Tavaszi nagytakarítás az erdőkben
„Ne csak a fotóid ragyogjanak!” szlogennel hív idén a természet megtisztítására az Aktív Magyarország.
„Ne csak a fotóid ragyogjanak!” szlogennel hív idén a természet megtisztítására az Aktív Magyarország.
Az utóbbi években sorra látnak napvilágot a rovarok, köztük a beporzók fogyatkozásáról szóló tanulmányok. Mit tehet egy átlagember a beporzók védelme érdekében? Nagyon is sokat, és nemcsak egy kertben, de már egy erkélyen is.
A tavaly megindult pocokinvázió komoly problémákat okozott a mezőgazdaságban. A legtöbben a vegyszeres rágcsálóirtásra esküsznek, de vannak olyan gazdálkodók, akik méreg helyett inkább egerészölyvek, vörös vércsék, baglyok és más ragadozók segítségét veszik igénybe.
Azt tudjuk, hogy a macskák, ha lehet, kerülik a vizet, pontosabban az úszást, így azt legkevésbé sem feltételeznénk, hogy egy vizes élőhely is lehet kedvező a vadmacskák számára. Erre a Kis-Balaton ragadozóemlős-kutatásai alaposan rácáfolnak.
Január 20-án lenne száz éves dr. Sterbetz István nemzetközi hírű ornitológus, vadász-és szépíró. Neve elválaszthatatlanul összefonódott a Dél-Alföld természetvédelmével.
Fatörzsbe vésett szívecskét valószínűleg már mindenki látott, mostanában viszont az is egyre gyakrabban előfordul, hogy az élő fákba különböző ábrákat vésnek a természetben járók. Biztosan sejted, hogy ez nem tesz jót a növénynek, most azt is kifejtjük, miért, és megpróbálunk utánajárni, mi készteti arra az embert, hogy belerondítson a természetbe.
A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.
Vajon miért lehet szükség mesterségesen létrehozott tócsákra az igaziak helyett? Már a pocsolyák sem a régiek? Természetesen a Mátrában létrehozott „műtócsák” hátterében nyomós érvek állnak.
Világszerte több ezer inváziós állat- és növényfaj okoz súlyos problémákat. Őshonos fajok halnak ki miattuk, rontják az emberek életminőségét, de évente több száz milliárd dollárnyi gazdasági kár is írható a számlájukra.
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.
Ha fontos számodra a természet védelme és szereted az erdőket, ez a felhívás neked szól. Önkénteseket keresnek ökoturisztikai felmérésre a Pilisi Bioszféra-rezervátumban.
Már a Szlovák Paradicsomba is került azokból a speciális hulladékgyűjtőkből, amelyeket a visszaváltható műanyag palackok és fémdobozok beváltására helyeztek ki Szlovákiában. Kialakításukkor az egyszerű használat mellett arra is ügyeltek, hogy medveálló legyen.
Eddig kizárólag házi kedvencként, otthon tartott teknősfaj kivadult példányára bukkantak a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetben, ami nem biztos, hogy jó hír, hiszen ennek az újonnan megjelent idegenhonos fajnak a természetes környezetben történő előfordulása sok kérdést vet fel.
Hazánk egyik legritkább fokozottan védett fészkelő madárfaja. Állományát számos veszély fenyegeti, de rendhagyó fészkelése miatt költési időszakban különösen figyelni kell a székicsérek védelmére. Mutatjuk, miért.
Lelkes önkénteseknek köszönhetően természetvédelmi területté nyilvánították a vecsési Kosboros-rétet.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is egyre nagyobb gondokat okoznak az inváziós növényfajok. Különösen a bíbor nebáncsvirág, amelynek gyérítéséhez önkéntesek jelentkezését várja a nemzetipark-igazgatóság, a segítséget ajándékkal jutalmazzák.
Az ország egyik legritkább rovarfaja a remetebogár, nevéhez méltóan szereti az erdő csendjét, kerüli a zavarást, és még rajzani is akkor rajzik, amikor más rovarok már túl vannak ezen. Míg pár száz évvel ezelőtt a remetebogár átlagos fajnak számított hazánkban, a megfelelő élőhelyek fogyatkozása miatt mára nagyon megritkult.
Egyik legrejtélyesebb hüllőfajunkkal ritkán lehet találkozni, nemcsak azért, mert parányi, de azért is, mert az országban csak pár helyen fordul elő, például Budapesten, a Sas-hegyen, a Kelet-Cserhátban vagy a Mátrában. Mi most ez utóbbi helyen próbáltuk megkeresni őket.
Hazánk állatvilágának e páratlanul impozáns képviselője nemcsak azzal büszkélkedhet, hogy a legnépesebb rovarrend tagja, hanem azzal is, hogy az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park szimbóluma. Nem véletlenül élvez ugyanakkor természetvédelmi oltalmat. Ha megpillantjuk kifejlett példányait, ragadjuk meg fényképezőgépünket, és ne habozzunk exponálni.
A manapság divatos kőtoronyépítés egy seregnyi apró élőlény élőhelyét teszi tönkre.