Erre a remek kérdésre bizony nem könnyű választ adni...

Még a sokak által ismert és kedvelt Bakonynak is megvannak azok az eldugott részei, melyek még rejtve maradtak a turistahadak előtt. Ezen a vidéken kirándulók elsődleges célpontjai a hegység bámulatos és vadregényes patakvölgyei és szurdokai, melyek közt még olyan is akad, ahol izgalmas földtörténeti leletekre akadhatunk, ugyanakkor sokkal kevesebb turistába.

A Börzsönyhöz kötődő érdekes földrajzi nevek és a hegység eldugott zugai szinte kifogyhatatlanul szolgáltatják a látnivalókat és a történeteket. A térképet nézegetve akadtam rá a Szondi György nevét viselő emlékfasorra, egy hajdani kápolna helyére és egy titokzatos alagútra. Drégelypalánkról indulva egy 16 km-es körtúrával nemcsak ezeket kerestem fel, hanem Drégely várát és a históriájához tartozó egyéb legendás helyszíneket is.

Ezen a sétán a város, a természet és a történelem a főszereplők. Jártunk sok más mellett egy belvárosi bérház zölddé varázsolt, aprócska udvarán, beköszöntünk a Károlyi-kert nyulának, és ellátogattunk egy csendes kolostorkertbe is a zajos város közepén.

Országszerte több száz program és esemény közül válogathatunk a szeptember 27-től november 11-ig tartó fesztiválon.

A Sokorói-dombság nem tartozik a legismertebb hazai túracélpontok közé, pedig egy sor különleges látnivalót rejteget Pannonhalma „árnyékában”. Például hazánk legnagyobb vízmosását és egy remek kilátót.

A túrázók elhagyták a jelzett turistautat és hegymászó felszerelés nélkül próbáltak átjutni egy meredek szakaszon.

Szuper programokon és túrákon használhatjuk ki a hétvégére beígért gyönyörű őszi időt.

Nagyon figyelmesen kell járnia annak, aki lencsevégre akarja kapni hazánk fokozottan védett puhatestűinek egyikét, mivel a korábban pannon endemizmusnak tartott dobozi pikkelyescsiga valóban parányi, mindennapjainak jelentős részét pedig lágy szárú növények leveleinek fonákján vagy az avarban ténykedve tölti.

A Vállus fölötti kilátóból szemet gyönyörködtető panoráma tárul elénk a Bakony-vidékre. A szemfülesebbek a Balatont is megpillanthatják, főként azonban alacsony, erdős vonulatok sorakoznak körülöttünk.

Egy alacsony kilátóban állok nagyjából huszadmagammal már jóval sötétedés után, előttem egy tisztás, messzebb a környékbeli települések pislákoló fényei. Távolról halkan felsejlik egy gímszarvasbika jellegzetes "nászéneke". Szarvasbőgéstúrán vettünk részt a Budakeszi Vadaspark melletti bekerített kis erdőben.

A Páris-patak szurdoka alig 350 méter hosszú, kanyargós, néhol csupán 2–3 méter széles, 20–30 méter magas, „hullámzó” falakkal szegélyezett völgy. Ezt a nem túl nagy távot igen hamar be lehet járni, viszont az egykori folyó vájta, megkövült ősvilág különleges látványa akár több órára is ott marasztalhatja a túrázót.

Hegyről leszáguldó bringások, erdő csendjét felverő motorzúgás: aki rendszeresen túrázik, annak ezek az élmények bizonyára nem jelentenek újdonságot. Megnéztük, az illegális utakat választó kerékpárosok és motorosok milyen nyomokat hagynak maguk után a természetben.

A legnépszerűbb kéktúrás szakaszokon már várólista van, de rengeteg szuper túrára lehet még ingyenesen regisztrálni.

Esztergom környékének egyik legszebb kirándulóhelye a Búbánat-völgy. Mindez egy verőfényes kora őszi napon hatványozottan igaz, ráadásul a tavakat egy olyan túrára fűztük fel, amely a környék egyik legszebb kilátópontját is érinti.

A dendrománia, a fák szenvedélyes szeretete, Nádas Péter író szerint a mániák legnemesebbike. A legnagyobb hazai dendromán dr. Pósfai György, aki a kétezres évek elején kezdte el egy adatbázisba összegyűjteni az ország legnagyobb fáit, sőt könyvet is írt a témáról. Vele indultunk fakeresésre az ország délnyugati szegletében.

A népi építészet, illetve a sváb kultúra egyedülálló ékkövére lelhetünk a Bács-Kiskun megyei Hajós város szomszédságában. A dimbes-dombos homokháton fekvő festői kis település 24 kanyargós utcából és mintegy 1200 pincéből áll, ami Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotja.

Palócföld egyik legemblematikusabb részét, Hollókő tágabb vidékét Mikszáth Kálmán tollából Görbeországként ismerhettük meg: a névadást a dombok és az utak végtelennek tűnő, girbegurba hullámai ihlették.