MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Tóról tóra Tatán gyerkőcökkel

Tata elkényezteti a gyerekeket: a tatai Fényes tanösvény tó felett vezető pallóútját még a legdacosabbak is élvezik, a Cseke-tó angolparkjában műbarlangot és műromokat lehet felfedezni, az Öreg-tó pedig tavasztól őszig kiváló bringás terep a gyerkőcöknek. 

A vasútállomástól induló, alacsony forgalmú Gesztenye fasort stabilan kerékpározó nagylányunkkal bevállaltuk (a kicsi ülésben ült), így pár perc alatt a Berta malom mögötti Fényes fasoron találtuk magunkat, ahol már kerékpárút vezet a közeli Fényes Fürdőig (kb. 1 km), illetve a fürdő mögötti, strandszezonon túl is látogatható tanösvényig (belépőjegyet a strand pénztárában lehet vásárolni).

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

A Fényes tanösvény gyerekszemmel azért lenyűgöző, mert egy vízben álló varázslatos erdő felett kanyarog a pallóút, ahol még az állandóan nyakba kéredzkedő kisebbik lányunk is elfelejtette, hogy ez bizony most gyaloglás. A mintegy 1 km hosszúságú pallóútról pedig folyamatosan lehet lesni a vízi világot: ilyenkor tavasz elején növényekkel benőtt különleges fatörzseket, csigákat, halakat, vízi madarakat és napfürdőző mocsári teknősöket.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Tatán, a „Vizek Városában” éppen itt, a Fényesen törtek fel egykoron a legnagyobb hozamú karsztforrások, amelyek azonban a környék szénbányászata (pontosabban a mélyművelésű szénbányák fokozott vízkiemelése) miatt a szocializmus évtizedeiben kiapadtak. Ebben az időszakban a szintén híres hévízi, tapolcai és budai karsztforrások hozama is csökkent, de az ökológiai katasztrófa legnagyobb vesztese minden bizonnyal Tata volt.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

A bányászat megszűntével a kétezres évek elején ismét elkezdtek működni a források, s a nemrég megépült különleges tanösvény segítségével ma már szájtátva barangolhatjuk be az ország egyik legkülönlegesebb élőhelyét, a kristálytiszta vízzel táplált láperdőt. A tatai forrásokat nemcsak az ókori rómaiak tartották kimerülhetetlennek, a 19. század végén felmérés készült, hogyan lehetne Budapest ivóvízellátását Tatáról biztosítani – a mennyiséggel nem is volt gond, ellenben a feltörő 20–22 °C fokos víz nem hűlt volna le kellő mértékben a Budapestig kiépítendő csőrendszerben. Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy az egykori vízhozam a főváros mai lakosságnak is elegendő lenne!

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Gyerekek és felnőttek egyaránt a titokzatos Erdei-forrás környezetét élvezték a legjobban (strandszezonban azért lehet, hogy más lenne a helyzet), ahol egy kilátót is találunk. Innen remekül megfigyelhető az alattunk található nyílt vízfelület, a belőle kiálló facsonkokkal. Hasonlóan a mostanában „felfedezett” bakonyi társához, ez is a székelyföldi Gyilkos-tó rokona abban az értelemben, hogy az egyre növekvő vízszint – amelyről a mélyből kitartóan feltörő bugyborékok árulkodnak –, illetve a folyamatos vízborítás az égererdő lassú pusztulását okozza, s pont a tanösvény ezen részén már csak a csonkok láthatók. A tanösvény végén még egy kisebb vízi játszótér is található, ahol bennünket a hangos békakoncert gondos békalesre intett.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

A Fényes fasoron, illetve később az Oroszlányi utcán (itt járdán), az Által-ér folyását követve kerékpárral pont a vár mellett bukkanunk ki (10–15 perc tekerés). Miután a tavaszi napsütésben befaltuk szendvicseinket, először is alaposan kimásztuk magunkat a vár alacsonyabb falmaradványain, majd elindultunk az Által-ér mesterségesen felduzzasztott vízfelületét, az Öreg-tavat kerülő sétaúton, amely kiváló bringás terep gyerekek részére (részben földút).

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

A tavat kerülő, a tó lakatlan oldalán csendes parkerdőben vezető út mintegy 7 km hosszú, kár, hogy az erdei tornapályák nincsenek felújítva. A Fellner Jakab-kilátót most kihagytuk, s mivel nagyon belejöttünk a tekerésbe, a tó város felőli oldalára visszaérve nemsokára már a lángost és a palacsintát majszoltuk az Építők Parkjában, ahol nem mellesleg egy új játszótér is található. Az innen pár száz méterre található Ökoturisztikai Központ a tókerülés kiváló kezdő- és végpontja, hiszen itt kerékpárt és különböző vízi alkalmatosságokat is bérelhetünk (kajak, kenu). Mivel a vízi sportoknak még nincs itt az ideje, mi ezt most kihagytuk, s átmentünk Tata harmadik tava, a közeli Cseke-tó melletti angolkertbe, amelyet a 18. század végén építettek az itt feltörő karsztforrások körül (ezek szintén az elmúlt években kezdtek magukhoz térni).

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc


A gyönyörű kertben találunk copf stílusú kiskastélyt, a kert romantikus és szentimentális jellegének hangsúlyozására épült török mecsetet, de a gyerekek kedvence a tóparti hatalmas fák, a grotta – azaz műbarlang – és a műromok voltak. Ez utóbbi a híres vértesszentkereszti apátság maradványait őrzi. A Vizek Városának körbekarikázása remek program gyerekekkel, amibe nyáron strandolást és evezést is beilleszthetünk, egész hétvégés programmá alakítva így a felfedezést.

 

Szöveg és fotók: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. augusztus
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...