
Panorámák a Baradla tetején

A barlangrendszer közismert, természetes bejáratának környezete Aggtelek szélén
Panorámák a Baradla tetején

Az 1960-ban épült Cseppkő szálló már egy ideje üresen áll
Panorámák a Baradla tetején

A bejárat fölötti szikla tetejéhez jól kiépített, de a fagyban csúszóssá váló út vezet fel
Panorámák a Baradla tetején

Száz méterrel alattunk, a barlang aggteleki túraútvonalának első nagyobb terme és képződménye a Nagyfüggöny
Panorámák a Baradla tetején

Aggtelek a Baradla-tetőről. A faluban sosem sikerült végigvinni a szocialista termelőszövetkezet létrehozását, így a határt ma is a különálló, magántulajdonú nadrágszíjparcellák díszítik
Panorámák a Baradla tetején

Odalent, a balang második legnagyobb terme, a Hangversenyterem várja a látogatókat, akik először itt pillanthatják meg a járatot létrehozó Styx-patak vizét is
Panorámák a Baradla tetején

Aggtelek határába egyedül az alkony csempész néhány percig tartó színeket
Panorámák a Baradla tetején

Aggtelek a Tó-hegyről. A bal oldalt látható Zombor-lyuk a karsztvidék egyik legnagyobb víznyelője, a Baradla barlang Retek-ágának végpontja
Panorámák a Baradla tetején

Az főág addig kiismert szakaszának végpontján 1890-ben létesítettek mesterséges kijáratot. A köré épült modern fogadóépület ma a vörös-tói barlangtúrák kezdőpontja
Panorámák a Baradla tetején

A föld alatt nem kisebb látványosságot láthatunk, mint hazánk legnagyobb álló cseppkövét, a 17 m magas Csillagvizsgálót
Panorámák a Baradla tetején

A Vörös-tó szintén egy víznyelő eltömődésének köszönheti a létezését
Panorámák a Baradla tetején

A mélyben az Óriások termében gyönyörködhetnek a látogatók
Panorámák a Baradla tetején

Jósvafő fölött hazánk legnagyobb vízhozamú forrásán ér a felszínre a barlang vize
Panorámák a Baradla tetején

A föld alól előbújó, télen-nyáron 9-10 fokos víz egy időre a közeli Tengerszem-tó gátja mögött állapodik meg
Panorámák a Baradla tetején

Főtér víz alatt, sokkal közelebb Velencénél: a Jósvafő-, Tohonya- és Jósva-patakok összefolyása
Panorámák a Baradla tetején

Búcsú Aggtelektől. Legközelebb, remélhetően már ismét a forgalmas, nyári napon is viszont láthatjuk
Panorámák a Baradla tetején


Panorámák a Baradla tetején

A barlangrendszer közismert, természetes bejáratának környezete Aggtelek szélén

Az 1960-ban épült Cseppkő szálló már egy ideje üresen áll

A bejárat fölötti szikla tetejéhez jól kiépített, de a fagyban csúszóssá váló út vezet fel

Száz méterrel alattunk, a barlang aggteleki túraútvonalának első nagyobb terme és képződménye a Nagyfüggöny

Aggtelek a Baradla-tetőről. A faluban sosem sikerült végigvinni a szocialista termelőszövetkezet létrehozását, így a határt ma is a különálló, magántulajdonú nadrágszíjparcellák díszítik

Odalent, a balang második legnagyobb terme, a Hangversenyterem várja a látogatókat, akik először itt pillanthatják meg a járatot létrehozó Styx-patak vizét is

Aggtelek határába egyedül az alkony csempész néhány percig tartó színeket

Aggtelek a Tó-hegyről. A bal oldalt látható Zombor-lyuk a karsztvidék egyik legnagyobb víznyelője, a Baradla barlang Retek-ágának végpontja

Az főág addig kiismert szakaszának végpontján 1890-ben létesítettek mesterséges kijáratot. A köré épült modern fogadóépület ma a vörös-tói barlangtúrák kezdőpontja

A föld alatt nem kisebb látványosságot láthatunk, mint hazánk legnagyobb álló cseppkövét, a 17 m magas Csillagvizsgálót

A Vörös-tó szintén egy víznyelő eltömődésének köszönheti a létezését

A mélyben az Óriások termében gyönyörködhetnek a látogatók

Jósvafő fölött hazánk legnagyobb vízhozamú forrásán ér a felszínre a barlang vize

A föld alól előbújó, télen-nyáron 9-10 fokos víz egy időre a közeli Tengerszem-tó gátja mögött állapodik meg

Főtér víz alatt, sokkal közelebb Velencénél: a Jósvafő-, Tohonya- és Jósva-patakok összefolyása

Búcsú Aggtelektől. Legközelebb, remélhetően már ismét a forgalmas, nyári napon is viszont láthatjuk
