Blogjaink

Hajthat a kaland és felfedezővágy, a kihívást jelentő sportteljesítmény, vagy egyszerűen csak a természet szeretete, ebben a hegységet átszelő teljesítménytúrában mindenki megtalálhatja a számítását.

A Pilis és a Budai-hegység „szorításában”, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségeivel várja az arra járó vándorokat.

A tiszakécskei Holt-Tiszánál tavaly ősszel adták át a Nádirigó tanösvényt, amelynek különlegessége, hogy az útvonal nagy része a víz felett kanyarog. Aki végigsétál a cölöpösvényen, és illedelmes vendégként nem zavarja az itt lakó állatokat, az bepillantást nyerhet a nádasok rejtett életébe.

Amennyire kicsi és ismeretlen, annyira sok meglepetést rejt a Duna és a Kakukk-hegy keretezte táj: időutazást a római korba vagy épp a török időkbe, folyóparti kirándulást egy buja ártéri erdőben, láblógatást stégről, vadrózsadzsungelt, kastélyromot, és bónuszként olyan panorámát, amihez foghatót kevés Duna menti településen láthatunk.

Jöttünk, láttunk, visszamennénk, avagy várak, bányák, bazaltcsodák a Karancs–Medvesen egy napba sűrítve.

Ezen a 13 km-es bakonyi körtúrán több kirándulásra elég látnivaló akad, az elejétől a végéig csupa szépség jön szembe az emberrel. Persze, már önmagában csak a Római fürdő miatt megérné útra kelni, de ez a Tésről induló körtúra az ország egyik legcsodálatosabb helyén túl is sok szépséget tartogat még.

A Bucsecs-hegység izgalmas formakincsével kiválóan alkalmas arra, hogy a főgerincen történő vándorlásunk során megcsodáljuk a belső és külső erők évmilliós harcának eredményét. Ezúttal szél által „megfaragott”, látványos sziklatornyokat tanulmányozunk.

Avagy így hódítottuk meg az Ostromlók Útját a gyerekekkel 3 év alatt.

Az ország délkeleti peremén, Tótkomlós közelében, az egykori Csanádi-puszták kellős közepén, szántók és legelők közé ékelődve egy parányi erdőfolt ölelésében bújik meg a turisták által szinte ismeretlen mezőkopáncsi Szent István-kápolna.

Bővítik a csaknem egy évvel ezelőtt megújult Mol Bubi közbringarendszert: a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új kerékpárokat szerez be, és új gyűjtőállomásokat is létesítenek.

Nem kényelmes az út Budapestről Őriszentpéterig, de a látványosságok miatt bőven megéri. A Kéktúra blog folytatódik a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egyik őrségi szakaszával.

Mi kell ahhoz, hogy az Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra lejárása után valaki belevágjon az alföldibe is? Az alábbi olvasói élménybeszámolóból ez is kiderül.

Árpád-kori alapokon, valamikor Mátyás király idején emelték. Dúlta tatár, pusztította török, mégis mindig újjászületett. Óföldeák festő ecsetjére kívánkozó erődtemploma párját ritkító épített örökségünk, amely hófehér falaival, hetyke harangtornyával az oly sokat szenvedett alföldi magyarság élni akarásának jelképe is egyben.

Upponyi-szoros, Damasa-szakadék, Három-kő-bérc, Kalica-tető, Lázbérci-tó – az Upponyi-hegység mélyén megbúvó gyönyörű bércek és sziklaszorosok nevének hallatán még a gyakorlottabb természetjárók közül is akad, aki felkapja a fejét, és elgondolkozva állapítja meg: itt bizony még nem jártam.

Képzeljük el a Tisza méltóságos hömpölygését a Rába játékos vadságával, s ekkor magunk előtt láthatjuk a Drávát, ezt a kevésbé ismert, gyönyörű folyót. Ez egy elvarázsolt táj, mely elsősorban a természetességével ejti rabul a szívünket. Ráadásul e határfolyónak van egy kis- és nagy testvére is: a vad Mura és a nyugodt Duna.

Lágyan hullámzó, tüzes borokat adó lejtők a Hegyalján, vérzivataros történelmünk néma tanúi, Rákócziak, Perényiek várai a zord sziklabérceken, hatalmas, szinte érintetlen erdőségek, pazar sziklakilátók, aranybányák emlékei, pálos kolostorok romjai, mondhatni szinte ország az országban: ez a Zempléni-hegység.

Vajon ki gondolta volna, hogy régen még gőzmozdony is csühögött a Bükk-fennsíkon, a ma már szigorúan védett őserdő közelében? Vagy, hogy a Magas-Bakony legszebb hegyei közt vadregényes sziklaszorosokban apró dízelmozdonyok pöfékeltek az erdők mélyén? És azt, hogy Nógrád megye legnagyobb vonatrablása éppen a Medves-fennsíkra tartó kőszállító kisvasút alagútjánál történt?

A Kékest mindenki ismeri. A legtöbben felmennek autóval, körülnéznek, és már indulnak is haza, abban a hitben, hogy látták a Mátrát, pedig szinte semmit sem láttak. Ha vennék a bátorságot, és belépnének a Kékes évszázados bükkerdejébe, akkor egy kellemes sétával felfedezhetnék a Mátra igazi arcát, az egyik legszebb sziklabércét, a magashegységeket idéző Sas-kőt.