Ezek az élénksárga begyű kis madarak egyre népesebb csapatokba verődnek az Alföldön, együtt táplálkoznak és készülődnek a vonulásra. Ilyenkor a sárga billegetők akár több százas csapatait is megfigyelhetünk a nyílt, vizes, mocsaras területeken.
Cserebökény térségében kihelyezett költőládákat ellenőriztek a napokban. A nemzeti park munkatársai mindenre számítottak, de erre nem: az elmúlt 40 évben errefelé csupán párszor észlelt, ritka bagolyfajt találtak egy vércseládában.
Az enyhe időjárás sok részlegesen vonuló madarat télire is itt marasztalt a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin, de már szép számmal tértek vissza olyanok is, amelyek ősszel mégis elrepültek melegebb területekre.
A hazánkban rendszeresen költő bagolyfajok közül egyetlen olyan akad, a füleskuvik, amelyik télire elvonul. A faj egyedei áprilisban térnek vissza afrikai telelőhelyeikről.
A napokban egyre több helyen figyelték meg Magyarországon ezt az érdekes, vonuló énekesmadarat. Aki látni szeretné a seregélyek rokonságába tartozó, rózsaszín-fekete pásztormadarat, annak érdemes mostanság az Alföld füves pusztáin és a Hernád völgyében nyitott szemmel járni, mert lehet, hogy már júniusban tovább is repülnek.
Földszínű tollazatának és kiváló rejtőszínének köszönhetően beleolvad a környezetébe, szinte láthatatlanná tud válni. Az egyetlen feltűnő rajta a testéhez képest jókora, sárga szeme. De vajon miért hívják bagolyfejű lilének vagy bagolyszemű sneffnek ezt az érdekes megjelenésű madarat?
A madarak december közepe óta időznek a Kis-Balaton déli csücskében. A faj rendszeres, kisszámú telelő, illetve őszi és tavaszi átvonuló nálunk, de századokkal ezelőtt fészkelt is a Tiszántúlon.
Az elmúlt hetekben nem mindennapi átvonulót, egy fiatal tollazatú kőforgatót láttak a szakemberek a Dévaványa–Ecsegi-pusztákon. Ez a madár rendkívül ritkán fordul meg ezen a vidéken, az elmúlt harminc év során ez csupán a harmadik megfigyelés.
Ez a kedves kis énekesmadár, hosszú távú vonuló, és a teleket Afrikában tölti. Nevét élőhelyéről kapta, mindig valami kiálló hant, vakondtúrás, kő, tuskó tetején üldögél.
Az utóbbi hetekben élénk a madárvonulás a Körös-Maros Nemzeti Park pusztái felett. Egyre gyakrabban bukkannak fel errefelé a hazánkban ritkán látható fakó rétihéják, és egy örvös rigót is megfigyeltek a szakemberek a Csanádi-pusztákon.
A fenyőpintyek kisebb csoportjai október elején bukkannak fel Magyarországon, igazán nagy tömegben viszont december vége és február között találkozhatunk vele. Előszeretettel látogat városi parkokba, és az etetők közelében is gyakran megfordulnak.
