Közelednek azok a napok, amikor a lábainkat edző, hosszabb túra helyett ideje a szemeket trenírozni. A hegység legnagyobb vízesését kerestük, márciusi virágözönt találtunk.

Küszöbön a kikelet, érdemes elővenni a túrabakancsokat, és bemelegíteni a tavaszi kirándulószezonra. Szuper erdei programokat szedtünk össze a hétvégére.

Miről suttognak a fák? Bár úgy tűnhet, a kérdés minden valóságalapot nélkülöz, ez nincs teljesen így. Mert ha suttogni nem is, de kommunikálni tudnak egymással a fák.

A Győr közelében fekvő Lébénybe legtöbben a gyönyörű, középkori templom és az itteni erdők tavaszi hóvirágtengere miatt jönnek. Ez utóbbi látványosság azonban veszélybe kerülhet, ugyanis sorra dőlnek ki kőrisek a Hóvirág tanösvény mentén. A kőrisek pusztulása nem csak Lébényben, de Európa-szerte komoly probléma.

Tavalyi évben kísérleti jelleggel a már régóta megszokott fém kitűzőket lecseréltük fa alapanyagúra. Egészen pontosan spanyol nyárból készült kis emlékekkel kedveskedtünk a 10-20-30 km-t teljesítő túrázók számára.

A denevért még 93-ban jelölték meg gyűrűvel Magyarországon, most a Szlovák-karszton vették számba.

Forráskút melletti halastónál talált rá egy sétáló pár január végén az alig pár hetes, elárvult vidrabébire, amely most a Szegedi Vadaspark természetvédelmi központjában nevelkedik.

Természetes és épített kilátópontok, változatos erdőségek és a Pilis ragyogó sziklaszirtjei. Mindez benne van a hét útvonalból álló jelvényszerző túrasorozat utolsó szakaszában.

Az idők során a táj alapjaiban változott meg körülöttük, ők viszont átvészeltek mindent: vihart, tűzvészt, háborúkat, vízrendezést és erdőirtást. Legtöbbször csak a véletlennek köszönhető, hogy több száz év elteltével, még ma is itt vannak köztünk. Ezek a fák ma már olyan emlékművek, akik puszta létezésükkel figyelmeztetnek bennünket arra, vigyázzunk természeti értékeinkre. Most ötöt mutatunk be a legszebbek közül.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a WWF Magyarország közreműködésével 6 részes animációs kisfilmsorozatot készített Mi fán terem az erdő? címmel, mely a természetközeli erdőgazdálkodás alapelveit mutatja be a nagyközönség számára is érthető formában.

Az allékban mindig van valami fenséges, bármelyik évszakban sétálunk is át alattuk. Fasorokat bemutató sorozatunk második részében újabb öt szép és hangulatos hazai „faalagutat” ajánlunk a figyelmetekbe.

Budapest XXII. kerületét, Budafok-Tétényt a helyieken kívül viszonylag kevesen ismerik, pedig a lakótelepek és a családi házak között a múlt izgalmas darabkái rejtőznek.

Az Őrségi Nemzeti Park bölényei áthatolhatatlan kökénycserjésből bontogattak ki almafákat, és ezzel egyéb állatfajokat, például erdei fülesbaglyokat is a területre csábítottak. A szinte teljesen vadon élő bölényeket nemrégiben mi is meglátogattuk.

A napokban közzétett nyolcpontos Klíma- és természetvédelmi akcióterv az egyszer használatos műanyagok betiltása mellett foglalkozik többek között az illegális hulladéklerakók problémájával, és célként fogalmazza meg a hazai vizek védelmét, valamint az erdőterületek növelését.

Az alföldi puszták már napok óta pacsirtaénektől hangosak, jelezve, hogy nyakunkon a tavasz.

Leányok és feketék, már több helyen kibújtak ezek a különleges kinézetű védett virágok. Most mutatunk pár szép, frissen készült képet róluk.

Egy „zöld utazás” keretében átszeljük a visegrádi hegyek keleti peremvidékét, megismerve e tájnak a turisták által kevésbé ismert panorámáit és eldugott, vadregényes zegzugait.

A gazdálkodók bevételt szeretnének, a kirándulók kikapcsolódni, az erdő gombái, növényei és állatai pedig csak zavartalanul élni. Mindenki mást vár az erdőtől, de vajon lehetséges az, hogy egy erdő egyszerre minden igényt kielégítsen?