Kotyolás, regölés, hejgetés – Fura karácsonyi népszokások nyomában
Kotyoló fiúk
1/9
Kotyolás, regölés, hejgetés – Fura karácsonyi népszokások nyomában
Több régi népszokás fontos eleme, hogy a beöltözött gyerekek házról házra jártak, és mindenhol előadtak vagy énekeltek
2/9
Kotyolás, regölés, hejgetés – Fura karácsonyi népszokások nyomában
Kántáló fiatalok
3/9
Kotyolás, regölés, hejgetés – Fura karácsonyi népszokások nyomában
Magyarországon állítólag Brunszvik Teréz állította az első karácsonyfát 1824-ben, de a szokás csak a 20. században terjedt el
4/9
Kotyolás, regölés, hejgetés – Fura karácsonyi népszokások nyomában
Régebben nem volt karácsonyfa égő gyertya nélkül, biztosan ezért választottak ilyen gyatra lombozatú fenyőt
5/9
Kotyolás, regölés, hejgetés – Fura karácsonyi népszokások nyomában
A karácsonyi étkezésnél magvakat raktak az asztalra, később pedig a tyúkok elé szórták, hogy jól tojjanak
6/9
Kotyolás, regölés, hejgetés – Fura karácsonyi népszokások nyomában
Az alma egyebek mellett a termékenységet jelképezte
7/9
Kotyolás, regölés, hejgetés – Fura karácsonyi népszokások nyomában
Érdekes, hogy mi mindent megtettek elődeink a jólét, a bő termés, a szerencse és az egészség reményében
8/9
Kotyolás, regölés, hejgetés – Fura karácsonyi népszokások nyomában
Újév napján disznót kell enni, hogy előtúrja a szerencsét
9/9
