Újjáéled a Rezéti-Duna

Jól halad és az év vége előtt befejeződhet a Duna leghosszabb gemenci mellékágának élőhely-revitalizációja, amelyet a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) több mint 700 millió forintos, európai uniós projekt keretében végez.

Szerző:
MTI
Fotó:
Szatmári Zoltán
Aquamec Ltd; shutterstock
2014. november 26.

Jól halad és az év vége előtt befejeződhet a Duna leghosszabb gemenci mellékágának élőhely-revitalizációja, amelyet a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) több mint 700 millió forintos, európai uniós projekt keretében végez.

A 12 kilométer hosszú Rezéti-Duna első három kilométerén szeptemberben kezdődött a kotrás, erre azért volt szükség mert a meder feltöltődése már a mellékág elzáródásával fenyegetett.


Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője elmondta: a holtág elején lévő Senkiszigethez vezető gázlót már átkotorták, két méter magasságban távolítottak el homokot; a tervek szerint összesen 200 ezer köbméternyi hordalékot kell kikotorni a mederből, a munka most a felénél tart. Hozzátette: a vízállástól függően karácsonyra befejeződik a kotrás, ami így tavasszal már nem zavarja az élővilágot.


A Rezéti-Duna a 19. században a folyó fő ága volt a Gemencben, míg az 1890-es években zajlott folyószabályozás után mellékággá vált és kezdett feltöltődni, amelynek következtében térfogatának 90 százalékát elveszítette.

 

 

Munkában a hidromechanizációs kotró (illusztráció)


Az ágban, amely a leghosszabb átfolyó vízrendszer a nemzeti park területén, a Duna alacsony vízállásánál eddig gyakorlatilag megszűnt a vízáramlás.


"A beavatkozással a következő 30-50 évre tudjuk biztosítani a víz átfolyását a Rezéti-Dunán" - mondta az osztályvezető.


Mindennek az áramlást kedvelő halfajok - magyar bucó, német bucó, márna, leánykoncér - szempontjából van jelentősége, emellett a mellékágból kisebb fokokon keresztül kijuthat a víz egyéb élőhelyekre is - jegyezte meg. Javul a kisvizes élőhelyek állapota, amelyek ideális ívóhelyei pontyféléknek, kétéltűek szaporodó helye és megjelenhetnek a halakkal táplálkozó gém- és gólyafélék. A Rezéti-Duna népszerű kirándulóhely is, amelyen a kotrás után végig lehet majd evezni.

 

 

A beavatkozás után visszatérhetnek a gém- és gólyafélék is


A Duna gemenci holtágaiban 2012-ben a Világbank és a Globális Környezetvédelmi Alap támogatásával már végeztek revitalizációt. Ennek keretében azoknak a holtágaknak egy részében avatkoztak be, amelyek alulról töltődnek fel vagy kis vizes fokokon keresztül kapnak vizet. A Rezéti-Dunától nem messze húzódó Grébec-Dunán az akkor épült vízvisszatartónak köszönhetően szinte egész évben, alacsony dunai vízállás mellett is van víz.
A Duna a folyószabályozás miatt "egyirányú utcában" halad a gemenci hullámtérben, a mellékágakat folyamatosan kell kotorni, a nemzeti park arra törekszik, hogy minél kevesebb szabályozó műtárggyal avatkozzon be a holtágakon - mondta a szakember.

Mi magunk is megtapasztaltuk a gemenci vízi utak csodáit:
I. rész

II. rész

Cikkajánló