MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2018.10.15. 12:00,   Szöveg: Lantos Gábor,   Fotó: Sztankó Bálint

Ybl Miklós egyik legszebb munkája – Szabadkígyós

Lent, délen, Békés megyében, egy ugrásnyira Békéscsabától áll egy olyan neoreneszánsz kastély, amelyet mindenkinek látnia kellene. Irány Szabadkígyós, ahol a szemünk előtt elevenedik meg a történelem. 

Fotó: Sztankó Bálint

 

Sarkad felől érkeztünk kocsival, Gyulán csak áthajtottunk, pedig Erkel Ferenc városa is megérdemelt volna egy kitérőt. Itt van Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori téglavára. Na, majd legközelebb. Kitartóan kerestük a „Szabadkígyós balra, jobbra vagy egyenesen” táblát, ilyet azonban nem találtunk. Kérdezősködésünk sem vezetett eredményre. Szabadkígyós – rágta a fogai között a szót a helyi ember, aki hallott már róla, de mégsem tudta, merre. Most képzeljük el, ha ők nem tudják, akkor hogy ismerné más?! Végül csak megtaláltuk az utat, amely a Gyulától 10 kilométerre fekvő községbe vezetett.

 

Fotó: Sztankó Bálint

 

Képeslapra kívánkozik

 

A faluban már sokkal jobb volt a helyzet. Nagy táblák mutatták, merre van az arra, azaz a Wenckheim-kastély. Amikor pedig végre megláttam az épületet, szó szerint ámuldozni kezdtem. Magyarországnak rengeteg szép kastélya van. Akad ezek között olyan is, amelyet már teljesen felújítottak. A szabadkígyósi még vár erre, ennek ellenére nálam ott szerepel az első három legszebb között. (Dobogós még Tiszadob és Füzérradvány.) Az épület annyira gyönyörű, hogy akár Franciaországban is állhatna. Érkezésünkkor éppen az orrunk előtt ment be egy csoport, úgyhogy 30 percet várnunk kellett a szakvezetésre. Addig a kertben és a közeli erdőben tébláboltunk. Mert ennek a kastélynak saját erdeje is van. Benne képeslapra kívánkozó tavacskával, a felette átívelő hidakkal, évszázados fákkal, csenddel és nyugalommal. Ez az a hely, ahol az ember csak leülne a padra, elővenne egy könyvet, és olvasna. Miközben a körülötte megtestesülő harmóniát bámulná.

 

Fotó: Sztankó Bálint

 

Fotó: Sztankó Bálint

 

Argentínából tért haza a grófnő

 

Erre azonban nem volt időnk. Várt bennünket gardírozónk, a kastélyt az országban talán a legjobban ismerő Lánczi Ildikó. Beléptünk az első szobába, s éppen belekezdett volna mondandójába, amikor kiderült, hogy Magyarországon tartózkodik Csáky Ilona grófnő, aki egyenesen Argentínából érkezett az egykori családi birtokra. Csáky grófnő a Wenckheim família egyik egyenes ági leszármazottja. Minden év őszén hazatér Dél-Amerikából, hogy pár hónapot Szabadkígyóson töltsön. Azon a szombati napon, amikor ott jártunk, éppen egy esti hangversenyre készülődött. A virágokat saját kezűleg hozta be a kertből, majd a damasztterítőkkel bíbelődött egy kicsit. Ha nem tudtam volna, hogy ő a grófnő, sosem találtam volna ki mindezt. Kedvessége és szerénysége azonnal lenyűgözött. A La Pampa tartományban élő asszony a családi örökség egyik legfőbb gondozója. Csáky Ilona az egykori nagyváradi püspök, gróf Csáky Imre leszármazottja. Ami ennél is érdekesebb, hogy a rokonságához tartozott XI. Ince pápa is, aki 1676 és 1689 között volt a katolikus egyház feje.

 

Fotó: Sztankó Bálint

 

A számmisztika bűvöletében

 

De essék most pár szó erről a tényleg lenyűgöző neoreneszánsz és eklektikus épületről is, amelyet Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1879 között építettek. Hogy a maga korában mennyire modern épület volt, arra jó példa, hogy a meleget légfűtéses rendszer szolgáltatta, a toalettek pedig vízöblítésesek voltak. Nem sokkal az építkezés befejezése után már elektromos áram biztosította a világosságot, a kastély mellett pedig biogáztermelés is folyt. De nemcsak a modern dolgok jelentek meg a kastélyban, hanem a számmisztika is. A fiatal tulajdonosok – Wenckheim Krisztina és Wenckheim Frigyes – kívánságára a komplexum négy épületből áll, a négy évszakot megjelenítve. Az 52 kétszárnyas ajtó az év 52 hetére, a 365 ablak az esztendő 365 napjára utal. A kastélynak összesen 12 bejárata van – egy év 12 hónapból áll. A számmisztika vége, hogy a grófi házaspárnak összesen 7 gyermeke született. A gyermekek neveltetése érdekében egyébként a család sokat tartózkodott Budapesten, ahol 1889-ben készült el a Kálvin tér közelében lévő palotájuk, amely ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.

 

Fotó: Sztankó Bálint

 

Iskolaként élte túl a kommunizmust

 

A Wenckheim-kastély története 1944-ben vett gyökeres fordulatot. A második világháború utolsó előtti évében a grófi család külföldre menekült. A kastélyt előbb a szovjet hadsereg, majd a falu lakói rabolták ki. Gyakorlatilag minden mozdítható vagy értékes dolgot magukkal vittek. Csak egyetlen megdöbbentő adat: a majdnem tízezres családi könyvtárból összesen 125 kötetet sikerült megmenteni. A könyvtárban jelenleg a székek kivételével amúgy minden eredeti. Már-már olybá tűnt, hogy az épület teljesen elpusztul, amikor 1945-ben a békéscsabai ispán középiskolát költöztetett ide. A kastély egészen 2011-ig adott helyet az iskolának, és talán ennek is köszönhető, hogy az épület nem került ebek harmincadjára. A cselédszárnyban működtek a tantermek, a főépület irodaként szolgált. A helyi önkormányzat 2012-ben került képbe, amikor átvette a kastély felügyeletét. A teljes felújítás után kulturális és idegenforgalmi központot szeretnének létesíteni Szabadkígyóson.

