
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

Egy nagy fakapun át lehet belépni a természet „szentélyébe”. A kapun kívül egy kis kukoricaföld van, de a túloldalon, két lépéssel arrébb már rögtön egy értékes láprét szélén állunk.
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

A láprétet egy hosszú pallóúton lehet bejárni. Amikor ott jártunk, a zsombékok között fehér zászpák készülődtek virágzáshoz. De a láp az év során mindig más arcát mutatja, és szinte mindig virágzik egy-egy különleges, jégkorszaki maradványfaj.
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

A szép mocsári vagy sárga nőszirommal sokfelé találkozhatunk a folyók hullámterétől kezdve a kisebb mocsarakon át a ritka lápokig.
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

A baracklevelű harangvirág is jól érzi magát itt
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

A Bátorligeti-láp területén orchideaféléket is bőven láthat az, aki májusban jár errefelé. A képen látható madárfészek kosbor kicsit kilóg a kosborok sorából, mert meglehetősen sápatag, ugyanis nincs klorofillja, a szükséges vizet és a tápanyagokat a gombáktól szerzi be.
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

Bár Közép-Európában hajdan elterjedt volt a közönséges kígyónyelv, mára már jelentősen megfogyatkozott az állománya. Ennek oka, hogy a különleges páfrányféle számára megfelelő élőhelyek, a mocsár-és láprétek kiterjedése csökkent. A faj védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

A Bátorligeti Ősláp elképesztő faji változatossággal bír, az alig több mint 50 hektáros fokozottan védett területről 1130 növény-és közel 6 ezer állatfajt írtak le a kutatók
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

A messziről jött látogató számára talán meglepő, de a bátorligeti láp jelentős részét erdők borítják. A nyírlápok kicsiny foltjai mellett főleg tölgy-kőris-szil keményfaligetek jellemzőek, de egy ritka erdőtársulás is megtalálható itt.
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

Sétánk végén meg is nézzük ezt a ritka erdőtársulást, az ezüsthársas-tölgyest. Ez a társulás régen gyakori volt, de ma már csak egy-két kis maradványfolt őrzi emlékét.
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

Ezen a nyírfaligetekkel tarkított lápréten kicsit az az érzése az embernek, mintha valami északi vidéken járna, pedig ez régen jellemző tájkép volt itt a Nyírségben.
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

Barna rétihéja is fészkel a területen
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

A Bátorligeti Őslápmúzeum kiállításán régi leírások, térképek mesélnek a láp történetéről, és megnézhetjük azokat a fajokat is, amelyek éppen nem virágoznak.
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

A múzeum udvarán egy kis pihenő mellett interaktív játékok és tájékoztató táblák is segítik a Bátorligeti Ősláppal való ismerkedést
Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

A Bátorliget közelében található homokbuckás táj gazdag élővilágára 1914-ben először Tuzson János botanikus professzor hívta fel a figyelmet. Ezt követően egyre másra érkeztek ide a kutatók az ország minden tájáról. És hogy miért olyan érdekes ez a vidék? A Turista Magazin összevont nyári számában elmeséljük.

Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők emléke

Egy nagy fakapun át lehet belépni a természet „szentélyébe”. A kapun kívül egy kis kukoricaföld van, de a túloldalon, két lépéssel arrébb már rögtön egy értékes láprét szélén állunk.

A láprétet egy hosszú pallóúton lehet bejárni. Amikor ott jártunk, a zsombékok között fehér zászpák készülődtek virágzáshoz. De a láp az év során mindig más arcát mutatja, és szinte mindig virágzik egy-egy különleges, jégkorszaki maradványfaj.

A szép mocsári vagy sárga nőszirommal sokfelé találkozhatunk a folyók hullámterétől kezdve a kisebb mocsarakon át a ritka lápokig.

A baracklevelű harangvirág is jól érzi magát itt

A Bátorligeti-láp területén orchideaféléket is bőven láthat az, aki májusban jár errefelé. A képen látható madárfészek kosbor kicsit kilóg a kosborok sorából, mert meglehetősen sápatag, ugyanis nincs klorofillja, a szükséges vizet és a tápanyagokat a gombáktól szerzi be.

Bár Közép-Európában hajdan elterjedt volt a közönséges kígyónyelv, mára már jelentősen megfogyatkozott az állománya. Ennek oka, hogy a különleges páfrányféle számára megfelelő élőhelyek, a mocsár-és láprétek kiterjedése csökkent. A faj védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.

A Bátorligeti Ősláp elképesztő faji változatossággal bír, az alig több mint 50 hektáros fokozottan védett területről 1130 növény-és közel 6 ezer állatfajt írtak le a kutatók

A messziről jött látogató számára talán meglepő, de a bátorligeti láp jelentős részét erdők borítják. A nyírlápok kicsiny foltjai mellett főleg tölgy-kőris-szil keményfaligetek jellemzőek, de egy ritka erdőtársulás is megtalálható itt.

Sétánk végén meg is nézzük ezt a ritka erdőtársulást, az ezüsthársas-tölgyest. Ez a társulás régen gyakori volt, de ma már csak egy-két kis maradványfolt őrzi emlékét.

Ezen a nyírfaligetekkel tarkított lápréten kicsit az az érzése az embernek, mintha valami északi vidéken járna, pedig ez régen jellemző tájkép volt itt a Nyírségben.

Barna rétihéja is fészkel a területen

A Bátorligeti Őslápmúzeum kiállításán régi leírások, térképek mesélnek a láp történetéről, és megnézhetjük azokat a fajokat is, amelyek éppen nem virágoznak.

A múzeum udvarán egy kis pihenő mellett interaktív játékok és tájékoztató táblák is segítik a Bátorligeti Ősláppal való ismerkedést

A Bátorliget közelében található homokbuckás táj gazdag élővilágára 1914-ben először Tuzson János botanikus professzor hívta fel a figyelmet. Ezt követően egyre másra érkeztek ide a kutatók az ország minden tájáról. És hogy miért olyan érdekes ez a vidék? A Turista Magazin összevont nyári számában elmeséljük.