Az Aggteleki Nemzeti Parkot kiemelten a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hozták létre Észak-Magyarország karsztvidékén. 280 kisebb-nagyobb barlang található a területén, emellett természetesen számos értékes élőlény lakhelye is, például a foltos szalamandráé, amely a park címerállata lett.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik a Bodrogzug is, amely egy morotvás, mocsaras, ligeterdős ártéri terület, amely hazánk egyik különleges helye. Háborítatlanságának köszönhetően számos ritka élőlény él itt, mint fokozott jelentőségű vízimadár élőhely pedig 1989-ben felkerült a nemzetközi Ramsari területek listájára. Jó tudni, hogy a területen csak engedéllyel lehet vízitúrázni.

Ha Duna-Dráva Nemzeti Park, akkor Gemenc. Hazánk híres ártéri területe gazdag gímszarvas- és vaddisznóállománnyal rendelkezik, szarvasbőgés idején sok természetfotós zarándokol ide évről évre. De kiemelkedő értékei a fokozottan védett rétisas, a fekete gólya és a kerecsensólyom is.

De természetesen a Duna-Dráva Nemzeti Park a két névadó folyó közt elterülő 50000 hektárnyi területén még számos gyönyörű természeti kinccsel várja az idelátogatókat.

Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét, valamint gazdag kultúrtörténeti, néprajzi értékekkel is büszkélkedhet. Aki idelátogat, megismerkedhet például a szerek világának autentikus helyszíneivel is. Élőhely szempontjából jelentős erdőterületekkel rendelkezik, az országos átlag 3,5-szerese található itt, de gyönyörű lápok, láprétek és száraz kaszálórétek is gazdagítják.

Az Őrségi Nemzeti Park gazdag élővilágában a kétéltűek közül 12 békafaj és mind a négy hazai farkos kétéltű egyedei előfordulnak. A képen mocsári békák nászát láthatjuk, a hímek ebben az időszakban ilyen szép kék színt vesznek fel.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park két markáns jellemzője a fővárosunk és a Duna. De természeti értékek szempontjából az előbbi talán csak azok nehezített védelme miatt fontos. Egyébként hazánk egyik legváltozatosabb tájaival rendelkező nemzeti parkja ez, a Pilissel, a Visegrádi-hegységgel, a Börzsönnyel, az Ipoly-völggyel és a Duna-menti síksággal.

Természetesen gazdag élővilággal is rendelkezik a Duna-Ipoly Nemzeti Park, köztük a nem oly rég visszatért dunavirágok látványos rajzásában is gyönyörködhetünk nyár végén.

Hazánk elsőként megalakult nemzeti parkja a Hortobágyi Nemzeti Park egyben a legnagyobb területű is, amely a Hortobágy és Nagykunság tájait, valamint a Tisza-tó egyes részeit foglalja magába. Gazdag vizes élőhelyeit pedig a Ramsari Egyezmény is óvja. A képen a hortobágyi puszták két klasszikusa, a gémes kút és a gólyák.

A Hortobágyi Nemzeti Park címerállata pedig nem véletlenül lett a daru, hisz az ősz beálltával az északról délre vonuló sok tízezer daru hazánkban a hortobágyi tavaknál pihen meg, amely felejthetetlen élményt nyújt az ekkor idelátogatóknak.

Magas hegyek, sziklaormok, szurdokvölgyek, virágos hegyi rétek, páratlan erdők, gazdag élővilág és még hosszan sorolhatnánk a Bükki Nemzeti Park értékeit, de inkább azt ajánljuk, ha még nem jártál itt, akkor mindenképp látogass el erre a vidékre!

A szerencsések még uráli bagollyal is találkozhatnak a Bükki Nemzeti Park területén, amely a Kárpátok bükköseiben és fenyveseiben terjedt el, hazánkban pedig főként a Zempléni-hegységben fészkel rendszeresen, de olykor az Északi-középhegység más erdeiben is költ.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egy korábban hat tájvédelmi körzetből álló területet ölel fel, ezzel segítve ennek az immár 57000 hektáros területnek az egységes kezelését. Természetesen a nemzeti park részét képezi a Balaton is, illetve a képen a háttérben látható, az égbe nyújtózó tanúhegyek és az azok közt elterülő Tapolcai-medence is.

Az országbon több helyen is találkozhatunk ürgékkel, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban található Tihanyi-félsziget az egyik, ahol nagyobb számban is előfordulnak.

Ártéri erdők, szikes puszták, hajdanvolt mocsarak tarkítják a Tisza és a Körösök közt elterülő Körös-Maros Nemzeti Parkot, gazdag élővilága számos ritkasággal is büszkélkedhet, mint a volgamenti hérics, a dobozi pikkelyescsiga vagy a nyelesszemű légy, és akár túzokkal is találkozhatunk, amely a nemzeti park címerállata. Ha pedig minden körülmény adott, akkor nyáron a tiszavirágok rajzását is elcsíphetjük, és a képen látható szép élményekkel gazdagodhatunk.

A sok különleges növény és állat mellett természetesen gyakori fajokban is bővelkedik a Körös-Maros Nemzeti Park, itt épp egy különlegesen szép dámszarvasbika lépked büszkén a virágos erdőben.

A Kiskunsági Nemzeti Parkra jellemző absztrakt tájkép a levegőből, egy szikes tóról. A Duna-Tisza közén található síkvidék elsőre unalmasnak tűnhet, pedig élőhelyben igen változatos, és ahogy láthatjuk, egészen látványos is. A Tisza mentén holtágak, ártéri erdők, egykori kubikok és fokok, a Homokhátságon szélfújta homokbuckások nyílt homoki gyepjei, borókás nyáras erdői, a Turjánvidék vízjárta gyepjei, kocsányos-tölgyes erdősztyeppjei, a szikes tavak és szikes puszták izgalmas formái közül válogathat az idelátogató.

A Kiskunsági Nemzeti Parkban számos különleges növény és állat is előfordul, mi most mégis egy közönségesebbnek mondható fajt, üregi nyulakat mutatunk, viszont ezek a nyulak semmiképp sem mondhatóak közönségesnek, sőt, világhíresek, köszönhető e kép készítőjének.

A Fertő-Hansági Nemzeti Park hazánk első határon átnyúló nemzeti parkja, amely mozaikos szerkezetű, főbb területei a Fertő-táj, a Hanság a Tóközzel, valamint a Répce mente. A Fertő egy sós sztyepptó, amelynek magyar oldalának jelentős része nádas mocsár. A tavon és a tavat környező mocsarakban és lápréteken vízi gerinctelenek, halak, kétéltűek, madarak páratlan fajgazdagsága figyelhető meg.

A Fertő-Hansági Nemzeti Park címerállatát, egy nagy kócsagot ábrázoló gyönyörű fotóval búcsúzunk most a nemzeti parkoktól, ha tehetitek fedezzetek fel belőlük minél többet!