MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.06.11. 10:30,   Szöveg: Gulyás Attila,   Fotó: Gulyás Attila

Zselici csillagok: Almamelléki Erdei Vasút

A Zselic szelíd dombjai között több mint száz éve zakatol hazánk egy kevésbé ismert, különleges erdei vasútja.

A Nyugat-Zselic dombjai közt, völgyek és zsákfalvakba vezető országutak elágazásában fekszik Almamellék. A község keleti széléről induló kisvasutat eddig elkerülték az elmúlt évek látványos fejlesztései: itt nincs műkő burkolat, padlóig érő üvegfal, és betonból is csak annyi érkezett, amennyire feltétlenül szükség volt. A megállókban igazi fűre szállhatunk le, a nagy gonddal karbantartott járművek hűen tükrözik a hatvanas évek vidéki Magyarországának hétköznapjait. A vékony síneken lassan döcögő vasút fő varázsa az eredetiség és a részletekre kiterjedő, mindennapi gondoskodás visszatükröződése. A vasút így is sikeresen átvészelte az elmúlt évtizedek változásait: a Zselic csendje, a friss levegő és a könnyed, hangulatos túrák lehetősége évről évre sokakat csábít e vidékre.

  

 

Pihenő Almamellék főutcáján 

 

A kisvasút története a kezdeti időkben szorosan összeforrt a MÁV Kaposvár–Szigetvár-vonalával: az 1900-ra elkészült mellékvonal új gazdasági lehetőségeket teremtett az addig szinte érintetlen zselici tájban. A vidék tulajdonosa, Biedermann báró, felismerve a vasúti szállításban rejlő lehetőségeket, Almamellék állomásához csatlakozva már 1901-ben kisvasutat építtetett. A környékbeli erdők faanyagának kiaknázása érdekében sorra épültek a kisvasút szárnyvonalai, amelyeket az érintett erdők kitermelése után sokszor fel is szedtek, sínanyagukat pedig más szárnyvonalak építéséhez használták fel. Miután a báró sasréti vadászkastélyának szomszédságában iskolát alapított, a környék gyerekei is kisvasúttal utaztak, megalapozva a vasút személyforgalmát. A vonóerőt az első évtizedekben kizárólag lovak szolgáltatták, az első mozdonyok az ötvenes években érkeztek.

  

 

A sasréti vadászkastély 

 

1977-ben megszűnt a Kaposvár–Szigetvár-mellékvonal. Nagyvasúti kapcsolat nélkül az addig is csökkenő teherforgalom még inkább visszaesett, és egyre fontosabb lett a kirándulóforgalom színvonalasabb kiszolgálása. Ebben sokat segítettek a néhány évvel korábban beszerzett zárt személykocsik: a MÁV dunakeszi járműjavítójában – jelentős részben nagyvasúti kocsik maradék alkatrészeinek felhasználásával – épült járművek fatüzelésű kályhával fűthetők, illetve a mai napig eredeti állapotukban közlekednek. A kisvasút utolsóként megmaradt mellékvonala az egykori Lukafa faluba vezető szárnyvonal. Az utolsó lakók az 1990-es évekre költöztek el innen, a pálya azonban ma is járható. A rozsdás sínekre évente néhány alkalommal merészkedik különvonat, főleg vadászatok vagy iskolai kirándulások kiszolgálására.

  

 

A teherforgalom mára sem szűnt meg teljesen: az erdőben kitermelt fák elszállításán kívül is akadnak kisebb-nagyobb fuvarok, amelyekhez a kisvasút tökéletes eszköz.

 

Almamellék egykori nagyvasúti állomásának épületét a Mecsekerdő Zrt. vásárolta meg, és 2001-re látványos erdészeti, erdei vasúti múzeumot alakított ki benne. A felújítások nem sokkal később új esőbeállók építésével folytatódtak, és két régi teherkocsi alvázának felhasználásával nyitott nyári személykocsik is épültek. A vasút egyik különlegessége a megszokottnál is kisebb, 600 mm-es nyomtáv. A járművei ennek ellenére ismerősek más vasutakról, hiszen az 1950–60-as évek járműtípusainak nagy része állítható vagy könnyen cserélhető tengelyeikkel alkalmasak voltak mind a 600 mm-es, zömmel bányavasúti, mind a 760 mm-es, erdei vasúti üzemre. Hazánkban Almamelléken kívül mára egyedül a Kemencei Erdei Múzeumvasúton maradt fenn 600 mm nyomtávú vasúti pálya.

 

 

A Kemencei Erdei Múzeumvasút csapatának különvonata indul Almamellékről

 

Természetesen a vonatforgalom sem a hármas metrót idézi, sokkal inkább a hasonló hazai kisvasutakat: naponta egy-egy járat közlekedik Almamellékről Sasrétre oda és vissza, délelőtt és délután. Nagyobb csoportok természetesen bármikor igényelhetnek különjáratokat is.

 

 

Indulás Sasrétről

 

A magas hegyek nélküli, első ránézésre egyszerűnek tűnő táj, alaposabban megismerve, tucatnyi látnivalót rejteget. Bár erre a vidékre nem érdemes fél napra ellátogatni, néhány helyszín ilyen rövid idő alatt is felfedezhető. Sasréten a Kikerics Erdei Iskola és a vendégházként működő Biedermann-vadászkastély előtt elhaladva érkezünk meg a végállomásra. Az utóbbi helyszín a kirándulók számára is nyitva áll, bár a színvonala mellett az árai is jóval a „bakancsos szállások” fölött állnak. A végállomás fölött elterülő 11 hektáros ősbükkös az egykor szinte végtelen zselici erdők egyik utolsó, viszonylag természetes körülmények között fejlődő állománya, ahol a legöregebb fák már túl vannak a kétszázadik ikszen. A fák alatt a húsz állomásból álló Kikerics tanösvény kalauzolja a látogatókat, útba ejtve az Almamellék nevét adó Almás-patak forrását is. A nagyobb túrákat kedvelők innen alig háromnegyed óra sétával elérhetik a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra Gálosfa és Felsőkövesd közti szakaszát.

 

 

Ősbükkös Sasrét fölött

 

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. augusztusi számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Megnyitotta kapuit a Zselici Csillagpark

Csillagmozi a Zselicben





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
151617
18
192021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...