Keresés eredménye

A lónyelvű csodabogyó nemcsak nevében, hanem kinézetében is különleges, ezért nem is lehet más fajjal összetéveszteni, pedig nem ez az egyetlen csodabogyó hazánkban.

Az ország legtőzikésebb erdejében, Soprontól nem messze már nyílnak az első tőzikék. A virágzás főszezonja február végén kezdődik. Vízhatlan lábbeli, gumicsizma mindig ajánlott a kiránduláshoz.

Október és április között kell nyitott szemmel járnia azoknak, aki idehaza is szeretnék megpillantani a messzi északról hozzánk érkező bukórécék egyik legbájosabb képviselőjét, a stabil európai állománnyal büszkélkedő kercerécét, amelynek fiókái nem holmi szokványos fészkekben, hanem természetes faodvakban látják meg a napvilágot.

Nem szokványos zsákmányszerző technikát figyeltek meg a szakemberek a vörös vércséknél a Kardoskúti-pusztán. Nem a levegőből csapnak le, hatékonyabb módszert találtak.

A fehér tündérrózsát választották 2024-ben az Év Vadvirágának egy online szavazáson, amelyet a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Biológiai Társaság hirdetett meg.

Először történt holtverseny az Év Rovara választáson, ugyanis a sisakos sáska és a pusztai hangyaleső ugyanannyi voksot gyűjtött be, ezért egy második körös szavazásra volt szükség.

Budapest 2. kerületében, nem messze az Apáthy-sziklától, a Kondor út egyik félreeső telkén áll egy gyönyörű fa, egy idős libanoni cédrus. Már ez önmagában különleges, hisz nem sok hasonló fa van az országban, de ennek a cédrusnak a története is tartogat érdekességeket.

Tömegesen virágoznak az ősz kedvelt vadvirágai, színpompás, már-már nyári végi hangulatot teremtve a magyar pusztán.

Ha szerencsétek van, még idén láthattok sárgán virító tündérfátyolmezőt, melynek gyönyörű virágai tiszavirág-életűek.

Az utóbbi időkben egyre több figyelem fordul a beporzó rovarokra, így a vadméhekre is. Helyzetük világszerte aggasztó, ám örömteli a tény, hogy Magyarországon a poszméhek egyik nagy termetű, barátságos viráglátogatója terjeszkedőben van.

Új lelőhelyek bizonyítják a védett halfaj terjedését Magyarországon.

Ennek az érdekes növénynek a termését régen csemegeként sütve vagy főzve fogyasztották, lisztjéből pedig kenyeret sütöttek. Mára egyes helyeken nagyon megritkult, veszélyeztetett növénnyé vált, Magyarországon védelem alatt áll.

Az egyedi kinézetű, látványos lepkefaj elsősorban a hegy- és dombvidékeken terjedt el. Most a Kis-Sárrét fűzfákkal tarkított vidékén találtak két szép példányt belőle.

Óriási sikerélményben lehet része annak a természetfotósnak, akinek sikerül lencsevégre kapnia hazánk madárvilágának egyik legkülönlegesebb képviselőjét, a napközben mozdulatlanul rejtőző éji vadászt, amelynek jelenlétéről leggyakrabban csak a messzire hallatszó, furcsán pirregő hangja árulkodik. A hímek pedig szárnyaikkal tapsolnak a nászidőszakban. Tudod, melyik madarunk jelzi így a területének határát?

Tömegesen fordul elő jégkorszaki maradványfajunk a dél-mezőföldi lápréten, így virágzáskor sárgába borul az élőhelye. Védett, és bármennyire szép, nem szabad leszedni!

Valószínű, nem erre számítottak az idei első visszatérő ugartyúkok, amelyek afrikai telelőhelyükről tulajdonképpen a télbe érkeztek meg hozzánk az elmúlt napokban. De vajon tényleg tyúkok ezek a nagy, sárga szemű madarak?

Idén közel egy hónappal hamarabb nyíltak ki egyik élőhelyükön a magyar zergevirágok. De vajon miért?