Üdítően zöld minden. A hegyek, a tavak vagy a folyópart csak egy lépés, az erdő és a rét jóformán a kertben kezdődik. Falvak, ahol ember és természet békében él együtt.
Zebegény - Tájkép túrázókkal
Infó: zebegeny.hu és dinpi.hu
Orfű - Medvehagymaillatú levéltenger
Orfű turisztikai központtá válását tavainak köszönheti. A tórendszer kialakítása a hatvanas évek elején indult meg. A négy állóvíz összesen 113 hektárnyi vízfelülettel rendelkezik. A tórendszert a Vízfő-forrás táplálja. 1962-ben elsőként az Orfűi-tó, 1966-ban a tórendszer legnagyobb tava, a Pécsi-tó, majd a Herman Ottó-tó, végül 1970-ben a Kovácsszénájai-tó készült el. Orfűn végigjárhatjuk a Vízfő-forrás, a Tekeresi és a Csermaaljai tanösvényt, de innen kiindulva a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet számos érdekes látnivalójához is kellemes túrákat tehetünk. Könnyedén elérhetjük például az Abaligeti-barlangot, a Jakab-hegyet vagy a Melegmányi-völgyet. Abaligeten vezetett túrán ismerhetjük meg a barlangot, de érdemes időt szánni a Denevérmúzeumra is, ahol a repülő emlősök titokzatos életét mutatják be a látogatóknak. Innen indul a Denevér tanösvény is; vezetőfüzetet a barlang pénztárában vehetünk. Ha Orfűn járunk, a gasztronómiai különlegességeket - például a mecseki medvehagymából készült ételeket - se hagyjuk ki.
Velem - Szelídgesztenyék a hegyoldalban
A szubalpin klímájú Velem környékét már az őskortól lakták. A Szent Vid-hegy oldalában egy őskori, erődített telep maradványai mellett egy római kori vízvezeték nyomaira is bukkantak. Az Árpád-korban valószínűleg egy vár volt a hegyen, helyén ma a kápolna áll. A középkorban több malom is működött a falu közepén futó Szerdahelyi-patak mellett. Ezek közül a Schulter-malom a mai napig látogatható. 1944-1945-ben a szovjet hadsereg elől menekülő Szálasi-kormány itt a faluban, a Stirling-villában rendezkedett be, 1944. december 29. és 1945. március 19. között pedig egy bunkerben rejtegették a szovjet csapatok elől a Szent Koronát. A község jelképe a világháborúkban elesettek emlékére épült Hősök kapuja. A falu fontos rendezvénye az októberi Gesztenyeünnep, melynek középpontjában a Kőszegi-hegység jellegzetes növénye, a szelídgesztenye áll.
Infó: velem.hu és naturpark.hu
Jósvafő - Lóháton a karsztvidéken
Magyarország északkeleti szegletében, a Jósva, a Kecső- és a Tohonya-patak összefolyásánál fekvő Jósvafő több mint hatszáz éves múltra tekint vissza. Az ófalui főtéren találjuk a település egyik legrégebben épült lakóházát, a harangtornyot és a tájházat is. A templom belsejét díszítő festett, kazettás mennyezet, a díszített karzat, a szószék és a padok a magyar népi díszítőművészet jelentős emlékeinek számítanak. A Törőfej-völgy végében található a Baradla barlang kijárata és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság épülete. A falu egykori kisnemesi kúriájának épületében működik a nemzetipark-igazgatóság oktatóközpontja, ahol izgalmas programokkal és foglalkozásokkal várnak kicsiket és nagyokat, továbbá hazánk egyetlen, génmegőrzés céljából tartott hucul ménesének néhány egyede is látható e területen. A környék nevezetessége az 1930-as években létesült Tengerszem tó. A Törőfej-völgyben, a tó jelenlegi helyén, 1840-ben malmot építettek, a malomárokhoz kapcsolódó villanytelep pedig 1917-től már a község lakóházait is ellátta villamos árammal.
Infó: josvafo.hu és anp.hu
Mártély - A szőke Tisza partján
Az Árpád-kori települést, halászatával együtt, István király adományozta az általa alapított zalavári bencés apátságnak. Mártély központi része máig megőrizte egykori halászfalu jellegét. Az ófaluban, főként a Rákóczi utcában, még láthatunk néhány jellegzetes halászházat. A Tisza menti táj szépsége már a 19-20. század fordulóján megihlette a képzőművészeket, köztük például Barcsay Jenőt, aki itt alkotott Mártélyon. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet 1971-ben létesült a Tisza hullámtérének bal parti szakaszán, az ország harmadik tájvédelmi körzeteként. Mivel a Tisza hullámterében fekszik, a folyó vízjárása a terület állapotát, növény- és állatvilágát, illetve hasznosítását is döntően befolyásolja. A védett természeti területen két holtág található: az Ányási- és a Körtvélyesi-holtág. Mártély kb. 15 km-re fekszik Hódmezővásárhelytől, így egy kellemes túra keretében az árvédelmi töltésen bebiciklizhetünk a városba. De helyben is akad látnivaló, például az „Ártéri Tanösvény”, melynek fapallókkal tarkított útvonalát bejárva a táj történetét és élővilágát ismerhetjük meg.
