MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Valami nagyon nincsen rendben

Az elmúlt hetekben a Balaton-felvidék várait jártam. Egyedül, vagy egy-két társammal bronzkori sáncokat,  eldugott, apró tatárjárás utáni váracskákat kutattunk fel, árkon-bokron, hegyen-völgyön át. Volt, amelyiket hat napig kerestünk, mire megtaláltuk.

A hetvenes évek végén a Régészeti Topográfiában írtak róla pár sort, meg hogy Csabrendektől délkeletre 2 km és Sümegtől szintén 2 km északkeletre egy gerincen... No, találd meg, ha tudod!? Akkoriban ez még hadititoknak számított. Még a terület erdésze sem tudta megmutatni. Sőt a 1:10.000-es tájfutó térkép sem  ábrázolta. Szóval, ilyen helyekre nem vihetek magammal nagy társaságot. Legfeljebb néhány magamfajta

elvetemült alakot!

 

Azért akadnak ilyenek! Mert a Várak a Börzsönyben és a Várak a Mátrában jelvényszerző túrák teljesítői azóta is rágják a fülemet, hogy melyik lesz a következő hegység, ahol hasonló sok élményt nyújtó pontgyűjtő mozgalmat szervezek? Hát ezért gyűjtöm az anyagot. Végzem esőben, szélben a terepbejárásokat. Jegyzetelek, mérek, fotózok, könyvtárakat bújok, idős emberek visszaemlékezéseit hallgatom, hogy aztán úgy tudjam leírni, hogy a térképet kevéssé ismerők is odataláljanak.

A minap a Káli-medencében, a Mindszentkálla melletti Kereki-domb sáncvárát jártam be. A Topográfia alig ír róla. A térképvázlat ugyanazzal a satírozással jelöli a sáncot, a sáncárkot, a felette lévő teraszt és az északi oldalon az egykori szőlőművelésből itt maradt kőtámfalat. Nem csoda, hogy nem egyezik a leírással. Fenn a csúcson európai minőségű ismertető tábla ír a környék kialakulásáról, de a sáncokról egy szót sem.

 

 

A Hegyes-tű csúcsa 

 

Innen a medence keleti szélén álló Hegyes-tű felhagyott bazaltbányájába igyekeztem, ahol az elmúlt év óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park geológiai bemutatóközpontja működik. Hogy a csúcs körüli árpádkori kőfal romjairól nem írnak, azon már meg sem lepődök, de hogy a bemutatóközpont vezetője még a romok létezéséről sem tud, az már elgondolkoztató.

 

Pár nap múlva Tihanyba mentem. A Csúcs-hegyre vezető piros + jelzést lefestették, hogy helyette a tanösvény zöld „T” betűjét tegyék a helyébe. A várról persze itt sincs semmi. A legdurvább talán a félsziget északi oldalán az Ó-vári kilátó. Gyönyörű madártávlati rajz mutatja be a környék hegyeit, de hogy mindezt egy 3.500 éves, még ma is két és fél méter magas késő bronzkori földsáncról nézzük – semmi.

 

 

Csobáncon a hagyományőrző egylet állt a várkutatás élére

 

Úgy tűnik a várak, templomromok és egyéb kultúrtörténeti emlékek a nemzeti parkok mostohagyermekei. Mert nem csak itt, a Balaton mellett, de a Pilisben, Mátrában, Bükkben, Zemplénben is csak a geológiai, botanikai és zoológiai értékekről szólnak a tájékoztató táblák. Talán, a múzeumoknak volna a feladata? Csak hogy nekik az ásatásokra is vékonyan csordogál a támogatás. Ilyesmire végképp nem jut pénz.

 

Szigligeten a polgármester állt a várkutatás élére. Csobáncon a hagyományőrző egylet, Sümegen egy magánvállalkozó, de számos várban nincs ilyen civil kezdeményezés. Reziben és Tátikán évek óta áll a megkezdett feltárás. Feltehetőleg elfogyott a pénz.

 

Az előző rendszerben érthető volt történelmünk eltitkolása, meghamisítása, de a polgári kormánynak – remélhetőleg nem csak szavakban – fontos a sport, a mozgás és az ifjúság hazafias nevelése.

 

Nem értem! Ahová egyébként is tesznek ki táblát, nem kerülne még többletköltségbe sem, ha pár sorban ezekről is írnának.
 




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. május
Rajki Róbert:
Harmatos hajnal
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...