

Nem a hódokat, hanem az embereket kell menedzselni
Szöveg: Hidvégi Brigi

Fotó: Czabán Dávid
A hód és az ember is szereti átalakítani a környezetét, csak épp nem ugyanúgy

Fotó: Czabán Dávid
A vizet felduzzasztó hódgátak csökkentik az áramlás sebességét

Fotó: Czabán Dávid
A hódok nem csak kárt okoznak a fák kirágásával

Fotó: Czabán Dávid
A kifejlett példányok akár 20–30 kg-osak is lehetnek

Fotó: Czabán Dávid
A hódok hosszú folyosó- rendszereket alakítanak ki
a partfalban, és arra törekszenek, hogy a bejárat mindig víz alatt legyen

Fotó: Czabán Dávid
A hódok rágásnyomai jól kivehetők a fán

Hódvár a Hansági- főcsatorna partján

A vízbe dőlt fák a halak számára hasznosak, a holt faanyag pedig a rovaroknak és a gombáknak kedvez

Fotó: Czabán Dávid
A hódcsapda azért speciális, mert az ajtaja nem csapódik rá az állat farkára

Fotó: Czabán Dávid
Vadkamerás felvétel: a hódot nem mindig egyszerű csapdába csalni

Fotó: Czabán Dávid
Miután elkapták, a hód egy állatorvoshoz kerül, aki elaltatja

Fotó: Czabán Dávid
A hódból
(a nutriával és a pézsmapocokkal ellentétben) nem sok látszik úszás közben, így erről is fel lehet ismerni
2021.11.10.