Új kéktúra-nyomvonalon Szarvaskő mélytengeri vulkánjához

A Bükk egyik legszebb fekvésű településére év végétől már a fölötte elterülő legelők panorámás oldaláról érkezhetünk, miközben a faluból kivezető útszakasz ennél is látványosabb meglepetéssel vár.

Szerző:
Gulyás Attila
Fotó:
Gulyás Attila
2018. január 15.

A Bükk egyik legszebb fekvésű településére év végétől már a fölötte elterülő legelők panorámás oldaláról érkezhetünk, miközben a faluból kivezető útszakasz ennél is látványosabb meglepetéssel vár.

Az idei plusztíz fokos télben igazán csábító opció egy látványos hózápor reményében útra kelni. A fehérbe öltöző tájhoz talán nem is adhatna más élesebb kontrasztot, mint Szarvaskő vöröses lávasziklái a Bükk nyugati oldalán. Annál inkább érdemes lehet mostanában erre járni, mert az Országos Kéktúra útvonalának egyik leglátványosabb módosítása fejeződött be az apró falucska másik végén. Az új, végig széles kilátást nyújtó kéktúra-szakaszon sétálva, és a völgy szemközti oldala fölött álló, bizarr sziklák között még akkor sem érhet nagy csalódás, ha a várva várt hóesés végül ismét elmarad...

 

Párnaláva vonatfüttyel

 

Hűvös reggel elmaradt havazással a szarvaskői várheggyel szemben
 

A közeli Egerből érkezve, napkelte előtt csábítóbb lehetőségnek ígérkezett a sziklák felől, tehát a Bélapátfalva felé eső irányból kezdeni a túrát, majd a nap végére eljutni az új nyomvonalhoz.

 

Bő fél órával később már a felkelő nap világít a völgybe 
 

Szarvaskő egyik különlegessége a határában álló vulkáni hegycsoport, ami mélyen beékelődik a Bükk üledékes kőzetanyagú csúcsai közé. A törésvonalakkal is átszőtt, kemény andezitóriások közt talált utat magának a dél felé tartó Eger-patak.


Az egykori lávafolyamot mára persze az ember alul-felül meghódította, kívül és belül is robbantotta, majd turistautakkal is behálózta, de azért a területének nagyobbik felén megmaradt, érintetlen sziklák így is a természet erőinek egyedülálló nyomaival vártak.

 

Párnaláva-sziklák között 

 

A kőzet eredetének látványos ismertetőjelei az egymásra halmozódó, gömbölyded kőformák, amelyek a víz alatt felszínre folyó láva gyors lehűlésekor keletkeznek. Ezek a párnaláva-alakzatok többször is feltűnnek majd az út mellett.

 

Érkezik a reggeli Eger-Szilvásvárad személyvonat 

 

A szurdok szűk mélyében egészen a 19. század közepéig csak az Eger-patak folyt, faltól falig elfoglalva a szűk helyet. Az Eger várost észak felől megközelítő országút ezért sokáig az áthatolhatatlan szorost megkerülve, a Gilitka-völgyön át érte el Bélapátfalvát, közel a mai kéktúra nyomvonalához. A század végére aztán robbantások sorozatával elkészült a szoroson átvezető országút, majd 1908-ra az Eger-Putnok vasútvonal is. Utóbbi két alagúton keresztül halad át a sziklasoron.

 

Vasút a „barlangban”

 

Az alagutak bejáratánál ismeretlenek vasúti menetrendet ragasztottak ki, tévesen azt sugallva, hogy az ott szereplő időpontokon kívül biztonságos az átjárás. Pedig pályafenntartó, teher- vagy különvonatok a nap 24 órájában itt is bármikor érkezhetnek. Közvetlenül a vonat elhaladása után sincs „tiszta” helyzet, hiszen időszakos térközőri szolgálat igénybevételével egy-egy állomásközben egynél több vonat is útban lehet, de rendkívüli helyzetben az akár vissza is tolathat. Érdemes tehát elkerülni, vagy ha mindenképp menni kell, a lehető legrövidebb idő alatt átkocogni raja. 

 

A Szilvásváradról visszatérő szerelvényt már a szarvaskői várból látjuk

 

A II. világháború legzavarosabb napjaiban a Román Államvasutak 50-275 számú gőzmozdonya hetekre az alagút foglyává vált, miután a visszavonuló német csapatok máig tisztázatlan körülmények között egyszerre robbantották fel előtte és mögötte az alagút bejáratait.

