Még a tapasztaltabb hazai tájjárók között is akadnak olyanok, akik nem ismerik az Észak-Börzsöny páratlan vidékét, pedig itt bőven van mit felfedezni. A lényeget felfűztük egy túraútra, amit nemcsak lejártunk, de kedvcsinálóként be is mutatunk nektek.
A Börzsöny számos csodája közül mi most csak az északi területeken fekvő látványosságokra, földrajzi és történelmi érdekességeire fókuszáltunk. Megterveztünk egy Diósjenőről induló és Nagybörzsönyben végződő 56 km-es vándorutat, amibe igyekeztünk minél több élményt belezsúfolni. Ez olyan jól sikerült, hogy alig győztük számba venni a hegység ezen részének kuriózumait. Lássuk hát, mi minden rejtőzik Nógrád és Pest megye, valamint a szlovák-magyar határ közelében.
Vándortáborozó fiatalok Diósjenőn
A túraút kiindulópontjaként nem véletlenül esett a választás a Magas-Börzsöny lábánál fekvő Diósjenőre. A kiváló tulajdonságokkal bíró települést hazánk egyik leghangulatosabb vasútvonalán közelíthetjük meg. Több szálláshely és bolt biztosítja a messzebbről érkezőknek a pihenést és a készletek feltöltését, mielőtt belevágnak egy hosszabb vándorútba. A diákoknak szervezett börzsönyi vándortáboroknak is itt van a kiindulópontja, melynek a Diósjenői Erdei Szabadidőpark a bázisa, és ami mellett a mi utunk is elhalad a település északi határában.
Kilátás a Jenői-závozról, háttérben a Naszállyal
Átkelve a településen és felkapaszkodva a környék erdeinek élővilágát és történelmét bemutató tanösvényen felérünk a Závoznak nevezett panorámás nyeregre. Innen nem csupán Diósjenő házaira, a Naszályra is remekül rálátni. Nem sokkal később a sárga jelzéseket követve érünk fel a hegység legtöbb mondáját és történelmi eseményét őrző Kámor hegyre, melynek oldalából szintén pompás kilátás tárul elénk a környékre, legfőképp a Cserhát dimbes-dombos vidékére.
Kilátás a Kámor oldalából a Cserhátra
A legendák szerint ez a mesés kincset rejtő bérc hajdanán rablólovagok és boszorkányok otthona volt, és a kutatók számára is csak rejtélyekkel szolgálnak a tetején található földsáncok, illetve a hegy gyomrába vezető sziklahasadék, melyeket, ha nyitott szemmel járunk, mi is könnyedén felfedezhetünk. Egykoron itt valóban állt egy vár, de a régészek is csak kevés biztosat tudnak róla. Történelmét javarészt a környékbeliek fantáziája írta, ezért is olyan misztikus ez a hely.
Hugó-villa, a börzsönyi betyár, Sisa Pista búvóhelye volt
Kámori-rókalyuk
A hegycsúcstól alig pár száz méterre meglelhetjük a Börzsöny utolsó betyárjának, Sisa Pistának az egyik rejtekét, a sziklapárkányba vájt Hugó-villát. A bivakolásra ma is alkalmas menedéktől pár méterre egy földtörténeti mementót is találhatunk. A Kámori-rókalyuk egy igen látványos, 16-18 millió évvel ezelőtt itt működő börzsönyi tűzhányók által lávába zárt fatörzs nyoma. Az andezitből a megkövült fa az évmilliók alatt kimállott, kipergett és hátrahagyta ezt a látványos, 11 méter hosszú üreget, amibe akár be is lehet kúszni.
Csepegő-kőnél
A hegy oldalában egy másik földtani érdekességet is találunk, ami szintén Sisa Pista búvóhelyéül szolgált, még anno a 19. század végén. Ez a sziklapárkány a nehezen megközelíthető Csepegő-kő, ami még a nyári kánikulában sem cáfol rá a nevére, és amely télen a leglátványosabb az ilyenkor kialakuló hatalmas jégcsapoknak köszönhetően. Mi a Kámornak csak egy-két érdekességét említettük meg, de egy biológus is sokat tudna mesélni a hegy keleti, sziklás oldalának flórájáról.
