett mindkét parton akad kiszállóhely, akár a vásár tövében is. Szemközt kavicsos parton pihenhetsz.

 

Tahi alatt


Feljebb kezdődik a Szentendrei-Duna talán leglátványosabb része. A híd feletti szűkületnek és gázlónak köszönhetően változatos és összetett szigetrendszert alakított ki a víz. Előbb a Szentendrei-sziget oldalán evezhetsz egy hangulatos mellékágban szürke gémeket és ragadozó madarakat felriasztva, majd a kanyar belső ívén (vízállástól függően) akár tíz szigetet is megszámlálhatsz, mire Dunabogdány közelébe érsz. A szigeteknél erősebb a sodrás, de elámulhatsz azon, milyen lenyűgöző a szigeteken növő, aljnövényzet nélküli fiatal füzes, amikor a túloldalán evező barátaid fel-feltűnnek a fák között. Ha látod már a dunabogdányi kőrakodót, közeledik a következő pihenő. Pár száz méterrel feljebb a gondozott vízparti liget már a falu közelségét, a strandot és a büféket jelzi. Állj meg itt is szusszanni egyet, mielőtt a strand feletti szakasznak nekifutsz. Minél tovább evezel, annál erősebbnek tűnik a szemből jövő sodrás, hiszen már túl vagy 25 kilométeren. Itt viszont valóban egy erős szűkületet kell leküzdeni. Aztán a szentgyörgypusztai kompnál még egyet. Aki gyalog érkezik, itt kel át Kisorosziba. Neked innen már csak másfél kilométer, és fent vagy a csúcson, a környék legjobb sátorozóhelyén.

 

Az északi szigetcsúcs


Aludj itt, élvezd a vizet! Visszafelé, ha sietsz, egy délelőtt leevezhetsz, ugyanarra, amerről jöttél. Ha ráérsz, járd végig újra a szigetek mögötti ágakat! De választhatod innen a Váci-Duna-ágat is, és akkor máris kipipálhatod a híres „szigetkerülést”. 

 

Amit hajós szemmel tudni kell
A Szentendrei-Duna 32 km hosszú, szélessége átlagosan 200-250 m. Mélysége változó, de a hajóútban legalább 220 cm. A nyári időszakban élénk motorosjacht-forgalom jellemzi, illetve menetrend szerinti hajójárat is közlekedik. Medrét a budapesti ivóvízellátást biztosító kutak miatt csak ritkán kotorják, medre és partja emiatt sok helyen természetes. A Dunakanyar Budapesthez való közelsége miatt az evezősök körében is kedvelt célpont.
 
 

Kapcsolódó cikkeink:

Evezős praktikák, ha fúj a szél

Az Ős-Dunán csordogálva - A Vajas-fok-túra

Kalandos evezés a Dráván

Díjazták a Gemenc Vándorpontot

 

 

Cikkajánló