Panorámák a Baradla tetején

A barlangrendszer közismert, természetes bejáratának környezete Aggtelek szélén

1/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

Az 1960-ban épült Cseppkő szálló már egy ideje üresen áll

2/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

A bejárat fölötti szikla tetejéhez jól kiépített, de a fagyban csúszóssá váló út vezet fel

3/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

Száz méterrel alattunk, a barlang aggteleki túraútvonalának első nagyobb terme és képződménye a Nagyfüggöny

4/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

Aggtelek a Baradla-tetőről. A faluban sosem sikerült végigvinni a szocialista termelőszövetkezet létrehozását, így a határt ma is a különálló, magántulajdonú nadrágszíjparcellák díszítik

5/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

Odalent, a balang második legnagyobb terme, a Hangversenyterem várja a látogatókat, akik először itt pillanthatják meg a járatot létrehozó Styx-patak vizét is

6/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

Aggtelek határába egyedül az alkony csempész néhány percig tartó színeket

7/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

Aggtelek a Tó-hegyről. A bal oldalt látható Zombor-lyuk a karsztvidék egyik legnagyobb víznyelője, a Baradla barlang Retek-ágának végpontja

8/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

Az főág addig kiismert szakaszának végpontján 1890-ben létesítettek mesterséges kijáratot. A köré épült modern fogadóépület ma a vörös-tói barlangtúrák kezdőpontja

9/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

A föld alatt nem kisebb látványosságot láthatunk, mint hazánk legnagyobb álló cseppkövét, a 17 m magas Csillagvizsgálót

10/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

A Vörös-tó szintén egy víznyelő eltömődésének köszönheti a létezését

11/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

A mélyben az Óriások termében gyönyörködhetnek a látogatók

12/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

Jósvafő fölött hazánk legnagyobb vízhozamú forrásán ér a felszínre a barlang vize

13/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

A föld alól előbújó, télen-nyáron 9-10 fokos víz egy időre a közeli Tengerszem-tó gátja mögött állapodik meg

14/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

Főtér víz alatt, sokkal közelebb Velencénél: a Jósvafő-, Tohonya- és Jósva-patakok összefolyása

15/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

Búcsú Aggtelektől. Legközelebb, remélhetően már ismét a forgalmas, nyári napon is viszont láthatjuk

16/17
Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Baradla tetején

17/17
Fotó: Bagaméri Gergely

Panorámák a Baradla tetején

A barlangrendszer közismert, természetes bejáratának környezete Aggtelek szélén

Fotó: Gulyás Attila

Az 1960-ban épült Cseppkő szálló már egy ideje üresen áll

Fotó: Gulyás Attila

A bejárat fölötti szikla tetejéhez jól kiépített, de a fagyban csúszóssá váló út vezet fel

Fotó: Gulyás Attila

Száz méterrel alattunk, a barlang aggteleki túraútvonalának első nagyobb terme és képződménye a Nagyfüggöny

Fotó: Gulyás Attila

Aggtelek a Baradla-tetőről. A faluban sosem sikerült végigvinni a szocialista termelőszövetkezet létrehozását, így a határt ma is a különálló, magántulajdonú nadrágszíjparcellák díszítik

Fotó: Gulyás Attila

Odalent, a balang második legnagyobb terme, a Hangversenyterem várja a látogatókat, akik először itt pillanthatják meg a járatot létrehozó Styx-patak vizét is

Fotó: Gulyás Attila

Aggtelek határába egyedül az alkony csempész néhány percig tartó színeket

Fotó: Gulyás Attila

Aggtelek a Tó-hegyről. A bal oldalt látható Zombor-lyuk a karsztvidék egyik legnagyobb víznyelője, a Baradla barlang Retek-ágának végpontja

Fotó: Gulyás Attila

Az főág addig kiismert szakaszának végpontján 1890-ben létesítettek mesterséges kijáratot. A köré épült modern fogadóépület ma a vörös-tói barlangtúrák kezdőpontja

Fotó: Gulyás Attila

A föld alatt nem kisebb látványosságot láthatunk, mint hazánk legnagyobb álló cseppkövét, a 17 m magas Csillagvizsgálót

Fotó: Gulyás Attila

A Vörös-tó szintén egy víznyelő eltömődésének köszönheti a létezését

Fotó: Gulyás Attila

A mélyben az Óriások termében gyönyörködhetnek a látogatók

Fotó: Gulyás Attila

Jósvafő fölött hazánk legnagyobb vízhozamú forrásán ér a felszínre a barlang vize

Fotó: Gulyás Attila

A föld alól előbújó, télen-nyáron 9-10 fokos víz egy időre a közeli Tengerszem-tó gátja mögött állapodik meg

Fotó: Gulyás Attila

Főtér víz alatt, sokkal közelebb Velencénél: a Jósvafő-, Tohonya- és Jósva-patakok összefolyása

Fotó: Gulyás Attila

Búcsú Aggtelektől. Legközelebb, remélhetően már ismét a forgalmas, nyári napon is viszont láthatjuk

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Bagaméri Gergely
2021.01.31.