MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Térképészsegéd voltam egy napig

A 2017-es Gerecse 50 teljesítménytúra itinertérképének elkészítéséhez kellett terepre mennünk. Illetve nekem nem, csak a Magyar Természetjáró Szövetség térképészének, és én elkísértem.

Tévesen azt gondoltam ugyanis, hogy a mai, műholdak és Google Earth uralta korban már nincs szükség a helyszínelésre, pedig van – és ez kíváncsisággal töltött el. Mint azt az MTSZ tapasztalt szakemberétől megtudtam, a papíralapú turistatérképek aktualitása 3–4 év, és ez az időtartam nőhet vagy csökkenhet attól függően, hogy milyen frekventált a terület, illetve milyen részletességgel készül a térkép.

 

Mit is csinálunk ma pontosan?

 

Fotó: Balla Réka - TM


Ezt kérdeztem Bába Imrétől, az ELTE-n végzett térképész-történésztől, amikor beült mellém az autóba. „A Gerecse 50 teljesítménytúra területére, illetve a térképkivágásra esik néhány olyan pont, ami beazonosíthatatlan felülről. Nem lehet eldönteni, hogy az az épület megvan-e még, és ha megvan, akkor van-e ott szolgáltatás, vagy sem. Például egy 2012-es turistatérkép mutat egy panziót, de láttam egy friss képet, amelyen már ez nem is szerepel. Ha ismerős a név, akár egy telefont is megereszthetnénk meglétének kiderítésére, de fél nap is eltelhet addig, amíg megfelelő információhoz jutunk. Főként, ha 5–6 ilyen kérdéses helyszín van, már érdemes a terepre kimenni. A térképészetben a helyszínelés egy teljesen megszokott formula, ahová a legjobb, ha ketten mennek: az egyik figyel és jegyzetel, míg a másik vezet” – mondja, majd beindítottam a motort, és elindultunk Tatabánya irányába.

 

így készül a turistatérkép
Alaptérképből polgári és katonai is létezik, utóbbinak az az előnye, hogy nemzetközi rendszer alapján készül, így a határon túl is érvényes, míg a polgári az országhatárnál véget ér (ez olyan turisztikai régióban nem előnyös, amely átnyúlhat a szomszédos országba, pl. Fertő). A katonai alaptérképek az elmúlt 5-6 évben lettek jobban felhasználhatók, amióta alacsonyabban mozgó repülőkről készítik a felvételeket. A régi, műholdas fotók felbontása ugyanis nem volt mindig elegendő. Az alaptérképet a túrautak felmérése után rajzolják át. A megrendelő által kért méretarányon és a geometriai rajzolat helyességén kívül nincs szabályozva, mi szerepeljen rajta, csak konvenciók léteznek. „A szerkesztő dönti el, hogy mi kerüljön rá. Az ő kezét inkább konvenciók, mint szabályok kötik. 10 évvel ezelőtt például még nem létezett a kalandturizmus, most azonban már több helyen kérhetik, hogy jelöljék rajta a kalandparkokat, drótkötélpályákat és vasalt utakat.”

 

Időszerűség és vakfoltok

 

Fotó: Balla Réka - TM

 

A térképen jelölt szolgáltatások időszerűségén kívül a mostani térképezés másik gyengéje a volt ipari területek, rozsdaövezetek, amelyeknek Tatabánya környéke jó példája. Esetünkben az alaptérkép jelöl Tatabányán egy teherpályaudvart, amelyet régóta nem használnak, azonban légi fotóról a gaz miatt nem eldönthető, hogy ettől függetlenül megvan-e a vágányhálózat, vagy sem. Jogosan merülhet fel a kérdés: kit érdekel egy turistatérképen a rozsdaövezet állapota? Valószínűleg nem sok turistát, azonban másokat (például az ipari romokkal foglalkozókat) akár igen, akik szintén ezeket a térképeket használják. "Nem a szubjektív érdeklődés határozza meg, hogy a turistatérkép kerettől keretig tart-e, és azon belül mit tüntetünk fel aktualizált állapotban. A turistatérképhez nem csupán a zöld területek tartoznak hozzá, hanem a kerettől keretig terjedő felületen városi, ipari területek is. A szubjektív érdeklődésnek nem lehet kizárólagos szerepe.” Ezért (de nem csupán ezért) kellett elmenni az egyáltalán nem festői tatabányai ipari övezetbe. A régi teherpályaudvar amúgy megszűnt, a vágányok hiányosak, azonban karbantartott, valószínűleg eladásra szánt területről van szó.

 

Fotó: Balla Réka - TM


Miközben vezetek, Imre irányít, merre menjek, olykor-olykor megállítja az autót, kirohan, felmegy a gátra, eltűnik a gazban vagy az épületek mögött, majd felbukkan újra. Megadja a következő állomás nevét, koordinátáit, jegyzetel, és nem nagyon szereti, ha ilyenkor szólnak hozzá. És ez jogos is: ha egy dolgot kihagyunk, az már megkérdőjelezi, hogy akkor miért jöttünk el. A szakember elmondása szerint a Google-térképen régebben akár 10 évvel ezelőtti fotók is voltak, ma már ezek 3-4 évesek, vagy még frissebbek, de ha van környezeti fedettség (azaz az objektumot eltakarja valami), akkor már nem értünk el vele semmit. Annak is utána kell menni, ha valami épül. „Sokszor a titkárnő tudja, hogy mi a projekt, de ő nem mondhat semmit, csak a polgármester, aki pedig jelenleg szabadságon van.”

