MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2016.11.06. 09:00,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: Visegrád és Környéke Turisztikai és Marketing Egyesület

Visegrád vára – Ahol még ma is csattannak a kardok

Az élő középkor városának legfőbb látványosságához minden magyar ember biztosan elzarándokol legalább egyszer élete során, ha másként nem, egy osztálykirándulás alkalmával, ami után valószínűleg nem a történelmi nevezetességek maradnak a legemlékezetesebbek. Vannak, akik eleve nem szeretnek populáris úti célt választani, mert túl magasak az árak, túl sok az ember, vagy csak mert snassz. Mégis létezik egy nyomós érv, ami amellett szól, hogy másodjára vagy akár sokadjára is felkeresd Visegrádot. 

Kilátással a Dunakanyarra


A már messziről látható fellegvár hazánk egyik legnagyobb erődítménye. Építésekor, az 1250-es években, méreteivel és pompájával különösen kiemelkedőnek számított. Ekkor a királyi család alkalmi szálláshelyeként szolgált, de 1323-tól a török időkig a Szent Koronát is itt őrizték, és fontos színhelye volt az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, ami a magyar, a lengyel és a cseh király gyümölcsöző szövetségét jelentette.

 

Fotó: Visegrád és Környéke Turisztikai és Marketing Egyesület


Persze az udvar intrikák színhelye is volt: 1440-ben történt, hogy Luxemburgi Erzsébet ellopatta V. László számára a Szent Koronát a várból, amit csak Mátyásnak sikerült visszaszereznie 80 ezer aranyért jó húsz évvel később. A 15. századig a fellegvárat sokszor átépítették, számos alkalommal erősítették a falakat, de a török ostromokat végül igencsak megsínylette, idővel pedig elveszítette katonai jelentőségét. Helyreállítására csak 1872-ben került sor. Most kiállításokkal várják itt a nagyérdeműt. Megtekinthető például a koronázási ékszerek hiteles másolata és a visegrádi találkozó vacsorajelenete a panoptikumban. Nem árt felkészülni némi lépcsőzésre, cserébe viszont a lábad alatt elterülő Dunakanyarban gyönyörködhetsz.


Ahol Salamon sosem járt

 

Fotó: Visegrád és Környéke Turisztikai és Marketing Egyesület


A folyó fölé magasodó alsóvárnál is különleges panorámában lehet részed, főleg akkor, ha felmászol a Salamon-torony tetejére. A 34 méter magas, hatszögletű lakótorony egyébként tévedésből kapta a nevét Salamon királyról, aki a monda szerint itt raboskodott. Idővel kiderült azonban, hogy az uralkodó sohasem járt az építményben, az ugyanis 200 évvel a születése után épült. A név viszont maradt, és azoknak, akik lélegzetelállító panorámára vágynak, mindenképpen érdemes felkeresni a tornyot. Maga az építmény arra szolgált, hogy a Budáról Esztergom felé haladó utat, illetve a dunai hajóforgalmat szemmel tudják tartani. A török időket a korában egyedülállónak számító építmény sem vészelte át érintetlenül, helyreállítására a fellegváréval együtt került sor. Ma a torony melletti terasz látványos hagyományőrző, lovagi összecsapások színhelye.

 

Fotó: Visegrád és Környéke Turisztikai és Marketing Egyesület


Itáliai reneszánsz itthon

 

Fotó: Visegrád és Környéke Turisztikai és Marketing Egyesület


A királyi palota építésébe csak az 1320-as években kezdtek bele, amikor Károly Róbert áthelyezte az udvarát Visegrádra. Később Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond bővítette, majd Mátyás király is sokat hozzáadott, így született meg a késő gótikus és reneszánsz stíluselemekkel díszített, egyedülálló uralkodói rezidencia. Az árkádos díszudvarban áll az ezres bankjegyről jól ismert, vörösmárvány Herkules-kút, de volt mellette szőlős- és gyümölcsöskert is. Sajnos a törökök nem kímélték ezt az épületegyüttest sem, a fényűző palotából szinte semmi sem maradt, eltemetett darabjait véletlenül fedezték fel 1934-ben. A helyreállításra fokozatosan kerül sor, ma szintén múzeumként működik.

 

Fotó: Visegrád és Környéke Turisztikai és Marketing Egyesület

 

Megelevenedik a középkor

Visegrádnál keresve sem találhatnánk jobb helyszínt Magyarország egyik legnagyobb történelmi fesztiválja, a Nemzetközi Palotajátékok számára, ami 4 napra repít vissza a középkorba. Idén nyáron már 32. alkalommal rendezték meg a fesztivált, ahol az íjász-, solymász-, bajvívó bemutató, a régizene-koncert, az élő sakk, a lovas küzdelem és a vásári forgatag alap, de minden évben kitalálnak valami újdonságot is a szervezők.

 

 

Érdekességek Visegrádról
- Környéke a régészeti leletek szerint már a bronzkortól lakott volt, a nevét először több mint 1000 évvel ezelőtt írták le egy Szent István király által kiadott oklevélben.

- Állandó lakossága 1800 fő, de évente összesen körülbelül 300 ezer vendéget fogad.

- Nemcsak autóúton, de vízen is megközelíthető: a MAHART menetrend szerinti járatokat indít Visegrádra, Nagymaros felől pedig legalább óránként közlekedik komp.

- A város több költőt is megihletett, köztük Aranyt, Petőfit, Kisfaludy Károlyt és Áprily Lajost.

- A 19. században üdülőhely lett, és számos villa épült itt, amelyek ma is megtekinthetők. Az egyik legszebb például a Pálffy-Daun család nyaralója.

- Itt tartják a Quadriburgiumi Játékokat is, amelyeken kivételesen nem a középkorba, hanem a római korba csöppen a látogató: katonai bemutatókkal, fáklyás felvonulással, kézműves-foglalkozásokkal, ételkóstolókkal várják a közönséget.

- A Nagy-Villámon emelkedő, műemléknek nyilvánított Zsitvay-kilátó egyórás sétával érhető el a kék sáv és kék kereszt jelzésen.

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. márciusi számában.

 

 

Kapcsolodó cikkeink:

Erődítmény az élő középkor városában - a visegrádi vár 

Dorogtól Visegrádig az országos kéken 


 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
15161718192021
22
232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...