Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2016. október 12.

Vidám Búbánat-völgyi kikapcsolódás dunai panorámával

Kellemes őszi napsütés, a természet rozsdabarnába hajló színei, megunhatatlan dunakanyari panoráma. Ha ezeket a jelzőket illesztjük egy túrához, akkor biztosan nem lövünk mellé.

A Visegrádi-hegység évmilliókkal ezelőtti változásainak köszönhetően alakultak ki a Duna két partjának azon meredek sziklaletörései, melyek a Dunakanyar csodálatos látványával napjainkra a természetjárók kedvelt helyszínei lettek. Ezt mondhatja el magáról a hegység északkeleti részén keletkezett Szob - Esztergom - Pilismarót közötti süllyedék is. A Búbánat-völgy szomszédságában, a Duna fölé emelkedő sziklaormon lévő kereszt mellől 180 fokban látjuk be a folyamot a Kovácspataki-szikláktól egészen Szobig.

 

Kattints a fotóra a nagyított panorámaképért!


Az előkerült régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már 3000 éve is lakott lehetett, a beszédes helynevek pedig a történelem viszontagságairól árulkodnak. A Búbánatvölgy, Basaharc, Basakert és Bánom elnevezések a török kori keserű uralomra emlékeztetnek. Szerencsére napjainkban a szomorkás elnevezésekből már mit sem érzünk, a Búbánat-völgyben kirándulók kellemes pihenő övezetben találják magukat.

 


A parkolóból kb. 200 métert, a forgalmas 11-es főúton kénytelen megtenni, aki a piros háromszöget választja. Nehezen észrevehetően fordul be az ösvény a hegyoldal árnyába. Csörgedező patak mellett emelkedik a völgy a Hideg-kútig, ahol a forrásfoglaláson pajzs alakú tábla emlékeztet „Attila király atyánkra”. Egy éles bal kanyar után tovább emelkedik az ösvény. Jelzetlen, de jól látható csapás vezet a sziklakiszögellésre, ahol a Hideglelős-kereszt tekint a Dunára.

 


A régen járványkeresztnek is hívott emléket egy esztergomi gazda emeltette annak mementójaként, hogy családját elkerülte a fertőző veszedelem. A fakeresztet az idő vasfoga megette, ezért került helyére egy vasból készült, melyet Simor János érsek szentelt fel. A kereszt elnevezése az évente ide induló körmenet tagjainak köszönhető. Mire a zarándokok felkapaszkodtak a hegyre, megizzadva megfáztak, „hideglelést” kaptak a hűs dunai széltől. A csúcsról szétnézve, szélesen és hosszan kanyarog alattunk nagy folyónk. A Törpe-sziget zöldje, és alacsonyabb vízállás esetén egy homoksziget is kiemelkedik a vízből, melyen a vízimadarak békésen pihennek. A kövek, a látványos háttérrel, letelepedésre késztetnek, ezért már itt elkezdtünk falatozni. Nem időztünk túl sokáig, mert még az út java előttünk állt.

 


Leereszkedve, újból csatlakoztunk az eredeti jelzéshez, és a Sas-hegy irányába indultunk. A térkép szerint is jelzett meredek szakasz tényleg nehéznek bizonyult, de nem jobban, mint pl. a Zengőre, vagy akár a Naszályra vezető emelkedők, amikre azonban a kartográfusok külön nem hívják fel a figyelmünket. Az izzasztó kaptató előnye, hogy méterről méterre egyre jobban kitárulkozik mögöttünk a Duna ezüstös szalagja, ami indokolja lassú, pihenőkkel megszakított haladásunkat. A Sas-hegy „dombjáról” (322 méter) kényelmes, széles erdei úton ballagtunk a basaharci elágazásig. A csatlakozó Mária-út szekérútja egy erdőirtás mellett vezet. A kevesebb mint két kilométernyire fekvő Savó-kúti tisztás újabb lehetőség egy röpke pihenőre. A rét végén ismét a fák árnyékába betérve haladtunk tovább.

 


A Pitvaros-völgy feletti gerincen szinte szintben érjük el a Dobogót. A szép kilátás a Vaskapura nyílik, de a dunakanyari panoráma után ezt már nem értékeljük túl nagyra. A képesfa a következő állomás, ahol egy éles jobb kanyar következik. A két apró Mária kép alig észrevehető, de az útbaigazító tábla szerencsére segítségül szolgál. Örök igazság, hogyha egyszer felmásztunk egy hegyre, akkor arról le is kell jönni. A zöld sáv erős lejtője is ezt bizonyítja. A szinte árokszerű mélyedésben a keresztbe dőlt rönkök nehezítették a haladást. Lejjebb, egy szép szálfaerdő mélyén már az egyre mélyülő sárga avartakarót is élvezhettük. Nemcsak a lehulló levelek jelzik az ősz közeledtét, de már a lila kikericsek hervadó virágai is az ösvény mellett fekszenek elboruló lágy száraik mentén. Elbambulva, csak az erdő illatának megváltozásából vettem észre, hogy egy sűrű fenyves csatlakozott mellénk.

 


Újabb réten át, már a Csenke-patak dzsungelszerű árterén vágtuk keresztül magunkat. Az őserdei feelinget erősítették a liánok tekeredő boglyai, és egy létra, melyen a turistaút átvezet. Pár lépés után a dzsumbujt elhagyva, hirtelen már a hétvégi házak közti civilizált világban találtuk magunkat. Az idő előrehaladtával a Fári-kúthoz vezető kitérőt nem iktattuk be, helyette léptünket könnyen szaporáztuk a szépen kialakított, kerékpárosok számára is jól járható murván. A piros sávon jobb kezünk felé tekintve visszaidézhettük kirándulásunk vonalát, annál is inkább, mert mellettünk magasodott az elhagyott hegygerinc.

 


Esztergom Kerektó városrésze már a hétvégi házak üdülőitől hangosabb, mint a ritkábban járt erdő. Megjelentek az autók is, amik a kerékpárosok és gyalogosok miatt szerencsére csak korlátozott sebességgel haladhatnak. A Búbánat-völgy tavacskái: Dédai-tó, Kerek-tó, Fürdő-, Mini- és Halas-tavak szépen, rendben sorjáznak a főút felé. A Kerek-tó és környezete, paradicsom a horgászoknak. Nem csoda, hogy partján minden stéget és padot jóformán a pecások uralnak. A büféből áradó ínycsiklandó illatok ellenére sem torpantunk meg, kissé fáradtan lépkedtünk a parkoló irányába.

 


A Búbánat-völgyben, neve ellenére szomorúságra nincs okunk. A tavak mellett kialakított kellemes pihenőhelyeken sokféle szabadidős tevékenység képviselői élvezhetik a kikapcsolódás élményét. Horgászás, biciklizés, túra, vagy akár csak egy délutáni séta erejéig is érdemes ide visszatérni.

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

 

Fedezzük fel a palóc fővárost!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

2024.03.28.

A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.

→ Tovább
Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

2024.03.20.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású alakja az ötvenes években a felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott. Ittlétének és szerencsés kiszabadulásának színhelyeit, emlékműveit kerestük fel a rétságiak által szervezett "Mindszenty nyomában" elnevezésű túrán.

→ Tovább