Egy börzsönyi túra sava-borsát a hegység változatos élményt nyújtó panorámahelyszínei adják. A szerkezetileg négy részre tagolható táj (Magas-Börzsöny, Észak-Börzsöny, Nyugat-Börzsöny és Dél-Börzsöny) más-más arcát mutatja be az Északi-középhegység legnyugatibb tagjának, melyben az egybefüggő vadregényes erdőség, az egykori tűzhányók markáns kúpjai vagy a Dunakanyar fenséges látványa egyaránt lenyűgöző látványt nyújtanak. Válogatásunk első részében főként a Magas-Börzsöny kilátópontjaival foglalkoztunk, ez alkalommal a táj délebbi túracélpontjait mutatjuk be. A szövegben szereplő linkekre kattintva még bővebb leírást, és térképet is találtok a helyszínekről.

Dél-börzsönyi tűzhányók tetején

Akár egy körtúrába is belefoglalhatjuk a hegység déli tájékának panorámás magaslatait. A Márianosztrától északra és nyugatra fekvő jellegzetes hegykúpok már messziről tökéletes kilátást sejtetnek a környékre. Bár az 500 méteres csúcsok nem hegyóriások, megmászni őket meredekségük miatt mégis izzasztó feladat. Cserébe azonban a Börzsöny déli hangulatát kapjuk, amely jelentősen eltér a hegység északi vagy keleti tájaitól.

A Kopasz-hegy keresztjénél

Élesen letörő, gyepes, sziklakibúvásos hegyoldal jellemzi a Kopasz-hegy csúcsát, ahonnan messzire ellátni. A kitett hegytetőről körbetekintve elsőre nem a távoli Visegrádi-hegység vagy a Pilis vonulata, esetleg a Naszály tömbje vagy a Duna szalagja vonzza a tekintetet, hanem a közvetlenül az alattunk mélyülő Márianosztra apró medencéje, benne a bazilika, a börtön és a bányászat által félig elhordott Csáki-hegy torzója, ahonnan nem mellesleg szintén csodás kilátást élvezhetünk a településre és az attól északra elterülő tájra. Az egykori vulkáni dóm alaposan lepusztult maradványáról a szomszédos tűzhányókra is rálátunk, melyek szinte kivétel nélkül csodás panorámákat nyitnak a környékre.

Sós-hegyi távlat

A Dél-Börzsöny egyik legmarkánsabb kilátásával csábít a Sós-hegy gyepes oldala, melyről a Dunakanyarra és a környező dombos tájra nyílik széles panoráma. Az 584 méteres magaslat déli lejtője idilli kilátóhely, és az egyik legszélesebb látkép a Dunakanyar hegyvidékéről. Napsütötte déli lejtőrétről a Mátrától a Gerecséig tart a látvány. A magaslatra felhágó zöld turistaúton továbbhaladva észak felé újabb mesés kilátópontokat fedezhetünk fel.

A Nagy-Sas-hegy és testvére

A Nagy-Sas-hegy a Déli-Börzsöny vulkáni kúpjainak legmagasabbika a maga 609 méterével. A madártávlatért meredek, sziklás, bokros ösvényen kell felkapaszkodni a zöld háromszög jelzésen. Felérve a csúcsra sűrű növényzet fogad minket, ami elsőre lelombozhatja a várakozásainkat, de pár lépést követően függönyként nyílik szét a vegetáció, és hirtelen a Dunakanyar képe tárul elénk. A szelíd medencedomságban sorra vehetjük a környék tűzhányóit, az erdőt foltozó településeket, a távolban pedig a Visegrádi-hegységet pásztázhatjuk, de rálátunk többek között a Börzsöny legdélebbi bástyájára, a Szent Mihály-hegy hátára is.