 

Fotó: Sztankó Bálint

 

Fotó: Sztankó Bálint

 

Halottas menet nászajándékba

 

A 14. században még Kígyósnak nevezett falu a török időkben majdnem teljesen elnéptelenedett. Új földesura, báró Harruckern, a megfogyatkozott népességű települést magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette újra. A Harruckern család férfiágon kihalt, ide nősültek be a később nemesi rangot szerzett Wenckheimek. A mai Szabadkígyóst 1780-ban alapította Wenckheim József Antal. A gróf sikeres, gazdag ember volt, azonban első és második felesége is úgy halt meg, hogy nem szült neki gyermeket. Az utód pedig az öröklés szempontjából nélkülözhetetlen volt. Így a már 67 éves gróf váratlanul harmadszor is megnősült, a 22 éves Scherz Krisztinát vette feleségül. A házasság hírére feldühödött unokatestvér – gróf Wenckheim Károly – halottas menetet küldött a párnak nászajándékba. Ez a momentum ismerős lehet Jókai Mór Egy magyar nábob című művéből, hiszen az író Wenckheim József Antalról mintázta a regény főszereplőjét. 1849-ben megszületett a pár gyermeke: gróf Wenckheim Krisztina Annamária Regina. Hamarosan azonban újabb temetésre került sor. A fiatal feleség nem sokkal kislánya születése után meghalt. Néhány év múlva követte őt az apa, Wenckheim József Antal is, így Krisztina 3 évesen árván maradt. 1872-ben férjhez ment első unokatestvéréhez, Wenckheim Frigyeshez, akivel egyesítették a birtokokat, és megépíttették ez a csodálatos kastélyt.

 

Fotó: Sztankó Bálint

 

Az Alföld tengersík vidéke fölött

 

Szakvezetőnk javaslatára felmásztam a toronyba, amelynek tetejére pontosan 150 lépcsőfok vezet. A keskeny csigalépcsőn való menetelés megért minden fáradságot, mert odafentről csodálatos a kilátás. A messzire szálló tekintet magába fogadta az Alföld tengersík vidékét, amely pontosan olyan volt, amilyennek a költő, Petőfi Sándor leírta. Egyszerűen gyönyörű. Csak arra kellett vigyáznom, hogy a torony tetején fészkelő madarak közül egy se repüljön be az épületbe. Órákig el tudtam volna itt időzni, de mennem kellett. Pedig egy naplemente ebből a magasságból egészen biztosan fantasztikus képpel ajándékozza meg az utazót. Remélem, ebből a rövid leírásból is kiderült, hogy Szabadkígyósra mindenképpen érdemes elmenni. Nem csupán azért, mert ez a kastély tényleg csodálatos, hanem azért is, mert a szemünk előtt elevenedik meg a történelem.

 

Fotó: Sztankó Bálint

 

Fotó: Sztankó Bálint

 

Hasznos információk
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély hétfőtől péntekig 8 és 16, szombaton 10 és 15, vasárnap 10 és 14 óra között várja a látogatókat. A közeljövőben elkezdődő kastélyfelújítási munkálatok miatt az alktuális nyitvatartásról és a szakvezetéssel kapcsolatban mindenképpen érdemes időpontot egyeztetni Lánczi Ildikónál (+36-20/770-0024), aki szívesen áll a látogatók rendelkezésére. A belépő felnőtteknek 700, gyermekeknek és nyugdíjasoknak 500 forint. A toronylátogatásnak külön 300 forintos díja van. Akik személygépkocsival érkeznek, azok Békéscsaba felől a Kétegyházi úti elágazásnál jobbra fordulva tartsanak Szabadkígyós felé. Gyula irányából a várost elkerülő 44-es útról kell Szabadkígyós felé tartani. Akik a tömegközlekedést választják, azok Békéscsabán szálljanak fel az Újkígyós irányába tartó buszra, amelyről Szabadkígyóson a Nefelejcs utcai megállónál kell leszállni.
 

  

A Wenckheim-kastély rekonstrukciója

A Nemzeti Kastély- és Várprogram részeként a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felújításához 1,5 milliárd forint európai uniós támogatást nyertek el, amelyet a kormány 571,5 millió forint hazai forrással egészít ki. Az összegből a főépület földszintjét újítják fel, ahol kiállítótereket, vetítőtermet, ajándékboltot és kávézót alakítanak ki. Emellett felújítják a tetőt, a homlokzatot, teljes körű közműfejlesztésre, utólagos szigetelésre, gépészeti munkákra is sor kerül. Felújítják a tornyot, a pince egy részét és a félemeletet, valamint részben a kastély parkját, amely 1954 óta természetvédelmi terület. A kivitelezési munkák várhatóan még 2018 őszén elkezdődnek.

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. december – 2017. januári számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

A Tiszántúl mesés főúri kastélya – Szabadkígyós

Top 5 lenyűgöző kastély, ami levesz a lábadról 

A kastély, ahol Mágnás Elza szelleme kísért

Pincétől a padlásig a Nádasdy-kastélyban

A kastély, amely nyomokban Beethovent tartalmaz





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Garai Szilvia Ilona:
Szúnyogcsípés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...