
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A kék jelzések a kutatók számára jelölik azokat a helyeket, ahol korábban már találtak pilisi len töveket
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
Pilisi len, szép, különleges és ritka
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A gombos varjúköröm látványos virága
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
István király-szegfű, egy bájos hegylakó
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A feketefenyveseket fokozatosan őshonos fafajokra cserélik
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A Borbás-gerinc, a pilisi len legfontosabb élőhelye, fokozottan védett terület lévén nem látogatható szabadon. Ide csak szakvezetéses túrákon lehet belépni. Ezen a fotón is látszik, mennyire más a gerinc két oldala
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A védett ezüstaszott vagy keskenylevelű ezüstvirág a napsütötte sziklagyepek lakója
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A védett borzas vértő szinte teljesen molyhos szőrökkel fedett
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A fura nevű sujtár-szerecsenormányos régen gyakori volt a településeken. Ma már nem az
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A pilisi len egy törpecserje, és valóban kicsi, 10-25 centis mindössze
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A hűvösebb, északi lejtők egészen más képet mutatnak, május végén itt még árvalányhajakat lengetett a szél
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
Egyértelmű a kiírás, de sajnos van, akit ez nem tart vissza a belépéstől
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
Az egyébként is instabil, könnyen aprózódó dolomiton a taposás hatványozottan "nyomot hagy"
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
Idén az esős, hűvös április és május nyomán a pilisi len is később virágzott kicsit a szokásosnál
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A kopár dolomitlejtőkön is élnek növények, kakukkfüvek, kövirózsák, varjúhájak
A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
Akiknek nagy szerepe volt abban, hogy a pilisi len ma is megvan. Borbás Vince botanikus, a felfedező, illetve Karátsonyi Imre gróf, a környék egykori birtokosa, akik már a hivatalos védetté nyilvánítás előtt igyekezett megvédeni a növényt és annak élőhelyét

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe
A kék jelzések a kutatók számára jelölik azokat a helyeket, ahol korábban már találtak pilisi len töveket
Pilisi len, szép, különleges és ritka
A gombos varjúköröm látványos virága
István király-szegfű, egy bájos hegylakó
A feketefenyveseket fokozatosan őshonos fafajokra cserélik
A Borbás-gerinc, a pilisi len legfontosabb élőhelye, fokozottan védett terület lévén nem látogatható szabadon. Ide csak szakvezetéses túrákon lehet belépni. Ezen a fotón is látszik, mennyire más a gerinc két oldala
A védett ezüstaszott vagy keskenylevelű ezüstvirág a napsütötte sziklagyepek lakója
A védett borzas vértő szinte teljesen molyhos szőrökkel fedett
A fura nevű sujtár-szerecsenormányos régen gyakori volt a településeken. Ma már nem az
A pilisi len egy törpecserje, és valóban kicsi, 10-25 centis mindössze
A hűvösebb, északi lejtők egészen más képet mutatnak, május végén itt még árvalányhajakat lengetett a szél
Egyértelmű a kiírás, de sajnos van, akit ez nem tart vissza a belépéstől
Az egyébként is instabil, könnyen aprózódó dolomiton a taposás hatványozottan "nyomot hagy"
Idén az esős, hűvös április és május nyomán a pilisi len is később virágzott kicsit a szokásosnál
A kopár dolomitlejtőkön is élnek növények, kakukkfüvek, kövirózsák, varjúhájak
Akiknek nagy szerepe volt abban, hogy a pilisi len ma is megvan. Borbás Vince botanikus, a felfedező, illetve Karátsonyi Imre gróf, a környék egykori birtokosa, akik már a hivatalos védetté nyilvánítás előtt igyekezett megvédeni a növényt és annak élőhelyét