A Káli- és a Tapolcai- medence látképe a Fekete-hegyről

A bazalt „torlódásos” szerkezete a Fekete-hegy Vaskapu nevű árkában

Reggeli ködpaplanban a Káli-medence, a háttérben a Tapolcai- medence tanúhegyei integetnek

Részlet a Szentbékkálla határában található kőtenger labirintusából

A legendás Kelemen-kő látképe a Szentbékkállai- kőtengerben

„Kavicszsinór” a Szentbékkállai- kőtenger egyik szikláján

majd megérkezik a Csobánc alá, amely már a Tapolcai-medence területe. Itt jegyeznénk meg, hogy a Hajagos egykori bazaltbányájá- ban egy földtani bemutatóhely létesült, amely kisebb kitérővel érhető el a kék sávról, de min- denképpen megéri felkeresni. A Tapolcai-medencében őrt álló, az id. Lóczy Lajos által tanúhegyeknek elnevezett egykori bazaltvulkánok ma ugyan a tájból kiemelkedő óriások, de működésük idején „lukak” voltak a földkéregben. A maar típusú vulkánoknak nevezett felépítmények a Tapolcai-medence területén (amely akkoriban még nem volt medence) 4–3 millió évvel ezelőtt működtek. A kialakulásuk általában egy heves robbanással kezdődött, amely során az egykori Pannon- tóban lerakódott üledékek felszínén egy pár tíz méter magas tufagyűrű alakult ki. A rob- banások oka a Fekete-hegynél már emlege- tett tűz és víz kölcsönhatásában keresendő. A robbanásos kitörések után az üledékekből „elfogyó” felszín alatti vizek miatt a működés csendesebb lett, s a tufagyűrűket izzó és hígan folyó (azaz kis viszkozitású) bazaltláva töltötte ki, lávatavakat létrehozva. Bizonyos tanúhe- gyek esetében a vulkáni működés salakkúpok épülésével fejeződött be. A kemény bazalt- sapka megóvta a „puhább” pannon üledékeket Madáritató a Szentbékkállai- kőtenger egyik kovás homokkövén

A Gulács és a Szent György-hegy inverziós légköri viszonyok között

Csobánc vára, háttérben a Szent György-hegy „kalapja

Úton a Gulácsra, bazaltoszlopok árnyékában

A badacsonyi Kőkapu kéktúraösvényén

A Badacsony madártávlatból

Úton a Bujdosók lépcsőjén

Szigliget várában, háttérben a Szent György-hegy

A Szent György- hegy káprázatos bazaltorgonái

Jellegzetes tájkép a Keszthelyi-hegységből

Részlet a Gyenesdiás melletti felhagyott dolomitbányából

A gyenesdiási Vadlány-lik látképe

Részlet a Hévízi-tó mellől

A Gyöngyösi csárda 18. századi épületegyüttese