Bár a fülemülék ritkán kerülnek szem elé, gyönyörű éneküket hamarosan sokfelé lehet hallani. A legkorábban érkezők már megszólaltak, a többség azonban április végén, május elején érkezik. A hímek a nagy út után nem pihennek sokat, hamar énekelni kezdenek, remélve, hogy hangjukkal meghódíthatnak egy arra repülő tojót.
Egzotikus küllemével a hazai madárvilág egyik legjellegzetesebb képviselője. A búbosbankák nem csak külsőségekben térnek el az átlagtól, tojásaik és fiókáik védelmére is sajátos módszereik vannak.
Balatonmáriafürdő partszegélyi nádasai, vizes élőhelyei, lápos területei a déli part egyetlen nagy kiterjedésű, összefüggőnek tekinthető nádastömbje.
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket.
Sokan talán nem is gondolják, de Budapest a hasonló méretű világvárosokkal összehasonlítva, nagyon jól áll zöldterületek és természeti értékek terén. A városban akad jó néhány figyelemre méltó és már védelem alatt álló, vagy védelemre érdemes fa is. Ezek közül mutatunk be néhányat.
„Ne csak a fotóid ragyogjanak!” szlogennel hív idén a természet megtisztítására az Aktív Magyarország.
Az utóbbi években sorra látnak napvilágot a rovarok, köztük a beporzók fogyatkozásáról szóló tanulmányok. Mit tehet egy átlagember a beporzók védelme érdekében? Nagyon is sokat, és nemcsak egy kertben, de már egy erkélyen is.
A tavaly megindult pocokinvázió komoly problémákat okozott a mezőgazdaságban. A legtöbben a vegyszeres rágcsálóirtásra esküsznek, de vannak olyan gazdálkodók, akik méreg helyett inkább egerészölyvek, vörös vércsék, baglyok és más ragadozók segítségét veszik igénybe.
Azt tudjuk, hogy a macskák, ha lehet, kerülik a vizet, pontosabban az úszást, így azt legkevésbé sem feltételeznénk, hogy egy vizes élőhely is lehet kedvező a vadmacskák számára. Erre a Kis-Balaton ragadozóemlős-kutatásai alaposan rácáfolnak.
Január 20-án lenne száz éves dr. Sterbetz István nemzetközi hírű ornitológus, vadász-és szépíró. Neve elválaszthatatlanul összefonódott a Dél-Alföld természetvédelmével.
Fatörzsbe vésett szívecskét valószínűleg már mindenki látott, mostanában viszont az is egyre gyakrabban előfordul, hogy az élő fákba különböző ábrákat vésnek a természetben járók. Biztosan sejted, hogy ez nem tesz jót a növénynek, most azt is kifejtjük, miért, és megpróbálunk utánajárni, mi készteti arra az embert, hogy belerondítson a természetbe.
A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.
Vajon miért lehet szükség mesterségesen létrehozott tócsákra az igaziak helyett? Már a pocsolyák sem a régiek? Természetesen a Mátrában létrehozott „műtócsák” hátterében nyomós érvek állnak.
Világszerte több ezer inváziós állat- és növényfaj okoz súlyos problémákat. Őshonos fajok halnak ki miattuk, rontják az emberek életminőségét, de évente több száz milliárd dollárnyi gazdasági kár is írható a számlájukra.
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.
Ha fontos számodra a természet védelme és szereted az erdőket, ez a felhívás neked szól. Önkénteseket keresnek ökoturisztikai felmérésre a Pilisi Bioszféra-rezervátumban.
Már a Szlovák Paradicsomba is került azokból a speciális hulladékgyűjtőkből, amelyeket a visszaváltható műanyag palackok és fémdobozok beváltására helyeztek ki Szlovákiában. Kialakításukkor az egyszerű használat mellett arra is ügyeltek, hogy medveálló legyen.
Eddig kizárólag házi kedvencként, otthon tartott teknősfaj kivadult példányára bukkantak a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetben, ami nem biztos, hogy jó hír, hiszen ennek az újonnan megjelent idegenhonos fajnak a természetes környezetben történő előfordulása sok kérdést vet fel.
Hazánk egyik legritkább fokozottan védett fészkelő madárfaja. Állományát számos veszély fenyegeti, de rendhagyó fészkelése miatt költési időszakban különösen figyelni kell a székicsérek védelmére. Mutatjuk, miért.
Lelkes önkénteseknek köszönhetően természetvédelmi területté nyilvánították a vecsési Kosboros-rétet.
