A sziklakert építésekor régészeti leletekre bukkantak

Állati csontok mellett egy gúzsba kötött férfit is találtak

A botanikus kertet 1963-ban hozták létre 60 hektárnyi területen Budapest külvárosában

A szekrénykékben magokat tárolnak

Növénytársítások a bejáratnál

Tájegységek szerint gyűjtik a növényeket

A tó medrében nagyon kevés víz volt ottjártunkkor

Természetes láprét

Ezzel a zöld kúphálóval védik a nyulaktól az egyes növényeket

A borostyánból akár bokrot is lehet csinálni, éppen csak védeni kell az őzektől

Szerb lucfenyők felfelé kunkorodó ágakkal

A vörös tölgy jókora levelekkel büszkélkedhet. Színe attól függ, hogy meszes vagy savanyú talajon nő-e a fa

Megtartották a retro eligazítótáblákat

Amíg nem melegítette fel őket a nap, szirmaik összezárulnak

Az illír sáfrányok (Crocus tommasinianus) most a kert sztárjai

A téltemető (Eranthis hyemalis) a tavasz legelső virága

A kert nagy téltemető mezőinek többsége mostanra elvirágzott

Tavaszi tőzikéből (Leucojum vernum) is jó néhány akad

Még egy pirosló hunyor, kicsit más árnyalatban

A büdös hunyor (Helleborus foetidus) azért annyira nem elviselhetetlen szagú

A hunyorok legszebbike, a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)

...és van illatos hunyor is (Helleborus odorus)

Kezdődik a tavasz az arborétumban. A képen kikeleti bangita (Viburnum bodnantense)

Kétlevelű csillagvirág (Scilla bifolia) bimbósan

A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) valóban szúr, és azért csodabogyó, mert olyan, mintha a levelei virágoznának

Egy paraléces mezei szil (Ulmus minor). A fiatal ágakról idővel, ahogy megvastagszanak, leválik ez a külső réteg

A törökmogyoró (Corylus colurna) hím virágzata

Bottlik Gábor kertészmérnök a borostyánházban

Bottlik Gábor festményei

Védett fajok tablói

Természetesen a hóvirágok (Galanthus nivalis) sem maradhatnak el