Felfedezések a Börzsöny jelzetlen útjain
Aranybányák és elvarázsolt helyek után kutattunk a Magas-Börzsöny vadregényes völgyeiben.
Aranybányák és elvarázsolt helyek után kutattunk a Magas-Börzsöny vadregényes völgyeiben.
Pontosan száz éve, 1923. december 8-án hunyt el Hanák Kolos, a mátrai turizmus egyik megteremtője.
Jeles évfordulót ünnepel idén novemberben a Magyar Természetjáró Szövetség, ugyanis pontosan 110 évvel ezelőtt hozták létre a Magyar Turista Szövetséget azzal a céllal, hogy a hazai turistaszervezeteket összefogva képviselje a természetjárók érdekeit. Az alábbiakban kerek 150 évet utazunk vissza az időben, hogy bemutassuk a szervezett természetjárás legfontosabb pillanatait.
Orvostudományi munkássága áttörést hozott a hazai gyógyfürdőfejlesztésben és a reuma elleni küzdelemben.
Dr. Vigyázó János (1888-1962) a MÁV ügyésze volt, nekünk természetjáróknak azonban a hazai természetjárásban végzett úttörő tevékenységei miatt fontos megemlékezni róla.
Erre a remek kérdésre bizony nem könnyű választ adni...
Az egykori Budai borvidéknek mára már csak az emléke maradt meg, pedig valamikor a Sas-hegy vagy a Gellért-hegy szőlőiből készült budai vörösbor Európa-szerte ismert volt.
A legújabb Turista Magazin História rovatában középkori kalandozást teszünk a Margit-szigeten.
A kőszegi Jurisics-várban már kapásból azzal fogadtak minket, hogy az emberek manapság alapvetően „élményvadászok”, ezért itt már az első percben arra törekednek, hogy a látogatókat bevonják a sztoriba. Számunkra sem volt menekvés: köpenyt kanyarítottunk a vállunkra, ha kellett, szablyát ragadtunk vagy éppen koronát nyomtunk a fejünkbe, és eltöltöttük a várban életünk egyik legközépkoribb hangulatú délutánját.
A most talált leletek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, időszámításunk szerint második és negyedik század között a szarmata népesség élt a Hód-tó partján.
Mostantól interaktív kiállítást és egy különleges időkapu is várja a sopronpusztai Páneurópai Piknik Emlékpark látogatóit. Az új létesítmény áprilistól októberig tart nyitva.
Jártam a Lófingató-hegyen és pilisi gyilkosságok helyszínén, szellemjárta kőtoronyban, illetve mecseki láthatatlanok nyomában. Geológiai érdekességekre bukkantam hegycsúcsokon és szakadékokban, valamint filmekbe illő helytörténeti sztorikat kutattam. Sok minden történt egy év alatt a terepen.
Az Almásy-kastély kiállításán nemcsak a grófok, de az egykori személyzet is főszerepet kapott, mi, látogatók pedig megtudhatjuk, századokkal ezelőtt hogyan zajlottak az ünnepek és milyenek voltak a szürke hétköznapok egy alföldi kastélyban.
Egykor a török elleni hadjárat fontos elemeként tartották számon, majd jelentőségét vesztette, végül lerombolták. Mostantól kiállításon ismerhetjük meg a hajdani kanizsai várat.
Van az északnyugati határszélen egy ódon hangulatú kisváros, ahol a török feletti győzelem emlékére 11 órakor is szólnak a harangok. Majdnem minden Kőszeg hős várkapitányáról, Jurisics Miklósról van elnevezve; a pompás vár, a múzeum és a városháza előtti tér is, melynek szinte minden háza előtt megállhat gyönyörködni az utazó.
Ebben az évben szeptember 20-án ünnepeljük a Természetjárók Napját Dobogókőn. Cikkünkből megismerhetitek a nagy múltú rendezvény kialakulásának történetét.
Magyarország egyik legnépszerűbb teljesítménytúrája az elmúlt évtizedek alatt a pontőröknek köszönhetően lett az a megmozdulás, amelyre talán a legtöbb teljesítménytúrázó adja le nevezését.
Hátborzongató helyneveket találunk a Gerecse-hegység térképén: Emberölő, Rác-temető, Hajdúugrató, Szépasszony-völgy, Jaj-hát, és Vérkút. Ennek okairól szól írásunk.
A Magyar Turista Szövetségnek több jeles személy is volt az elnöke működésének mintegy 30 éve alatt, amelyből a kezdeti éveket megnehezítette az első világháború.
A jelenleg az Olasz Kultúrintézetnek helyet adó neoreneszánsz épület a Magyar Országgyűlés Képviselőházának első állandó helyszíne volt.