 

 

A tévedés joga fenntartva

 

Fotó: Balla Réka - TM


A térképekkel szemben alapvető elvárás, hogy pontos legyen, és megbízható, friss adatok legyenek rajta. Egy papírtérképen ez nem kérhető számon, mert rajta van az „adatok lezárva” kitétel, egy online változaton viszont ilyen nincs és nem is lehet, ezért is sugallják azt, hogy naprakészek. Ez pedig nem igaz. Elég csupán a magyarországi turistautak webes megjelenésére ránézni, pedig ez a hálózat csak egy a számtalan vonalas elem között. Ez a gondolatmenet könnyen vezethet az online és a papírtérkép közötti vitához, ami a szakember szerint felesleges. „Már 15-20 éve azt jósolják, hogy az online kiszorítja a papírt, ennek ellenére a Károly körúton szaladgáló, szelfibottal felszerelt, távol-keleti turisták kezében még mindig ott a papírtérkép, tehát nem igaz, hogy csupán a dobogókői busz előtt toporgó ötven plusszos természetjárók hátizsákjában és önkormányzati irodák falán lehet látni ezeket. Aki jól tud tájékozódni, képes magát és helyzetét felülről szemlélni, az a tervezéshez továbbra is szívesen fogja használni a nagy felületű papírtérképet, aki pedig az M3-ason is képes eltévedni, az ragaszkodni fog a GPS-éhez, hogy a gépi néni mondja meg neki: mi hány méter.”

 

 

Űrbázis vagy nem űrbázis
A turistatérképek készítésének szerves része a helyszínelés vagy a terepbejárás. Ez nem tévesztendő össze a turistautakon folyó műszeres felméréssel, hiszen itt nem csak a jelzett utakon járunk, illetve nem csak a már meglévő adatok korrekciója vagy a rendelkezésre álló források ellentmondásainak feloldása történik. „Budapest külső kerületei és az agglomeráció változik a leggyorsabban, legkevésbé pedig az olyan halott vidékek, ahol semmi nem történt azóta, hogy 1960-ban lekövezték az utat, és 20 éve kimeszelték az orvosi rendelőt.” – jellemzi a szakember a két legszélsőségesebb kategóriát.

 

Itt egy kis mocsár, ott egy kis fa

 

Térkép: Bába Imre

Bába Imre egyik korábbi térképe


A papírnak egyelőre ez a verhetetlen előnye, hogy nagy felületet tud egyben nagyon részletesen bemutatni, a másik, hogy nem unalmas. Bejárásunk során többször figyeltem fel arra, hogy Imre nemcsak a vadászleseket számolta, de jelölte, ha valahol mocsár, jellegzetes szikla vagy növényzet van, és ezeket berajzolta a kétszeres nagyításban kinyomtatott térképére, amelyre jegyzetelt. „Az online térképrendszereknek az lehet az egyik nagy hátrányuk, hogy pont olyan jelkulcsa van a krími Bahcsiszerájnak, mint Stuttgartnak vagy Nyírábránynak. Ez egy darabig érdekes, azonban az uniformizáltságból előbb-utóbb elég lesz, és pillanatnyilag ezt az online rendszerek nem tudják megoldani. A nejloningért is lelkendezett a 70-es évek Magyarországa, de ma már fel nem venné senki, viszont a házi szőttes is a múzeumba került” – mondja a szakember, akinek látványos, gazdagon illusztrált térképei a Turista Magazin nyomtatott kiadásaiban az olvasók nagy kedvencei.

 

Itt bezár egy épület, ott új út épül

 

Fotó: Balla Réka - TM


A Gerecsében és környékén végzett bejáráson találtunk pár változást a korábbi kiadású turistatérképekhez képest (meg kell jegyeznem, Imre ilyenkor úgy ujjongott, mint én, amikor egy interjúalany olyat mondott, amit eddig nem nyilatkozott). Többek között az előző kiadásokhoz képest változás volt, hogy Tatabányán a Turul mellett több fedett pihenő hiányzott; a Koldusszállás felé menő út egy sorompóval lezárt magánút lett; Alsóvadácson a vadászház és egy fedett turistapihenő nem volt feltüntetve, ahogy Felsőbikolon a buszmegálló melletti régi temető sem; illetve Dunaalmáson új csónak- és kerékpárkölcsönző létesült, nem messze tőle pedig apartmanházakból álló panzió épült. Rájöttünk olyanra is, hogy a régi térkép valamit rossz pozícióban jelölt: például a templom nem az út jobb, hanem a bal oldalán volt. Előfordulhat, hogy a szerkesztő felejt le véletlenül valamit a térképről, valamint olyan is, hogy nyomtatáskor a „jelgombócból” (egymásra pakolt jelekből álló kupac) nem látunk minden szimbólumot.
Idővel a helytelenül ábrázolt objektumok a helyükre kerülnek, a változások azonban folyamatosak: egy turistatérképen 4-5 év alatt gyűlik össze annyi újdonság, hogy már a nyomaton lévő adatokat fenntartással kell fogadni. Nyilván nem a Dunára vagy Visegrád várára kell gondolnunk.

 

 

 

Hasznos információk
Fotó: Nógrádi Attila - TM
Változások a jövő évi Gerecse 50-en
(2017.  április  15.)

– Csak online lehet nevezni január 10-től egészen április 10-ig.
– Aki március 10-ig kifizeti a nevezési díjat, 20% kedvezményt kap.
– 8 ezer főben maximalizálják a négy táv összlétszámát.
– A távok indulói két időintervallumban, egymástól elkülönítve rajtolnak majd.

 

Még több infó ide kattintva.

 

 

Szöveg és fotó: Balla Réka

 

 




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...