Fent a Nagy-Gallán

A Nagy-Galla tetején épphogy egy talpalatnyi hely van, de ez az élmény ettől csak még varázslatosabb. Tekintetünk 180 fokos szögben pásztázhatja a terepet, benne Márianosztra messziről is jól látszó bazilikájával és börtönépületével, a bányászat által megskalpolt Csáki-hegy jellegzetes idomaival, a Zuvári-hegy, Varjú-hegy, Felső-Cikó-hegy magaslataival, illetve a lábunk alatt elterülő Galla-tisztással. A távolban a Duna elnyúló víztükre tűnik fel, aminek túlpartján a Visegrádi-hegység vonulatai húzódnak, de rálátunk az Ipoly túloldalán magasodó Helembai-hegység tömbjére is.

A Nagy-Koppány tisztásán

Az 549 m magas Nagy-Koppány füves, domború, déli lejtőjéről jól láthatóak Márianosztra óriási intézményei, a börtön és a kolostor. Mögöttük a Duna szinte mindig ellenfényes szalagja öleli körbe a Szent Mihály-hegyet, aztán Visegrád, fölötte pedig a Dobogó-kő is kivehető tiszta időben. Közelebbre nézve a Börzsöny délnyugati részének jellegzetes, néhai tűzhányókúpjai magasodnak: a Kopasz-hegy, a Széles-hegy és a Nagy-Galla a könnyebben beazonosítható hegyek. Nyugat felé tekintve a Börzsöny szlovákiai részét, a Helembai-hegységet is szemügyre vehetjük.

A Zuvári-hegy meredekjén

Az igen meredek, csúszós ösvényen megmászható hegykúp, nevét egykor keskeny csúcsán álló sáncváráról kapta. A Zuvári-hegy déli, nyílt oldalából a csonka Csák-hegytől Szobig pásztázhatjuk a tájat. Mivel nem állunk túl magasan, inkább a környéket vizsgálhatjuk részletesebben. A hegy keleti oldalában is találunk kilátópontot, innen Márianosztrára látunk rá – a panorámát a Magyarok Nagyasszonya-kegytemplom uralja.

Kilátás a Gömbölyű-kőről

Van egy magaslat a Börzsöny nyugati végein, ami nem tartozik e vidék legismertebb panorámapontjai közé, holott erről a helyről ritka érdekes szögből láthatunk rá a hegység központi részére, a börzsönyi táj völgyekkel sűrűn szabdalt, egymás mögött felsorakozó hegyláncainak végtelennek ható csoportjára. A Gömbölyű-kő viszonylagos ismeretlenségét elsősorban annak köszönheti, hogy csupán 509 méterrel emelkedik tengerszint fölé, sem méretével, sem formájával nem tűnik ki környezetéből, ráadásul a hegység szélén található. A „Honti piros” turistaúton elérhető hegy erdőszéli, bércperemen lévő tisztása már önmagában is kellemes hangulatot áraszt, de varázslatos miliőjét panorámája teszi igazán feledhetetlenné.

A Rustok-hegy rejtett kilátópontja

Nagybörzsöny közelében, a Rustok-hegy déli oldalában találjuk a Börzsöny egyik legmeghittebb panorámapontjainak egyikét. A félreeső helyzetű, könnyen meghódítható letörésről a Magas-Börzsöny rengetegére nyílik „szélesvásznú” kilátás. Az andezittömbökkel szaggatott lejtőgyep önmagában is festői látvány, a panoráma jóformán csak hab a tortán.

Kevésbé ismert kilátópontok közé sorolandó a Letkésről kék kereszt és kék háromszög jelzésen elérhető Kosár-bérc Széles-hegy felé nyíló mesés panorámája. Utóbbi magaslatnak is van némi kilátása, de inkább pihenésre csábító tisztása miatt vonzó célpont. Hasonló mondható el a Tolmács-hegy szomszédos hegyoldalra rálátó kúpjáról vagy a valamivel nagyobb távlatot engedő Szép-bérc virágos tisztásáról is, melyek elsősorban eldugott piknikezőhelynek tekinthetők.

