Téli főgerinctúra a Tátrában: 92 csúcs 15 nap alatt

Olyan teljesítmény ez, mint az Everest első palack nélküli megmászása, nagyjából.

2013. március 22.

Olyan teljesítmény ez, mint az Everest első palack nélküli megmászása, nagyjából.

Lenyűgöző teljesítményt vitt véghez 2013 márciusának első felében két fiatal szlovák hegymászó, az egyaránt 26 éves Adam Kadlečík és Michal Sabovčík a Magas-Tátrában: 15 nap alatt végigjárták a Tátra teljes főgerincét, a Liptói, a Magas- és a Bélai-Tátrát is. A 82 km-es túra során extrém magashegyi körülmények között, élet és halál határán feljutottak a tátrai főgerinc 92 csúcsra. A március közepén a Tátrán is végigsöprő szélvihart végül csak hajszál híján kerülték el. A fiatalok ezzel 34 év után megismételték Pavel Pochylý (1945-2000) eddig egyedülálló teljesítményét, akit Szlovákiában mint „Az évszázad hegymászója” szokás emlegetni.


A fiatal iglói hegymászók mindenféle külső támogatás nélkül, egy 25 kg-os hátizsákkal járták végig a téli Tátra főgerincét. Az egész kaland 3 hónappal ezelőtt kezdődött. Először is meg kellet szerezniük a szükséges engedélyt a hegyen történő mozgáshoz, hiszen a Tátra télen le van zárva. „Szerencsére a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatójánál, Pavol Majkónál és a Regionális Környezetvédelmi Hivatal vezetőjénél is megértésre találtunk. Logisztikával nem készültünk, mindent vittünk magunkkal, és mindent le is hoztunk” - mondta Adam.


Az expedíció február 28-án indult a Liptóhutai-nyeregből (Hutianske sedlo), a Liptói-Tátra és egyben a tátrai főgerinc nyugati végéből. Hárman indultak útnak, kezdetben velük tartott Gabo Čmorík is, ő azonban egy sérülés következtében kénytelen volt feladni a túrát. „A Liptói-Tátrában hótalpakat kellett használni, a Magas-Tátrában viszont már csak hágóvasat. Már nem is tudom, hogy csináltuk végig. Ma már minden összefolyik. Adammal egész úton kötéllel voltunk összekötve. Volt egy pár csúnya esésünk. A Menguszfalvi-csúcson kénytelen voltunk nappal bivakolni. 120 km/óra sebességű szél fújt, és a hókristályoktól megsérült a szemünk” - meséli Mišo. „Hegymászóknak készült speciális dehidratált élelmiszereket ettünk, szárított kolbászt, és naponta 3 ropit” - tette hozzá Michal azzal, hogy ő maga 7 kg-ot fogyott az út során.
A legrosszabbak azonban a Bélai-Tátrában várták őket. Útjukat a nagy hó, az erős szél és a lavinák nehezítették. Két lavina rajtuk keresztül söpört le a falakról. „Ez egyáltalán nem volt vicces. Az utolsó nap volt igazán brutális. Tudtuk, hogy 200 km/órás széllökések várhatók. Végül mintegy 3 órával sikerült megelőznünk a vihar érkezését” - mondta Adam egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében. Expedíciójuk március 14-én ért véget a Zári-szorosban (Ždiarske sedlo). Ha csak egy nappal később indulnak, valószínűleg nem tudták volna befejezni a túrát, mert a hatalmas vihart a gerincen senki sem élhette volna túl.
A két fiatal teljesítménye előtt a neves szlovák filmrendező és utazó, Pavol Barabáš is megemelte kalapját. „A Tátra főgerincén való téli átkelés hatalmas teljesítmény. Fizikailag, technikailag és szellemileg is. Ez korábban csak Pavel Pochylýnek sikerült 1979-ben. Ennek a teljesítménynek a megismétlése támogatás nélkül, a csúcsok megkerülés nélkül, vagy a gerinc elhagyása nélkül 34 éve senkinek sem sikerült. Csodálatos” - mondta Barabáš. A szakértő úgy véli, ez a mászás a legtisztább főgerincmászás a tátrai hegymászás történetében.

 

Szöveg és fotók: www.magas-tatra.info

 

Cikkajánló