MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2015.09.04. 12:41,   Szöveg: Nagy Loránd István,   Fotó: Shutterstock

Szürke farkas - csúcsragadozó hazánkban

A kutyafélék (Canidae) családjának legnagyobb termetű európai képviselője az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Zempléni Tájvédelmi Körzetben bukkan fel leggyakrabban hazánkban. Az alkalmazkodóképességéről és kitartásáról híres ragadozó – minden mai kutyafajta őse – kerüli az embert. Faunánk értékes, ritka elemeként védelem és tisztelet illeti meg.

Múlt és jelen

Az egykoron hatalmas, gyakorlatilag összefüggő elterjedési területtel (areával) rendelkező szürke farkasnak napjainkra csak szigetszerű állományai maradtak fenn a vén kontinensen. Jelentősebb európai populációi jelenleg a Pireneusi-félszigeten, az Appennini-félszigeten, a Balkánon, a Kárpátokban és Skandináviában élnek. E csodálatos ragadozó immáron 16 ezer éve van jelen a Kárpát-medence faunájában. A szürke farkas (Canis lupus) alfajainak számát illetően a kutatók között sincsen egyetértés. Egyesek harminchét, míg mások harminckilenc alfaj elkülönítését tartják indokoltnak.

 

Hazai helyzet

A hazánkból a második világháború után eltűnt szürke farkas az 1980-as években jelent meg újra Magyarországon. A Duna–Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak beszámolói arra engednek következtetni, hogy a teljes „magyar állomány” egyedszáma 10 és 15 közé tehető.

Egység és hierarchia

A szürke farkasok – a párzási időszakot leszámítva – általában falkákban, rendkívüli fejlettséggel jellemezhető, hierarchikus szerveződésű szociális csoportokban élnek. A rangsorrend harcok során alakul ki a falkában, véres küzdelmekre azonban szinte sosem kerül sor. A versengésben alulmaradt egyed meghunyászkodó magatartása, illetve testtartása – amely az alárendeltség elfogadását jelzi – megszünteti, kioltja a győztes fél támadókedvét. Falkában vadászni hatékonyabb, mint „magányos farkasként”, utóbbi esetben ugyanis szinte lehetetlen lenne a nagyobb testű prédaállatok elejtése. A zsákmányból (a kölykök kivételével) rang szerint részesülnek a csoport tagjai.



Kiemelt oltalom

A szürke farkas (Canis lupus) a fokozottan védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke egyedenként 250 000 Ft. A faj a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature) vörös listáján szintén szerepel.


Vadászstratégia

Míg a macskafélék (Felidae) képviselői lesből, gyors nekiiramodással rohanják le áldozatukat, addig a kutyafélék (Canidae) közé tartozó szürke farkas rendszerint hosszas üldözés után ejti el zsákmányát. Telente akár napi 20–45 kilométert is bejár préda után kutatva.


Farkastest

Testhossza 100–150 cm, testtömege 25–70 (ritkán 80) kg, farokhossza 30–50 cm. A hím termetesebb a nősténynél. A szürke farkas bundája – amely télen jóval tömöttebb, mint nyáron – helyenként világosabb, helyenként sötétebb szürke, de a színezetet illetően még egyedek között is nagy különbségek mutatkoznak.

Táplálék

A szürke farkas egyáltalán nem válogatós. Táplálkozásában a nagy és a közepes testméretű emlősök mellett a kisebb termetű állatok (nyulak, pockok, hörcsögök), valamint a madarak is fontos szerepet töltenek be. Kisebb mennyiségben különféle gyümölcsöket is fogyaszt.


Utódnemzés

A szürke farkasok párzási időszaka januártól márciusig tart. Különösen ínséges esztendőkben csak a rangsor élén álló hímek és nőstények párosodnak. A 62–68 napos vemhességet követően a szuka 3–8 (ritkábban akár 12) kölyköt hoz a világra. A másfél hónapos korukig szopó fiatalok igen sok törődést igényelnek életük első fél évében, a „családi munkamegosztásban” azonban a hím is segíti nőstényét. Az ivarérettség elérése a második életévre esik.

 

A cikk meglejent a Turista Magazin 2013. novemberi számában.

Kapcsolódó cikkeink:

Farkaskölykök cserepednek a Bükkben
Ilyen film még nem volt - a Farkasok földjén (videóval)





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. július
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...