Infó: martely.eu és knp.hu
Szentbékkálla - Ahová lépünk, kő terem
A honfoglalás idején Kál horka nemzetségének birtoka volt a környék - nevük több település elnevezésében is szerepel. A faluban járva még találhatunk olyan régi házakat, amelyek falaikon őrzik a népi építészet hagyományait. Az utcákon sétálgatva a szépen faragott, 19. század végéről, illetve a 20. század elejéről származó kőkereszteket is felfedezhetjük. Érdemes felkeresni a Szentbékkállától nem messze fennmaradt két romot. A Fekete-hegy oldalában álló töttöskáli templomromtól - amelyet a 13. század végén említenek először - szép kilátásban lehet részünk a Káli-medencére. A velétei palota romja a 14. századból származik, és a veszprémi püspök palotája volt. Szentbékkálla legismertebb látnivalója a kőtenger. Keletkezése az egykoron intenzív vulkáni tevékenységekhez köthető. A területre jellemző kvarchomokos és kavicsos üledék a feltörő hévizes források kovával telített vizének hatására cementálódott össze. A kovásodott homokkőtömbök felszínét a külső erők pusztították és formálták tovább. A település mellett emelkedik a Fekete-hegy, amely kedvelt kirándulóhely. A hegytetőn kicsiny mocsarakat, lápokat is láthatunk. Ezek olyan lefolyástalan mélyedésekben alakultak ki, amelyeket az előrenyomuló bazaltláva hajdanán nem tudott kitölteni. Ilyen állóvizek: Bika-tó, Bonta-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó.
Infó: szentbekkalla.hu és bfnpi.hu
A Fekete-hegyen álló Eötvös Károly-kilátó eredetileg bazaltból épült, majd az 1970-es években vörösfenyőből építették újjá. Innen nemcsak a Káli-medencére, de a Tapolcai-medence tanúhegyeire és a Balatonra is
ráláthatunk.
Csobánka - Hegyek ölelésében
Infó: csobanka.hu és dinpi.hu
A falu közelében két tanösvényt is bejárhatunk. Egyik az Oszoly csúcsához, a másik a Szent-kúthoz vezet. Ez utóbbi helyen, a fák árnyékában egy piciny kápolnát találhatunk, az itteni forrás vizét ugyanis régen
csodatévőnek tartották.
Biharugra - Amerre a madarak járnak
Békés megye keleti csücskében, a román határ mellett fekvő Biharugra nem tartozik a legismertebb turisztikai célpontok közé, pedig természeti környezete egyedülálló. Egykor hatalmas vízi világ terült el itt, amelyet főként az Erdélyi-szigethegységből érkező vízfolyások áradásai alakítottak ki. A 19. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében azonban a hatalmas „vadvízország” szinte teljesen eltűnt. A hajdani Kis-Sárrét legépebben fennmaradt területei Biharugra közelében találhatók - az Ugrai- és a Sző-rét mocsarai számos védett növénynek adnak otthont. Szintén itt található Magyarország második legnagyobb halastórendszere (a Biharugrai-halastavak), amely kedvelt pihenő- és táplálkozóterülete a vonuló vadlúd- és récetömegeknek, a parti madaraknak, de az itt fészkelő fajokat is hosszasan sorolhatnánk. Biharugra központjától három kilométerre a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Bihari Madárvártája csábít felfedezésre. A faluban is akad látnivaló, például az 1860-as években épült Bölöny-kúria, a Szabó Pál Irodalmi Emlékház vagy a kétszáz éves Deák-ház, a szomszédos Geszten pedig érdemes megnézni a Tisza család egykori kastélyát.
Infó: biharugra.hu és kmnp.hu
Kisvátyoni tanösvény: a 8 km hosszú tanösvényen megismerhetjük a Kis-Sárrét változatos növény- és állatvilágát, a halastavak életét, valamint betekintést kapunk az itt folyó természetvédelmi munkába is. A
távcsövet ne felejtsük otthon!
Füzér - Zempléni csoda
Infó: fuzer.hu és eszakzemplen.hu
Szlovákiában, a határtól nem messze álló Szalánci-vár az Árpád-korban épült, és már Anonymus is említi. A régió egyik stratégiai fontosságú erődjeként működött. A vár többször gazdát cserélt az idők folyamán, hol feldúlták, hol újjáépítették. A Rákóczi-szabadságharc idején rombolják le végleg a császári csapatok. A romokhoz egy túraösvényen lehet feljutni.
Szalafő - Harmóniában a tájjal
A Zala forrásvidékén fekvő Szalafő az Őrség legépebben megmaradt szeres települése. A szer az Őrség tipikus településformája, s dombokra épült házak csoportját jelenti. A 4 km hosszú Szalafő hét szerből - Templom-, Pap-, Felső-, Alsó-, Pityer-, Csörgő- és Gyöngyösszerből - áll, melyek az ott lakó családokról vagy földrajzi elhelyezkedésükről kapták a nevüket. Szalafő legismertebb nevezetessége a pityerszeri skanzen, ahol eredeti helyén ismerhetjük meg, milyen házakban laktak, milyen bútorok, használati tárgyak, ruhaneműk jellemezték egykoron a szalafői emberek életét. A község határában található az Őrségi Nemzeti Park fokozottan védett erdeje, a „szalafői Őserdő”, amely felhagyott szántók spontán beerdősülésével jött létre, és évtizedek óta érintetlen. Különleges természeti érték a Zala forrásvidékén található Fekete-tó, amely valójában nem tó, hanem egy ritka dagadóláp, amellyel kapcsolatban több monda is fennmaradt. Az egyik szerint valaha egy templom állt itt, egy szolgálólány pedig egyszer elkésett a miséről, ezért mérgében azt kívánta, hogy süllyedjen el a templom. El is süllyedt. A régi öregek állítólag még látták a vízből kiálló keresztjét.
Infó: szalafo.hu és orseg.info
Megjelent a Turista Magazin 2014-es áprilisi számában.
