A Turista Magazin 2019. december-januári, összevont számában városi sétánk helyszíne Kőszeg volt. Az ország egyik legszebb kisvárosa bővelkedik látnivalókban, nyomtatott magazinunkba is csak töredéke fért be mindannak, amit láttunk. A kimaradt fotókból válogattunk.

A kőszegi városháza talán az egyetlen olyan középület, amely a 14. századtól kezdve városigazgatási feladatokat lát el. A századok alatt többször átépítették, így gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek is megfigyelhetők rajta. A homlokzaton Magyarország és Kőszeg címere mellett a Jurisics családé is látható.

A városháza melletti "Keskeny utca" is a középkort idézi, persze ma már nem kell vaksötétben botorkálni, mozgásérzékelő világítás hidalja át az évszázadokat.

A Sgraffitós ház a Jurisics tér egyik legszebb épülete. A késő reneszánsz ház homlokzatán Pál apostol rómaiakhoz írt levelének idézete áll, mely magyar fordításban így hangzik: "Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené." Az idézet nem csak I. Rákóczi György jelmondata volt, de Ottlik Géza Iskola a határon című regényének egyik fejezetcíme is.

A 14-15. század fordulóján épült Szent Jakab templom a város egyik legjelentősebb műemléke, és a Jurisics tér egyik temploma. Merthogy a téren két templom is áll, méghozzá egymástól pár méterre. Hogy miért alakult így, arról a magazinban hosszabban mesélünk.

A z Öregtemplomként emlegetett épületet főleg gótikus és barokk stíluselemek jellemzik. A templomot- középkori hangulata és különleges falfestményei miatt- érdemes belülről is megnézni. A templomban több neves család temetkezett, többek között itt temették el Jurisics Miklós két gyermekét.

A Festetics-, vagy Chernel-palota 2018-ban újult meg, és valóban gyönyörű lett. A felújítás során az egyik szalonban kézzel festett barokk falfestmények is előkerültek. A palota a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete alá tartozik, és multifunkciós művészeti és kutatóközpont lesz. A palotát a Festetics család építtette, a Chernel család házasság révén lett tulajdonos. Chernel Kálmán feleségül vette gróf Festetics Máriát, házasságukból született a későbbi neves természettudós, Chernel István.

A barokk palotát a kőszegi gróf, Festetics Imre építtette, aki már a genetika atyjának tartott Gregor Mendel előtt rájött az öröklődés alapelveinek jó részére. Míg Mendel borsóval kísérletezett, Festetics gróf birkákkal, ugyanis juhtenyésztéssel foglalkozott. Hogy az ő munkásságáról miért nem tudunk? Rejtély.

A város leghíresebb épülete a Jurisics vár, mely évszázadok alatt nyerte el mai formáját. A várat a Kőszegi család kezdte építtetni, de nem ez volt az első váruk. Az első vár, a kőszegi felsővár az Óház-tetőn állt, és egyes feltételezések szerint már a 10-11. században állhatott. A 13. században Európa több országában alapítottak Kőszeghez hasonló várvárosokat, melynek jellemzője volt a négyszögletes alaprajzú város sarkában egy szintén szabályos alaprajzú vár.

A Zwinger, vagy az Öreg-torony a város egyik legrégibb védműve lehetett, már az 1532-es ostrom idején is szerepet játszott.

A kilencszögletű Zwinger védelmét 1575-ben négy fertálymester, öt tizedmester továbbá 45 legény látta el, akik 1 kerekes ágyúval és 26 szakállas puskával voltak felszerelve. Ma már békésebb célokat szolgál, koncertek, kiállítások és egyéb kulturális rendezvények helyszíne.

Városszerte több helyen találhatunk helyi védett természeti értékeket, mint például a várfalra felfutó idős borostyánokat.

Néhány lépésre az idős borostyánoktól, a várfal túloldalán, a várárokban egy idős virginai mocsárciprus áll, mely szintén helyi védettséget élvez. A lombhullató ciprus az észak-amerikai kontinens délkeleti részén honos, hazánkba parkok kedvelt fafajaként került.

A kőszegi szőlőtermesztés és borkészítés évszázados múltra tekint vissza. Az Anjouk idején Pozsony és Sopron mellett Kőszeg volt az egyik legjelentősebb borkereskedő város. A szőlőtermesztéshez egy évszázados hagyomány is kapcsolódik, a Szőlőjövésnek könyve, melybe 1740.óta jegyzik fel az adott év időjárási viszonyait és rajzolják be a szőlőrügyek április végi állapotát. A könyv eredetije és lapozgatható digitális változata a Jurisics-vár múzeumában látható.

Itt, a mostani Rajnis utcában volt a hajdani Felső vagy Ausztriai kapu, a város északi kijárata. Az utca egyik oldalán Szent Donát, a szőlőskertek patrónusának szobra áll, vele szemben a betegek, kovácsok, pásztorok és vakok védőszentjének, Szent Lénárdnak a szobra.

A Fő tér nevezetes épülete az Arany Strucc szálloda, mely már 1597-től kezdve fogadóként működik. Nevét egykori vendégfogadósa, Strauss úr után kapta. Az épülettel szemben hajdan egy másik fogadó is állt, és egymásnak komoly vetélytársai voltak.

A kőszegi belváros tele van szép és érdekes épületekkel. Ez itt például a különös alakú vasalóház, mely a Hány az óra, Vekker úr? című film jeleneteiben is szerepel.

A Fő téren álló Jézus szíve templom 1894-ben épült. Érdemes belülről is megnézni, festett üveg ablakai nagyon szépek. A templom 57 méteres harangtornyában található négy harang Händel Saul című oratóriumából játszik részleteket.

Ha Kőszeg és irodalom, akkor Ottlik Géza és az Iskola a határon. Az épületben működött egykor a Hunyadi Mátyás Katonai Alreáliskola, ahol Ottlik maga is tanult, 1923 és 26 között. Az itt töltött évek ihlették a sokak által legjobb regénynek tartott mű megírását. Az épületben ma gyógypedagógiai intézmény működik, ősfás parkja azonban szabadon látogatható.

Kőszeg talán legismertebb pontja, a Jurisics tér, a Hősök kapujával. A kisváros nemcsak nyáron, de minden évszakban gyönyörű, bármikor is jövünk, érdekes látnivalók sokasága vár minket. A Turista Magazin december-januári számában sok-sok tippet adunk Kőszeg és a környékének felfedezéséhez.