Blogjaink

Friss levegő, fehér mészkősziklafalak között kanyargó, könnyen járható ösvény, völgyárokban csörgedező patak, egy igazi „ősemberbarlang”, mesélő telefonfülke az erdő szélén és remek panoráma a Budai-hegyekre. Mindezt tudja a Máriaremete határában lévő Remete-szurdok.

A Pilis és a Budai-hegység „szorításában”, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségeivel várja az arra járó vándorokat.

A képeket látva azt hihetnénk, hogy valóban a híres törökországi Pamukkaléban járunk. A fotók viszont nem ott, hanem a Heves megyei Egerszalók mellett készültek.

Az ország legészakibb pontjával is büszkélkedő Füzér község felett 170 méterrel, egy minden évszakban igen látványos bérc tetején áll az ország egyik legszebb vára, melynek a Zempléni-hegység magasabb vonulatai adnak egyedülállóan szép keretet.

Hogyan nevezzük Földünk tengerszinttől számított legmagasabb pontját? A helyi nyelveken, Csomolungmának vagy Szagarmathának? Esetleg használjuk egy olyan ember nevét, aki kézzel-lábbal tiltakozott ez ellen, sőt nem is úgy ejtette ki, ahogy ma használjuk? Egyáltalán milyen magas ez a hegy, és hogy lett ekkora?

Vannak, akik a durva mínuszok idején sem szeretnének lemondani a sátorozás vagy a szabad ég alatt éjszakázás nyújtotta örömökről, míg mások talán elképzelhetetlennek tartják, hogy a legzordabb időjárású hónapokban hálózsákba bújjanak. Pedig jó felszereléssel simán lehet dacolni a hideggel, de csak akkor, ha saját korlátainkkal is tisztában vagyunk.

Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.

Körmenden kastély, Döröskén Árpád-kori templom és tópart, útközben pedig számos pince és kőkereszt várja az útra kelő turistákat. Molnaszecsődtől Katafáig a Dél-dunántúli Kéktúrán.

A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.

Ha Bükk, akkor tél, ha tél, akkor hó és süvítő szél, ha zimankó, akkor Cserepes-kői barlangszállás.

Salgótarján felett, a szlovák határvidéken terül el Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltplatója, a Medves-fennsík. Vulkánok tüzében született bazaltcsúcsai, kőbányáinak sziklafalai, középkori várainak romjai a mesék világát idézik.

Egy jégbe dermedt, szürke szombat délelőttön a sárospataki Bodrog áruháznál a buszról leszállva azon tanakodtunk, vajon normálisak vagyunk-e, hogy ilyen időben nekivágunk a Zemplén déli hegyeit átszelő Sárospatak-Erdőhorváti túrának? Alig tíz perc múlva azonban, amikor megpillantottuk a hómezőből büszkén kiemelkedő legendás Vörös-tornyot, eloszlott minden kételyünk: igen, már ezért megérte elindulni.

Egy komoran meredező, óriási sziklaszirten az Ódorvár téli hóköpenybe burkolózó romjai állnak őrt méltóságteljesen a Hór-patak késő őszi színekbe öltözött, vadregényes völgye felett.

Akár hiszed, akár nem, életed legnagyobb túraélménye várhat ebben a hideg, nyirkos, ködös, szürke időben, még akár gyerekekkel is! Mielőtt teljesen magadba roskadnál ebben a valóban depressziós időben, nem is sejted, hogy a káprázó téli napsütés már sokszor hazánk, viszonylag alacsonyabb hegycsúcsain is elérhető.

Vártól várig tartó, nem megerőltető sétából áll ez a szakasz, közben szép sziklaképződményeket, aszfaltutat és sok-sok fiatal erdőt érintve.

Combnyaktörés, kificamodott boka, kellemetlenül sajgó tarkó – igen sokféle következménye lehet annak, ha egy alattomosan lefagyott sétaúton vagy ösvényen esik jókorát az ember. Szerencsére van megoldás.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

Szakadó hó, tomboló szél, támadó mínuszok – ezek a téli magashegyi túrák veszélyes velejárói. A szlovákiai Nagy-Fátra 1500-as csúcsain mindebbe bele lehet kóstolni az átlag túrázónak is, viszonylag veszélytelenül.