 


Egy vasútmodell-szaküzlet szerint az igazán szép terepasztal titka a minőségi szóróanyagokban (fű, avar, kövek) és az élethű növényekben rejlik. Egyetértek velük.

 

Szarvaskő várának maradványai 

 

A falu fölötti sziklán egykor Szarvaskő vára védelmezte a völgyben futó országutat. A kis erődítmény Eger elővára, úgynevezett tarisznyavára volt, amit a 16. században, Eger eleste után meg sem próbált védeni maroknyi helyőrsége. Új gazdáinak fontos előretolt megfigyelőállása lett, ennek megfelelően száz évvel később elsőként foglalták vissza a város felszabadítására vonuló keresztények. A jelentőségét vesztett kis vár utolsó álló falai a két világháború közt tűntek el.

 

A délutáni úti cél: Szarvaskő központja


Több Kék, több panorámával

 

A faluból a túloldalon, Sirok felé kivezető kéktúra-útvonal évtizedek óta a II. Rákóczi Ferenc utcában és annak folytatásában hagyja el a települést, de a felette lévő dombokon újraéledő állattartás az utóbbi időben magát az utat is érintette, ezért szükség volt az útvonal újragondolására, egészen a határ fölött álló Egerlátó csúcsának tövéig.

 

A falu végén kezdődik az új útvonal 
 

A Füzesabonyi Természetbarát Egyesület és Szarvaskő önkormányzatának segítségével 2017 végére készült el az új nyomvonal kijelölése, ami ugyan hosszabb és meredekebb lett, de néhány új látványosságot érint.

 

Szarvaskő, üdülőtelep


Az új útvonal száz méterrel a falu fölött, az üdülőtelep utcáin kanyarog. A kilencvenes évekre kiépült terület ma is a nyugalom szigete, még Szarvaskő főúttal átszelt központjához képest is. Az új jelzések végig sűrűek és eltéveszthetetlenek.

 


Az új útjelzés a határ oszlopos tagjává vált

 

Az emelkedő tetején aztán kiér az út a dombtetőkre, ahol az Egerlátó tövébe vezető úton egy látványos, miniatűr gerinctúra következik. Az út két oldalán az Eger és Szarvaskő fölötti dombokra és a Bükk-fennsíkra nyílik kilátás.

 

Hétköznapi csúcsforgalom 
 

A dombok fölötti táj képe ismerős, hiszen 2013 nyarán, saját kéktúrabejárásomon véletlenül éppen erre keveredtünk. Az új szakasz egyetlen hátulütője a tekintélyes mennyiségű sár. Bár aki a bátori országúttól eljut idáig, annak ez már csak levezetés lesz. Érdemes tehát várni a nagyobb esők után.

 

A legelők legmagasabb pontjáról a Bükk-fennsíkra és Szarvaskő völgyére nyílik kilátás

 

Az Egerlátó tövéből valóban majdnem Egerig látni

 

Vár a szarvaskői kilátó 

 

Visszatérve az Eger-patak völgyének szélére, az egyik hegyormon 2004-ben épült adótorony és kilátó hívogatja az érkezőket. Bár ez továbbra sem része a kéktúrának, a hegyről lefelé vezető kék háromszög jelzésen a csúcsról úgy lehet visszatérni a Kékre, hogy csak egy rövid szakasz marad ki - a Kék hivatalos teljesítéséhez persze ez a kevés sem fér bele.

 

Szarvaskő a „Vodafone-kilátóból”

 

Az építő távközlési céggel Szarvaskő önkormányzatának sikerült úgy megállapodnia, hogy az adótoronynak egy szabadon látogatható kilátó is a része legyen. Ennek nyomán kapta az építmény hivatalosan is a Vodafone-kilátó nevet. A falura teljes panorámát kínáló csúccsal szemben a reggeli túra helyszínéül szolgáló Szarvaskői-szurdok barnás sziklái tornyosulnak.

 

Visszaérkezés Szarvaskőre 
 

Már Szarvaskő központjában, de még jóval a völgy alja fölött ér vissza az út a falu főterére, ahol a 170 éves templom körül továbbra is ünnepi díszek ékesítik a teret. Innem már éppen csak érezve a mai 6-7 kilométer jelképes fáradtságát, rövid út vezet a buszmegállóhoz.

 


A kéktúra jelenlegi (kék) és megszűnt szakasza (szürke) Szarvaskőnél

 

Kapcsolódó cikkeink:
Potyautassal a Kéken: Sirok-Szarvaskő

Kirándulások Szarvaskő környékén: Irány a Bükk!
Zakatolás a Bükk országútján

Cikkajánló