MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Tűzhányók nyomában a Bükkalján

Nemrégiben olvastam a Turista Magazin oldalán, hogy a Bükknek bizonyos könnyen elérhető részeit már szinte „szétfotózták” turisták. És ez igaz is. Éppen ezért kerestem egy olyan környéket húsvéti túránk helyszínéül, ahonnan ritkábban látni képeket, leírásokat, és csendesebb hely, mint mondjuk Lillafüred vagy éppen a Szalajka-völgy. Így esett a választásunk a Bükkaljára.  

 

Szállást Bogácson kaptunk a Muskátli Apartmanházban, ami remek helynek bizonyult, bár minden szoba foglalt volt, de mégis csendes, nyugodt volt a mindennek felszerelt ház. Sikeresen összehangoltuk a vonatos-buszos utazást, ami hazafelé már kevésbé volt gördülékeny, de nem volt vészes az utazás. Mindenesetre aki autó vagy kerékpár nélkül érkezik erre a tájra, az készüljön fel arra, hogy a falvak közti közlekedés nem egyszerű, annak ellenére, hogy relatíve közel vannak egymáshoz. Éppen ezért mi a gyalogos-buszos kombinációkat alkalmaztuk, sok gyaloglással és kevesebb buszozással.

 

 Itt érezhetjük, hogy milyen kicsik is vagyunk a természet alkotásai mellett. Kő-völgy, a Felső-szoros déli bejárata


Fő úti célunk a Bogácstól 6 km-re levő Kő-völgy (Alsó- és Felső-szoros) volt. Ez a völgy lényegében Cserépváralja és Kács között van félúton ez az igencsak vadregényes, 10–15 méter magas sziklafalakkal övezett szurdokvölgy, melynek teljes hossza 2 kilométer. Leglátványosabb része az ún. Felső-szoros, ahol szinte beborítják a völgyet a fölé magasodó zöld mohás sziklafalak.

 

Hogy kerülnek ide a tűzhányók?
A Bükkalját felépítő valamennyi kőzet közül a miocén vulkáni tufaváltozatok a legelterjedtebbek és legjelentősebbek a felszínformálódás szempontjából. Alapvető szerepük van hegylábfelszín meghatározó, gyakran látványos formáinak (pl. felszínalaktani szintek, részaránytalan hegyek), sziklaalakzatainak (pl. kőtornyok, kaptárkövek) kialakulásában. Forrás: Vágó János értekezése nyomán
 

 Mindenfelé keltikék ontották bódító illatukat

 

A Felső-szoros a Bükkalja vulkanikus eredetű egyedülálló geológia látványossága. A Felső-szoros keményebb kőzeteiben a kanyargó Tardi-patak (ér) szűk szurdokot tudott kialakítani magának. Formailag leggazdagabb képét a szurdok a legszűkebb és legmélyebb középső szakasza mutatja, ahol a jégkorszakokban végbemenő fagyaprózódás hatására orgonasípok módjára sorakozó kőzetoszlopok kísérik az erősen kanyargó, eróziós üstökkel tagolt medret, melyet 4–5 m magas, 1–1,5 m széles, riolittűzárkő-hasábok, tornyok szegélyeznek. A szoros felső peremén, a Szaduszka-tetőn a kőzetaprózódásból kisebb kőtengerek képződtek a jégkorszakok idején.

 

Cserépvár romjai. Építésének pontos ideje ismeretlen, első okleveles említése 1408-ból származik

 

A völgyet Bogácsról gyalog közelítettük meg, mégpedig a piros sáv jelzésen, amelyen a Mária-út is vezet, és magán a Kő-völgyén keresztül is ez az út visz át. Közben bementünk Cserépváraljára is, és a falu feletti hegyen megnéztük a Cserépvár romjait és ezektől nem messze egy kaptárkövet is a „Nagy-kúpot”.  

 

Kaptárkő Cserépváralja határában

 

Sajnos viszonylag kevesen járnak erre, pedig nem túlzás azt mondani, hogy ez a völgy és a szoros az Északi-középhegység leglátványosabb természeti csodái közé tartozik. Több figyelmet érdemelne! Ottjártunkkor sem találkoztunk csak egy kisebb külföldi turista csoporttal. A völgyből kiérve a Dobi-réten ebédeltünk a csepergő esőben, szerencsénkre egy elhagyott munkásszálláson menedéket találtunk az eső elől. A Dobi-rétről pedig Cserépfalu felé vettük az irányt, méghozzá a piros+ és később már a sárga sáv jelzésen. Útközben még megnéztük a Hideg-kút környékét is.

 

A Hideg-kút 

 

Innen gyorsan lerobogtunk Cserépfaluba, és busszal visszamentünk Bogácsra, mivel elkezdetett szakadni az eső. Tartalmas nap volt, pedig csak 15 kilométert kellet megtennünk, könnyűnek mondható terepen, jól jelzett utakon. Mégis az út sok-sok látnivalóval, érdekességgel szolgált.

 

 Az Ördög csúszdája nevű hegyoldal

 

Képek és szöveg: Szatmári Zsolt - szatmarizsolt.blogspot.hu





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Garai Szilvia Ilona:
Szúnyogcsípés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...