MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2017.11.27. 14:23,   Szöveg: Ferenc Bilek/Mályi Madármentő Állomás/TM,   Fotó: Bilek Ferenc, Szilágyi Attila / HNPI

Tömeges darupusztulás a köd miatt

33 összezúzódott darvat találtak november 25-én hajnalban a szegedi Fehér-tó körül. Néhány madár még élt, azokat a közeli vadasparkba szállították.

A sűrű ködben a madarak nagyon nehezen tájékozódnak, kénytelenek alacsonyan repülni, emiatt pedig gyakran előfordul, hogy épületeknek vagy villanyoszlopoknak ütköznek. Ez történt a hétvégén a Dél-Alföldön is, ahol számos madár elpusztult, a még élő darvakat pedig a Szegedi Vadasparkba szállították. A legfrissebb hírek szerint talán 4-et lehet hamarosan szabadon engedni – írja a Mályi Madármentő Állomás a Facebook-oldalán.

 

Fotó: Bilek Ferenc


Májusban Zokni, a mentett gólya halála kapcsán került terítékre a villanyoszlopok, vezetékek kérdése. Hazánkban nagyjából mintegy félmillió veszélyes oszlop van, ezek évente 168 ezer madárral végeznek – írtuk akkor. A teljes és végleges megoldás az lenne, ha minden középfeszültségű légvezetéket földkábelre cserélnének, de ez mintegy 550 milliárd forintba kerülne. A másik opció a fejszerkezet-átalakítás és a madáreltérítők felhelyezése, ez 27-28 milliárd forint lenne külterületeken, belterületeken nagyjából 7,5 milliárd forint.


Fotó: Bilek Ferenc

 

A daruról


A daru Hortobágyi Nemzeti Park címermadara, hazánkban védett, eszmei értéke 50 ezer forint. Korábban rendszeresen költött Magyarországon. Századokkal ezelőtt a paraszti udvarokban a darvakat díszmadárként tartották, de házőrzőként is megállták a helyüket, ugyanis jeleztek, ha idegen érkezett a házhoz, viselkedésükből pedig az időjárásra is lehetett következtetni. A daru húsát is fogyasztották, a pásztorok a lábszárcsontjából készítettek használati tárgyakat, például sípot vagy pipaszurkálót, a tollát pedig kalapjukra tűzve hordták.

 

A megfelelő élőhelyek eltűnése, a vízrendezési munkálatok, a mocsarak lecsapolása miatt azonban a daru fokozatosan eltűnt az országból, költéséről 1910-ben számoltak be utoljára. Azóta csak vonuló fajként fordult elő nálunk. A Hortobágy, a kardoskúti Fehér-tó és a szegedi Fehér-tó környéke Európa legjelentősebb daru-pihenőhelyei közé tartoznak, ahol ősszel több tízezres csapatok pihennek.

 

Fotó: Szilágyi Attila / HNPI

 

Az európai darvak jellemző fészkelőterületei Skandináviában, a Balti-államokban illetve Északnyugat-Oroszországban vannak. A darvak az őszi vonulás idején általában egy-két hónapot töltenek nálunk, októbertől november végéig, de az utóbbi években egyre több madár át is telelt, sőt évről-évre egyre több átnyaraló madarat figyeltek meg a hazai vizes élőhelyeken. Hosszú idő után újra sikeres költést figyeltek meg idén itthon. 


Kapcsolódó cikkeink:

Megtanítják a gólyáknak, hogy nagy ívben kerüljék el a villanyoszlopot

Zokni, a gólya, csak egy a 168 ezerből

Újra költött a daru Magyarországon

Ezrével szállnak a darvak Kardoskút felett

Európa legvastagabb madárszőnyege vár a Hortobágyon






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...