A Drégelyvár romjairól a kilátás is páratlan
Továbbra is északi irányba tartunk a sárgán, majd a kék négyzeten a Pénzásási Turistaház felé vesszük az irányt. A nemrégiben korszerűen felújított épület kiváló pihenőhelyül szolgál akár nagyobb diákcsoportok számára is. Innen alig három kilométeres gyaloglással érjük el a híres Drégelyvárat, ahol 1552. július 6-án 146 várvédőnek kellett szembenéznie a 12 ezres török sereggel. A három napig tartó harc a hős Szondi György kapitány és vitézei halálával végződött. Számos írónknak és költőnknek - köztük Tinódi Lantos Sebestyénnek, Kölcsey Ferencnek és Arany Jánosnak - köszönhetően a romosan álló falak közt szinte megelevenedik előttünk a történelem. A 444 méteres magaslatról a kilátás sem utolsó, már csak ezért is érdemes ide felkapaszkodni.
A vándortábor program keretében ilyen sátrakban alszanak a diákok
A vártól kezdetben a kék, majd a Mária út sárga jelzéseit követjük lejtmenetben a Kútbereki-turistaházig. Kútberek is kiváló helyszíne a vándortáborozásnak. Felújított és modern épülete kisebb táraságoknak, hatalmas lekaszált udvara pedig a sátrazó csoportoknak nyújt zavartalan pihenési lehetőséget. A nomád táborozás komfortját itt is kulturált tűzrakó hely, valamint esőbeálló fokozza.
Szondi-alagút bejárata. A beszakadt járat jelenleg 50 méter hosszú
Rejtélyes alagutat és csodatévő kutat is érintünk az út során. Az előbbit Kútberektől egy kilométerre, a csörgedező Rákász-patak mentén találjuk. Azt tartják róla, hogy hajdanán a Drégelyvárhoz vezetett, ezért is nevezték el Szondi-alagútnak, amin a legenda szerint a várvédők imádkozni jártak a közeli Tsitári-kápolnához. Itt találjuk a csodatévő kutat, melynek gyógyító erejében ma is sokan hisznek.
Honti-szakadék
A kápolnától - ami egyben búcsújáró hely is - az országhatáron fekvő Hontra gyalogolunk át, melynek határában egy érdekes geológiai helyszínt, illetve az Ős-Ipoly medrét vehetjük szemügyre. A partfalakkal körbevett és a hegység földtörténetét elénk táró vadregényes szurdokvölgy természetvédelmi terület, de bárki számára szabadon látogatható. A Honti-szakadék páratlan módon egyszerre őrzi az egykor itt hullámzó tengerek és tűzhányók emlékeit. A különböző anyagú és színű kőzetek és rétegsorok közt nem kell sokáig kutatnunk, hogy több millió éves kagylókra, tengeri élőlények nyomaira bukkanjunk. A helyiek által csak „szakadásnak” nevezett helyet érdemes tavasszal, lombfakadás előtt felkeresni, ugyanis a hatalmas falak közt alábukó vízesés ekkor a leglátványosabb.
Akár ilyen kőbezárt ősmaradványokat is találhatunk
Hont környékét a településről induló zöld jelzésen hagyjuk el. Felkapaszkodunk a Jelenc-hegyre, közben késő bronzkori földvár sáncainak nyomaira bukkanhatunk. A kutatók a börzsönyi földvárak többségéről igen keveset tudnak, de számuk és kiterjedésük alapján arra lehet következtetni, hogy a hegységben egykor jelentős kolóniák éltek. Ezeket a földvárakat túramozgalom keretében is felkutathatjuk, melyek egyedi igazolókódját - csak úgy, mint a Kámornál - itt is megtalálhatjuk a fára erősítve.
