A cégénydányádi kúriát Kende Zsigmond építtette 1833-ban, de a díszes főbejárat az 1900-as évek elején készült el

Az épület oromfalára írt Kölcsey-négysoros: „Alkota munkáskéz engem: s a szőke Szamosnak partjain a költő lát vala, s zenge felém: ház örökülj, s vidám békével tartsad öledben gazdád, s gyermekeit, s hiv unokái sorát.”

A nemesi szalon, ahol a korhű bútorok mellett a kúriából származó eredeti használati tárgyakat, könyveket és régi családi fotókat is láthatunk

A háttérben nem egy jegyszedő ül, ahogy azt sokan gondolják első pillantásra, a bábu Kölcsey Ferencet idézi meg

A könyvtárban faltól falig könyvekkel teli polcok sorakoztak. A 2. világháborúban azonban a könyvek nagy része elpusztult, de néhány megmenekült példányt láthatunk a kiállításon

Bevezetés a szatmári gasztronómiába, avagy ételmesék a szatmári szilvától a töltött rákig

Nemcsak régi használati tárgyakat láthatunk itt, de belelapozhatunk egy 1867-es felső-tisza-vidéki szakácskönyvbe is

A természetismereti kiállításon a környék természeti értékei mellett az itt zajló természetvédelmi munkáról is sokat megtudhatunk

Mikroszkóp alatt a világ...és a roederit nevű ásvány

Az előtérben látható rácsos láda egy speciális, templomtornyokban használt gyöngybagoly-költőláda, amelynek legfőbb ismérve, hogy védelmet nyújt a tojásokra és fiókákra éhes nyestek ellen

A park büszkesége a szépséges Öreg Hölgy. A 190 éves platán tele van élettel, lombkoronájában csókák fészkelnek, odvas ágaiban denevérek nappaloznak

A park eredetileg 60 hektáros volt és egészen a Szamos-partig nyújtózott. Most 14 hektáros, határa a folyó mentén húzódó gátnál van.

Nemcsak idős fák, de virágzó cserjék is vannak a parkban, ez például a jezsámen, kora tavasszal pedig az ország egyik legnagyobb téltemető-mezője sárgállik itt.

A parkot egy tanösvény mentén járhatjuk be