Erősség a nyugati végeken

Van az északnyugati határszélen egy ódon hangulatú kisváros, ahol a török feletti győzelem emlékére 11 órakor is szólnak a harangok. Majdnem minden Kőszeg hős várkapitányáról, Jurisics Miklósról van elnevezve; a pompás vár, a múzeum és a városháza előtti tér is, melynek szinte minden háza előtt megállhat gyönyörködni az utazó.

Szerző:
Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila
Fotó:
Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila
2015. május 11.

Van az északnyugati határszélen egy ódon hangulatú kisváros, ahol a török feletti győzelem emlékére 11 órakor is szólnak a harangok. Majdnem minden Kőszeg hős várkapitányáról, Jurisics Miklósról van elnevezve; a pompás vár, a múzeum és a városháza előtti tér is, melynek szinte minden háza előtt megállhat gyönyörködni az utazó.

Kőszeg az egyik, ha nem a legszebb középkori város Magyarországon. Akárhányszor járunk itt, mindig újabb és újabb részleteket fedezünk fel. Ráadásul a teljes történelmi belváros megújult a rendszerváltozás után, a vár rekonstrukciójáról nem is beszélve. Az erősség alig egy hónapja nyitott ki újra részlegesen, a hozzáértő és kreatív felújítás első szakasza után. Már most is a város fő attrakciója, de a második szakasz után még inkább az lesz. Egyre több a megszépült utca, és zöld terek létesülnek.

 

 

2011-ben éppen akkor látogattunk ide, amikor a város hajdani központi tere, a Jurisics tér felújítása során egy kidőlő 30 méteres hársfa letarolta a 18. század első felében emelt Mária-szobrot. Rossz nyelvek szerint a tér felújítását végző munkások elvágtak néhány vastagabb gyökeret, amire a hársfa megadta magát. Hamar ellepték a teret a tűzoltók, rendőrök és a nézelődők. A nagy riadalom akkor fokozódott, amikor a régészek, összeszedve a szobor darabjait, nem találták Mária fejét. Az egyik tűzoltó egy földből kiálló vasdarabot vett észre. Kiderült, a vastüske másik végén, a felszín alatt vagy fél méterrel az eltűntnek hitt szoborfej fekszik. Másfél év múltán újra Kőszegen kirándultunk, és megállapítottuk, hogy a tér, amelyet az egykori módos polgárok házai szegélyeznek, felújított állapotában az egyik legszebb lett az országban. 

 

 

Akad még látnivaló bőven
Csak a leglényegesebbeket soroljuk fel: Arany Strucc Szálloda, Fekete Szerecseny Patikamúzeum, Jézus Szíve-templom, Szentháromság-szobor, Szent Flórián szobra, Fő tér, Várkör, Táncsics Mihály utcai református templom, Hősök tornya, Szent Jakab és Nepomuki Szent János szobra, Városháza, Szent Imre-templom, Szent Jakab-templom, Tábornokház, Meskó-ház, Ambrózy-ház, Sgraffitós-ház, Arany Egyszarvú Patikamúzeum, Jurisics tér, Rájnis utca, Postamúzeum, Öregtorony, Jurisics Miklós Múzeum, Táblaház utca, bálház, lábasház, Somogyi-ház, Szent Donát-szobor, Szent Lénárd-szobor, Kálvária-hegy, Kálvária-templom, Chernel-kert.

Kőszeg Ottlik Géza városa is. Bár az Iskola a határon című nagyszerű regényében soha nem nevezi meg a kisvárost, mégis olyan precíz leírást ad a helyszínekről, hogy minden egyes házra ráismerni. Ha valakinek van kedve, a regény alapján is végigjárhatja a települést. A Patikamúzeum melletti második házon még mi is láttuk a műben idézett latin nyelvű feliratot. Ottlik leírása szerint 1923-ban itt vették fel a katonai reáliskolába. A felújított vár egyik termében hamarosan az író életét bemutató, állandó kiállítás nyílik. Egy szó, mint száz, a kultúrára, történelemre és a középkori építészetre leginkább fogékony látogató is garantáltan tartalmas napokat tölthet a városban.

 

Kőszegi utazásunkat a város leghíresebb történelmi eseményének leírásával fejezzük be. Az ódon vár igaz története felér egy legendával. 1532 augusztusában Jurisics Miklós várkapitány 700 főnyi köznép, 18 huszár és 18 német lovas élén a várost, a várat és az attól nyugatra eső világot mintegy 200 000 török ellen védelmezte meg.

 


Ibrahim nagyvezér mellett maga a Nagy Szulejmán vezette ostromra a török sereget. Nem is egyet, hanem vagy 19-et, de nem sikerült a várat bevenni. A szultánnak egyre kellemetlenebbé vált a sikertelenség, ráadásul az ostromlók táborában fogytán volt az élelem, és járvány is tizedelte a katonákat.

 

Miután Szulejmán felszólítására a várkapitány nem adta fel a várat, egy végső, minden eddiginél hatalmasabb rohammal már-már közel álltak a győzelemhez, sok védő elesett, és Jurisics Miklós is súlyosan megsebesült. Ekkor azonban történt valami, ami megfordította a csata menetét. A város népe a Szent Jakab-templom (ma is a középkori főtér dísze) oltalmában gyűlt össze, és hangos jajveszékelés közepette siratta a hős kapitányt. Az előretörő oszmán ostromlók ezt a várvédők segítségére siető felmentő sereg zajának hitték, és megbomlott soraikban a káosz lett úrrá. Ezt kihasználva, Jurisics bátor katonái rárontottak a törökre.

 

Ibrahim nagyvezér, aki a várőrség helyzetét a valósnál sokkal kedvezőbbnek vélte, újabb alkudozásba kezdett, amelybe a kapitány látszólag belement, de csellel és megfelelő mennyiségű borral mégis megmenekült a vár és a város. A törökök abban a tudatban vonultak tovább, hogy a várat bevették. Jurisics megmentette Bécset és ezzel Európát is - ennek emlékére kondulnak meg a harangok mindennap 11 órakor a városban. A hőstettért cserébe I. Ferdinánd adómentességet és kiváltságokat adott a településnek, amely ezáltal rövidesen gazdag kereskedővárossá vált.

 


 

 

Információk
Kép
 A vár bejáratának GPS koordinátái:

+47° 23' 23.21" +16° 32' 22.85"


A vár parkolója:
+47° 23' 24.68" +16° 32' 17.92"
Kőszeg, Rajnis József utca 9.
Telefon: +36-94/360-113


Nyitva tartás:
keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között.

 

Belépőjegy:
Felnőtt: 1200 Ft
Csoportos jegy (min. 20 fő felett): 960 Ft/fő
Kedvezményes jegy (18 év alatti és 60 év feletti, mozgássérült): 800 Ft
Kedvezményes csoportos jegy 20 fő felett: 600 Ft
Családi jegy: 3200 Ft
Ingyenes: 3 év alatti gyermekeknek


A vár honlapja

 

 

 

 

Korábban megírtuk:

Megújult a kőszegi Chernel-kert
Lovagi vacsorát is csaphattok a Jurisics-várban
Az édentől keletre
 

Cikkajánló