Első képünk kisrókái egész messze laknak, ugyanis Bálint, a kép készítője Németországban él. A kis rókakölykök 4-6 hetesen merészkednek ki először a védett vacokból, és elkezdik felfedezni a világot. Persze még gyakran visszabújnak aludni, hisz nagyon lefárasztja őket a sok-sok játék.

Ebben a korban még nem annyira látszik a jellegzetes vörös-fehér-fekete bundaszín, az apróságok mind kis szürke szőrgombócok, inkább hasonlítanak kiskutyákra, ami nem is csoda, hisz a vörös rókák a kutyafélék családjába tartoznak.

Ilyenkor minden dolgot alaposan szemügyre vesznek, és az őket leső fotóst is gyakran kiszúrják. Bálint már sok-sok éve fotóz rókakölyköket, de idén lehet, ez volt az egyetlen alkalom, ugyanis a szukát zavarhatta a mozgás, és elköltöztek. Bár az urbanizálódott példányok az emberrel szemben alig éreznek félelmet, a vörös rókák alapvetően félénk és gyanakvó természetűek.

Bálint szerint sokszor megesik, hogy a szuka megérzi az emberszagot, vagy akár meglátja, és ilyenkor inkább elviszi a kölyköket arról a helyről. Viszont ha nyugodtnak ítéli a helyet, akkor vissza is térhet az előző évi helyhez.

És hogy miért írtuk, hogy bosszúságot okoz a vörös róka? A vörös róka a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó. És mivel sok helyen már nincs természetes ellensége, mint a farkas, vagy a medve, és a nagyobb ragadozó madarak is, mint az uhu, a szirti sas, a parlagi sas és a rétisas állománya is erősen lecsökkent, így komoly veszélyt jelentenek az apróvadállományra, a veszélyeztetett fajokra és a házi baromfiakra is. És főként ilyenkor, amikor kölykei vannak a szukának, ekkor ejti a legtöbb áldozatot.

Ebbe a rókacsaládba 5 kis apróság érkezett, itt most ketten nézelődnek a fotós felé megszeppenten. Betti is hallott már róla, hogy nem szabad megzavarni a rókacsaládot, nehogy odébb álljanak, és bár ő is évek óta fotóz rókakölyköket, eddig szerencsére még nem tapasztalta e jelenséget.

De most ugorjunk el egy hazai rókacsalád otthonához, ez a kis apróság a Bakonyban született, és épp ismerkedik a nappal. A vörös rókáknál a párzás február közepe táján történik, amelyet koslatásnak neveznek. Általában 4-7 kölyök születik, de előfordulhat, hogy 12 jövevény érkezik az alomba.

Ezen a mókás képen a kölyök annyira koncentrál a sok izgalmas szagra, illatra, hogy egész kikerekedett a szeme. A rókakölykök egyébként összetapadt szemhéjjal, fejhez lapult füllel jönnek a világra, szemük legkorábban a 14. napon nyílik ki.

Bár a vörös bunda még ezen a kis apróságon se látható, a vörös rókák jellegzetes fekete mancsa és lábszára már rajta is felfedezhető.

Ismét ugrunk egyet, és Szob környékén is megnézünk egy családot. Ezek a tesók már egész rókaformájúak, fejükön határozottan vöröses bunda mutatkozik.

Tamásnak nincs könnyű dolga ezen a helyen fotózási szempontból, elég sok és magas a fű itt, de azért egy rókalábat így is sikerült elcsípnie, és hogy fürge lesz-e az a láb, abban biztosak vagyunk.

Tamástól is megkérdeztük, vajon tapasztalta-e a rókamamák óvatos viselkedését. Elmesélte, hogy egyik nap a szuka már messziről észrevette őt, és irányt is váltott, másfelől közelítette a kotorékot. Tamás ekkor eljött onnan, és messziről figyelte, ahogy a szuka végigszaglászott mindent, és elég nyugtalan is volt. Egy a közelben lévő tanyára tartó autóban is veszélyt érezhetett, mert nem a kotorékba ment, hanem ellenkező irányba, mintha el akarta volna csalni onnan a zavaró embert.

És most egy kicsit csalunk, ugyanis ez egy negyedik család. Nem tudjuk nem megmutatni Bálint pár tavaly készült jól sikerült fotóját szintén Németországból. Ehhez a képhez túl sokat nem is lehet hozzáfűzni, remekül elkapott pillanat.

Látszik, hogy ezek a kölykök is már kicsit idősebbek, vöröses bundájuk már kezd kialakulni. A vörös rókák főként éjjel, de elhagyatott helyeken nappal is vadásznak. A kölykök nyáron csatlakoznak a nagyokhoz, és késő ősszel kezdenek önállósodni, ekkor válnak el anyjuktól.

Fő táplálékai az egerek és pockok, de megfogja a mezei és üregi nyulat, az őzgidát is. Nemcsak a földön fészkelő madarak tojásait fogyasztja és fiókáit eszi meg, de a repülni tudó madarakat is képes becserkészni. Úszni is jól tud, így a vízimadarak fészkei sincsenek tőle biztonságban. Ahogy korábban írtuk, sajnos veszélyt jelentenek védett állatokra is, mint például az ürge, a fogoly, a túzok, a haris, vizes élőhelyeken a gulipán, a gólyatöcs, alkalmanként pedig tömegesen képes pusztítani a nyárilúd-családok röpképtelen fiókáit is.

Érdekes, hogy bogarakat, rovarokat is szívesen elkap, ezen a képen pont ilyen repdeső apróságokat figyelnek a kölykök. A vörös róka dúvadnak számít, ami azt jelenti, hogy vadászható, részint a korábban leírt okok miatt. Nem könnyű ezt elfogadni, de ez már vadgazdálkodási és természetvédelmi kérdés is. Mindenestre reméljük, hogy a most bemutatott kölykök inkább vadásznak majd a terményre káros rágcsálókra, így az egyensúlyt nem el, hanem visszabillentik.