A börzsönyi vándortáborozók rövid szakaszon bringázni is szoktak
A zöld út belemegy a börzsönyi kékbe, ami hol erdős, hol kopár, csalitos részeken vezet át minket, mielőtt leérne Bernecebarátiba. A számos látnivalót tartogató településen több szállást és boltot is találunk. Érdemes megtekinteni a Huszár-, vagy Szokolyi-kastélyt - utóbbi Szokolyi Lajosnak, hazánk első olimpikonjának és egyben a jó útra tért betyár, Sisa Pista munkaadójának volt az otthona -, vagy a fenséges Erődtemplomot, ami már a 11. század óta magasodik a település fölé.
Bernecét a sárga kereszten és a Nagy-völgyön keresztül hagyjuk el, majd kisvártatva a széles erdészeti útról felkanyarodunk a Kakuk-bércre, továbbá az Ozmotringra. Ezen a szakaszon is - mint utunk során többször - felfigyelhetünk az ösvényt szegélyező keresztekre, melyek egyike a második világháború áldoztainak, másika pedig egy kanásznak az emlékét őrzi, aki feldühödött vadkan áldozata lett. Elérve a Varjas-pihenőnél a sárga jelzést jobbra fordulunk és a Tótok útjának is nevezett Hegyhát-gerincen haladunk tovább, majd nem sokkal később meredeken leereszkedünk a Kemencei-Nagyvölgybe.
Elmosott sínpálya a Csarna-völgyben
A Börzsöny egyik legszebb részét is bejárjuk, amikor ráfordulunk a Csarna-völgybe vezető kék jelzésre. Páratlan hangulatát egyszerre adja az itt közlekedő, népszerű, keskeny nyomtávú Kemencei Erdei Múzeumvasút, a Csarna-patak vadregényes környezete, melyben több védett állat és növényfaj is él, valamint a felsőbb szakaszok utópisztikus látványt nyújtó, elmosott vasúti sínpályái, ami a természet erejét és hatalmát demonstrálja.
Foltos szalamandra a Csarna-völgy elmosott sínein
Enyhe emelkedésben haladunk a völgyben, ahol nem árt a lábunk elé nézni, mert bizonyos időszakokban csak úgy hemzsegnek itt a foltos szalamandrák. A Hamuháztól továbbra is a kéken kaptatunk fel a Pintér-bércre, de innen már piros jelzéseket követünk egészen Nagybörzsönyig. Mielőtt viszont a 714 méter magas Magyar-hegyen keresztül leérnénk a nagy múltú településre, érdemes egy kis kitérőt tenni a Börzsöny kalderájára, a legszebb panorámát nyújtó kilátópontra. A Vár-bérc magaslata nem csupán egy természetes sziklaorom, melyről tökéletesen rálátni a hegység belsejére, hanem - mint az a magaslat nevéből is kitűnik - egy hajdani erősségről van szó. A sziklákhoz tapasztott falmaradványokat még itt-ott felismerhetjük, de a Salgóvár mára teljes egészében elpusztult.
Nagybörzsönyi Szent István templom
Nagybörzsönyben véget ér az 56 km hosszú észak-börzsönyi expedíciónk, ám látnivaló még itt is akad. Ezen a környéken egykor aranyat, ezüstöt és ólmot bányásztak, és kisebb megszakításokkal egészen az 1700-as évekig folyt a kitermelés. Az egykori nagybörzsönyi bányásztársadalom gazdagságát és összetartó erejét tükrözi a ma is látogatható bányásztemplom, ami feltehetőleg 1417-ben jött létre, egy már korábbi, a 13. században épített templom átépítésével. A templom napjainkban szép állapotban van és látogatható. Nagybörzsöny másik 13. századból származó műemléke a Szent István templom. A turisták többsége általában ezt a nevezetességet ismeri, illetve a település központi részén található vízimalmot, de természetesen nem feledkezhetünk meg a kisvasútról sem, ami innen indulva szeli át a hegységet, akár egészen Szobig szállítva a kirándulókat.
Túra útvonalát innen töltheted le
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Kapcsolódó cikkek:
ÚJJÁÉLEDNEK AZ ERDEI VÁNDORTÁBOROK
ILYENNEK LÁTTÁK A GYEREKEK A BÖRZSÖNYI VÁNDORTÁBORT
NÉZZ MÁS SZEMMEL A DUNAKANYARRA!