Nagy-Kő-hegyi kilátások

A Börzsöny legszebb természetes panorámapontjai közé tartozik a Les-völgy fölé meredeken tornyosuló, mindössze 383 m magas Nagy-Kő-hegy. Az orom északnyugati és nyugati letörésénél, ahol padokkal és esőbeállóval felszerelt pihenő, valamint kéktúrabélyegző található, egyedi madártávlatot élvezhetünk a hegység déli és központi részeire, illetve a Dunakanyar visegrádi szeletére.

Kevesebben tudják, hogy a Lokó-pihenőként is ismert panorámaponttól kb. 400 méterre déli irányban sziklagyepes rét enged kilátást a hegy nyugati oldaláról. A Kéktúráról néhány méteres leágazással elérhető, a térképen „Kopjafák” néven feltüntetett kilátóhely az előző ponthoz képest jóval szélesebb, 180 fokos panorámát ígér. Az innen nyíló, teljesebb távlatban a Dunakanyar és a dél-börzsönyi részletek mellett a Börzsöny központi hegyeinek erdővel borított füzére is feltűnnek.

A Dunakanyar panorámás bástyáján

Felsorolásunk első részében már említettük a Hegyes-tetőn álló Julianus-kilátó Dunakanyarra nyíló fenséges látképét, ugyanakkor külön szót kell ejtenünk a toronynak otthont adó hegytömbről is, amelynek sziklás szoknyáján fantasztikus kilátópontokat találunk. A Szent Mihály-hegyet Zebegényből vagy Nagymarosról hódíthatjuk meg, helyenként csúszós, kőfolyásokat is tartogató ösvényein olyan panorámás sziklapárkányokat láthatunk, mint pl. a Dobozi-orom vagy a kihagyhatatlan Remete-barlang, ahonnan varázslatos perspektívát élvezhetünk a Duna kanyarulatára. Mindezek átéléséhez ezt a hegyet bejáró 15 km hosszú körtúrát ajánljunk.

Még néhány déli kilátópont

Nem csupán a Szent Mihály-hegy tud csodás madártávlatot engedni a Dunakanyarra vagy a szemközti visegrádi hegyekre. Az előbb említett magaslat csak fárasztó tereppel engedi a panorámát, de a hegység déli peremén találunk sokkal könnyebben meghódítható kilátópontokat is. Ilyen a Nagymaros fölött fekvő Köves-mező pihenőhelye, a zöld háromszög jelzésen elérhető a Gubacsi-hálás Kapu-hegyi kilátópontja, amelyek elsősorban a visegrádi fellegvárra engednek festő rálátást.

Dunára nyíló Nagy-Kőszikla

A Börzsöny egyik utolsó déli ormán, a Gál-hegy és a Nagy-Morgó tömbjének merőleges kiszögelléséről, amit Nagy-Kősziklának hívnak, lélegzetelállító panoráma tárul elénk a Dunakanyarra. A Nagy-Morgó gerincén végighaladó zöld jelzésű turistaútról ágazik ki a zöld háromszög, amelynek végén hirtelen a hegy leszakadására jutunk. Alattunk törmelékes meredély, előttünk pedig zavartalan panoráma: rálátunk a Kismaros és Nagymaros közti nyaralókra, gyümölcsösökre, a Duna két ágára és a Szentendrei-sziget kisoroszi csúcsára, a folyón túl pedig már a Visegrádi-hegység hegyei tornyosulnak.

Verőcei madártávlatok

Verőce felett találjuk a Börzsöny délkeleti peremének kilátópontjait. A Borbély-hegy kiépített, napjainkra már sajnos romos teraszáról szintén a Dunakanyart szemlélhetjük, de az innen nem messze fekvő Aranyoskúti-kilátópontról még teljesebb, megkapóbb képet kapunk a Duna hegyek közé zárt környezetéről. Ha a Verőcéről kiinduló piros utat déli irányba követjük, kisvártatva felérünk a Fenyves-hegy lapos tetejére, ahonnan újfent a Duna vonala mutatkozik meg, de ezúttal már a főváros felé is ellátunk.