MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2016.09.01. 10:00,   Szöveg: DDNPI/Pintér András, Szegvári Zoltán/TM,   Fotó: Gulyás Attila

Zselic, ahol a természet kalandra hív

A Zselicet elsősorban természeti értékeiért, megkapó erdős tájaiért szeretjük, de itt csodálhatjuk meg az ország legtisztább csillagos égboltját is. Az idén még több túrával és programmal vár a 40 éves Zselici Tájvédelmi Körzet.

A Balatontól Dráváig húzódó „Somogyország” belsejében a Zselic mintegy 1200 km² kiterjedésű, közel nyolcvan, jellemzően a völgyek aljában meghúzódó települést magába foglaló dombvidék. E páratlan szépségű környék nevét egyes források szerint a honfoglalás kori szláv lakosságtól kapta. Tőlük ered ugyanis az a „zselod”, makkot jelentő szó, amely az itt őshonos tölgyre, és arra utal, hogy egykor jelentős volt itt a makkoltató sertéstartás.

 

Patca és környékének látképe

 

E kevéssé ismert tájat főként az erdők uralják, melyet a sajátos klíma és az emiatt kialakult kivételes élővilág tesz egyedülállóvá. A több évezred óta itt élő emberek egykori települései kevés nyomot hagytak maguk után, a természet újra és újra magáévá teszi az elhódított területeket: fák gyökerei szövik át a történelmet. Jó példa erre a Ropolyi földvár. Manapság is megtehetünk több tíz kilométert úgy a fák között, hogy lakott hellyel nem találkozunk. Nem az erdő van Somogyban, hanem Somogy az erdőben –, erre a régi mondásra manapság is ráérezhetünk, ha azokra a régi utakra tévedünk, amit nem is annyira régen még a híres somogyi betyárok tapostak.

 

A Bőszénfa és Zselickisfalud közötti országúton


A Zselic természeti értékét az egyedülálló erdővadon adja. A változatosan szabdalt felszínen, a széles dombhátakon kialakult sokszínű társulások egyedülálló különlegessége a kizárólag a Zselicben található ezüsthársas bükkös. Az ezüsthárs ilyen tömegű előfordulása olyannyira egyedülálló, hogy hungarikummá nyilvánításának kezdeményezéséhez a méhész társadalom is csatlakozott. A táj sajátos élővilágának kialakulásában a legmeghatározóbb környezeti tényező az éghajlat. A dombsági jelleg ellenére a klíma hűvösebb és csapadékosabb a környezeténél, amit a délnyugatról érkező mediterrán légtömegek is befolyásolnak. Ennek következtében a délies elterjedésű elemek keverednek a hegyvidékekre jellemző fajokkal. Kiemelt jelentősége van a kakasmandikó (Erythronium dens-canis) zselici állományainak, amelyek Magyarország legnagyobb populációit alkotják.

 

Az Almamelléki Állami Erdei Vasút a Zselic dombjai között, Almamelléktől Sasrétig közlekedik

 

Zselici Tájvédelmi Körzet
A zselici táj északnyugati részén éppen negyven éve, 1976 óta védett a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelése alá tartozó, közel 8 000 hektáros tájvédelmi körzet. 2004 óta pedig e terület is része lett az Európai Unió természetes élőhelyeinek, a Natura 2000 hálózatnak. A tájvédelmei körzetet is magába foglaló Észak-Zselici erdőségek Natura 2000 terület nagysága 16 000 ha.
 

 

A tájvédelmi körzet egyedülálló élővilága mellett arról is nevezetes, hogy ez Európa egyik legtermészetesebb éjszakájával rendelkező területe, ahol a csillagos égbolt látványát a mesterséges világítás szinte alig zavarja. A 2006-ban megindult kezdeményezés után 2009-ben, néhány észak-amerikai – rendkívül alacsony fényszennyezettségű – táj sorában, Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el – a skóciai Galloway Parkkal közösen – a „Nemzetközi Csillagoségbolt-park” címet.

 

Éjszaka a Ropoly-tó fölött

 

Napjainkra a fényszennyezés miatt a lakott területektől és azok közeléből a csillagos égbolt legtöbb látványossága már szinte teljesen eltűnt. Egyre kevesebb hely található a Földön és Magyarországon is, ahol a sötét éjszakai égbolt természetes állapotában megmaradt – ezek egyike a Zselic. Hogy ez a kedvező állapot hosszabb távon is fenntartható maradjon, a Zselici Tájvédelmi Körzet területén – Európában elsőként – csillagoségbolt-parkot alakított ki számos szervezettel összefogásban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Csillagászati Egyesület. A tájvédelmi körzetből felhőmentes, holdtalan éjszakákon szabad szemmel is több ezer csillag látható, derült nyári éjjeleken pedig a Tejút derengése jelent meghatározó látványt.

 

Kilátás a Ropoly-tető kilátójából, a háttérben a Zselici Csillagoségbolt-park látogatóközpontja

 

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Csillagászati Egyesület olyan túrákat, programokat szervez, melyek során a csillagos égbolt megfigyelése mellett számos érdekességet tudhatnak meg a résztvevők a fényszennyezésről, arról, hogy mi, „hétköznapi” emberek, mit tehetünk annak érdekében, hogy mindennapi tevékenységünkkel, a mesterséges világítással minél kevésbé zavarjuk környezetünket.

 

A csillagpark látogatóközpontjának csillagvizsgálója

 

A tájvédelmi körzet Kaposvárhoz legközelebb eső, északi részén alakította ki a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság első kiemelten környezettudatos tanösvényét. A Kaposvár-Töröcske déli határától induló „Fekete harkály tanösvény” az erdei- és vizes (erdei patak menti) életközösséget, a jellemző növény- és állatfajokat, a természetes erdőműködtető folyamatokat és a természetközeli erdőgazdálkodást mutatja be.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Csillagmozi a Zselicben 

Zselici csillagok: Almamelléki Erdei Vasút  






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...