MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.03.01. 08:30,   Szöveg: Gulyás Attila,   Fotó: Gulyás Attila

Szuperhideg éjjelek a Zabari légtó fenekén

Nógrád megye különleges földrajzi adottságú faluját a felhőssé váló idő ezúttal megmentette a hivatalos hidegrekordtól, de hazánk hivatalosan leghidegebb településeként, az előző napokban így is repkedtek ott a mínuszok.

A Medves, és a Pétervásárai-dombság határán fekvő kicsiny Zabar faluban a hét elején a hőmérők higanyszálai a mínusz húszas értéket kóstolgatták, és úgy tűnt, hogy a március 1-re virradó éjszakán minden tényező összeáll a falu nevéhez fűződő újabb, közel félszázadik hidegrekordhoz. Végül viszont mardtak a felhők, így az itt élőket ezúttal megkímélte az időjárás: „csak” -14 fokig esett a hőmérséklet, miközben a dél-baranyai Sátorhelyen -24,6 fokot mért az Országos Meteorológiai Szolgálat.

 

Belsőzabar a temető dombjáról

 

Zabar nevéhez pedig minden más helyszínnél többször, az év 44 napjában tartozik országos napi hidegrekord, pedig még csak 18 éve annak, hogy hiteles, automata mérőállomást telepített ide az Országos Meteorológiai Szolgálat. A téli félévben egyébként a második helyezett Putnok városában egy kicsivel több extrém hideg napot regisztrálnak, míg Zabar inkább a nyári országos hidegrekordokban jeleskedik: az év utolsó fagypont alatti reggele itt még május 24-én volt (2004, 1,4 °C), míg az első már alig négy hónap múlva, szeptember 10-én (-0,6 °C, szintén 2004) beköszöntött. A legmagasabb hőmérsékletű napi hidegrekord +4,9 °C volt, amit egy augusztus közepi hajnalban mértek. Zabar ezzel együtt hazánk legalacsonyabb téli középhőmérsékletű vidéke.

 

Az igazán hideg reggel receptje 

 

Az éjszaka második felére nem sok marad a nappali „melegből”

 

A különleges hideg kialakulásához három fontos tényezőnek kell összeállnia: hótakaró, derült ég, szélcsend. Közülük az elsőnek még napközben jut főszerep: a fehér felszín nem gyűjti magába a nap melegét. Ha továbbra is felhőtlen marad az idő, a megmaradt, kevés hő is könnyebben kisugárzódik a világűrbe. A szélcsendben pedig megszűnik a levegő alacsonyabb és magasabb rétegei közti átkeveredés. Ez a helyszínen nem feltétlenül jelent álló levegőt: a felszínhez közeli levegő gyorsabban hűl, így a lejtős domboldalakon lefelé kezd áramlani. Az így kialakuló légáramlat a völgyek alján először a talaj közeléből, majd egyre magasabb rétegekből szorítja felfelé az ottani légtömeget: kialakul a zabari völgy jellegzetessége, a hideg légtó.

 

Hasonló jelenség persze más völgyekben, és a Bükk-fennsík víznyelőinek mélyén is előfordul. Utóbbi helyszíneken ugyan nem hiteles, de sokszorosan megismételt mérések alapján a nyár bármelyik napján előfordulhat nulla fok alatti hőmérséklet, ha minden körülmény ideális.

 

 A falun belül is a leghidegebb zug Belsőzabar erdős völgybe nyúló utcája

 

Nem csak az időjárásért érdemes erre járni
 

Zabart közúton legegyszerűbben a 23-as főút irányából, Pétervására város felől közelíthetjük meg, míg tömegközlekedéssel Salgótarjánból érhetjük el, a Medves-fennsíkot is megmászó, zagyvarónai országúton közlekedő buszokkal, amelyek a falvakra általában jellemző menetrend szerint, egy-másfél óránként indulnak, egy jókora délelőtti „lyukat” leszámítva. Néhány járat egészen a szomszédos, de már Heves megyéhez tartozó Istenmezeje faluig közlekedik.

 

 

Salgótarján felől érkezik a késő délutáni járat

 

Az ötszáz fő által lakott Zabar, bár nem számít túl ismertnek a természetjárók között, a környék tartogat néhány érdekességet. A falu déli határában kanyarog a Salgótarjánt Miskolccal összekötő Kohász Kék útvonala, a szomszédos dombok pedig a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet részei. A kiterjedt erdőkben rendszeres vendégek a szlovákiából érkező medvék és farkasok is.

 

A két részből álló falu közepén lévő, sík területen álló római katolikus templom a különféle építeszeti stílusok ritka keveréke: a középkori falakat először a 19. század közepén építették át jelentősebben, majd az 1930-as években új boltozat és torony is épült. A vakolat alatt rejtőző, feltételezett freskók és befalazott ablakok régóta izgatják a kutatók fantáziáját.

 

Külsőzabar és a római katolikus templom 

 

Hogy többen is megismerjék a környéket, az önkormányzat régi álma egy országos hírnevet hozó Hidegfesztivál megrendezése, amelynek anyagi fedezetére végre sikerrel pályáztak. Így ha minden a tervek szerint alakul, jövő januártól már nemcsak látványos számokat mutató hőmérők, hanem jégszobrászok, korcsolyázók, és extrém jégautós show is várja majd az ide látogatókat. Mi pedig természetesen igyekszünk majd első kézből továbbítani az információkat.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Fotóválogatás a Balaton jeges világából

Téli túlélőcsomag túrázóknak

Erre figylej, ha jégre mész!

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...