A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

1/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

A kék jelzések a kutatók számára jelölik azokat a helyeket, ahol korábban már találtak pilisi len töveket

2/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

Pilisi len, szép, különleges és ritka

3/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

A gombos varjúköröm látványos virága

4/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

István király-szegfű, egy bájos hegylakó

5/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

A feketefenyveseket fokozatosan őshonos fafajokra cserélik

6/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

A Borbás-gerinc, a pilisi len legfontosabb élőhelye, fokozottan védett terület lévén nem látogatható szabadon. Ide csak szakvezetéses túrákon lehet belépni. Ezen a fotón is látszik, mennyire más a gerinc két oldala

7/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

A védett ezüstaszott vagy keskenylevelű ezüstvirág a napsütötte sziklagyepek lakója

8/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

9/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

A védett borzas vértő szinte teljesen molyhos szőrökkel fedett

10/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

A fura nevű sujtár-szerecsenormányos régen gyakori volt a településeken. Ma már nem az

11/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

12/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

A pilisi len egy törpecserje, és valóban kicsi, 10-25 centis mindössze

13/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

A hűvösebb, északi lejtők egészen más képet mutatnak, május végén itt még árvalányhajakat lengetett a szél

14/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

Egyértelmű a kiírás, de sajnos van, akit ez nem tart vissza a belépéstől

15/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

Az egyébként is instabil, könnyen aprózódó dolomiton a taposás hatványozottan "nyomot hagy"

16/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

17/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

Idén az esős, hűvös április és május nyomán a pilisi len is később virágzott kicsit a szokásosnál

18/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

19/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

A kopár dolomitlejtőkön is élnek növények, kakukkfüvek, kövirózsák, varjúhájak

20/21
Fotó: Tóth Judit

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

Akiknek nagy szerepe volt abban, hogy a pilisi len ma is megvan. Borbás Vince botanikus, a felfedező, illetve Karátsonyi Imre gróf, a környék egykori birtokosa, akik már a hivatalos védetté nyilvánítás előtt igyekezett megvédeni a növényt és annak élőhelyét

21/21
Fotó: Wikipedia

A csodával határos – Bepillantás a Szénások szentélyébe

Fotó: Tóth Judit

A kék jelzések a kutatók számára jelölik azokat a helyeket, ahol korábban már találtak pilisi len töveket

Fotó: Tóth Judit

Pilisi len, szép, különleges és ritka

Fotó: Tóth Judit

A gombos varjúköröm látványos virága

Fotó: Tóth Judit

István király-szegfű, egy bájos hegylakó

Fotó: Tóth Judit

A feketefenyveseket fokozatosan őshonos fafajokra cserélik

Fotó: Tóth Judit

A Borbás-gerinc, a pilisi len legfontosabb élőhelye, fokozottan védett terület lévén nem látogatható szabadon. Ide csak szakvezetéses túrákon lehet belépni. Ezen a fotón is látszik, mennyire más a gerinc két oldala

Fotó: Tóth Judit

A védett ezüstaszott vagy keskenylevelű ezüstvirág a napsütötte sziklagyepek lakója

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit

A védett borzas vértő szinte teljesen molyhos szőrökkel fedett

Fotó: Tóth Judit

A fura nevű sujtár-szerecsenormányos régen gyakori volt a településeken. Ma már nem az

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit

A pilisi len egy törpecserje, és valóban kicsi, 10-25 centis mindössze

Fotó: Tóth Judit

A hűvösebb, északi lejtők egészen más képet mutatnak, május végén itt még árvalányhajakat lengetett a szél

Fotó: Tóth Judit

Egyértelmű a kiírás, de sajnos van, akit ez nem tart vissza a belépéstől

Fotó: Tóth Judit

Az egyébként is instabil, könnyen aprózódó dolomiton a taposás hatványozottan "nyomot hagy"

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit

Idén az esős, hűvös április és május nyomán a pilisi len is később virágzott kicsit a szokásosnál

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit

A kopár dolomitlejtőkön is élnek növények, kakukkfüvek, kövirózsák, varjúhájak

Fotó: Tóth Judit

Akiknek nagy szerepe volt abban, hogy a pilisi len ma is megvan. Borbás Vince botanikus, a felfedező, illetve Karátsonyi Imre gróf, a környék egykori birtokosa, akik már a hivatalos védetté nyilvánítás előtt igyekezett megvédeni a növényt és annak élőhelyét

Fotó: Wikipedia
2021.07.19.