Egy "titkos" oázis a fővárosban

A torii, a tradicionális japán kapu, amely szimbolikus határ az emberek és az istenek világa között.

1/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A kertben áll az iskolalapító Varga Márton szobra, aki 1928-ban megtervezte és megépítette a japánkertet.

2/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A japánkert alapját egy kis tórendszer adja, vízeséssel, szigetekkel, kőhidakkal.

3/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A kertben található kövek Budáról származnak, a fogaskerekű villamosítása idején fejtették ki azokat, és hozták át Zuglóba, lovas szekereken.

4/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A japánok szerint a köveknek lelke van, ezért tisztelettel kell bánni velük.

5/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A tórendszer egyes egységei mást-mást szimbolizálnak. A vízesés például a gyerekkort jelképezi.

6/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A kő nemcsak a maga természetes formájában, de kerti padként és kőlámpásként is megjelenik, ezek szintén jellegzetes részei a japánkerteknek.

7/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A Japánon kívül létrehozott japánkertekben törekszenek arra, hogy Japánban honos növényeket telepítsenek.

8/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A kert kiemelt pontján áll egy teaház, ahol nemcsak teázni jó, de innen nagyon szépen belátni az egész kertet.

9/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A japánkertek nemcsak szépek és harmonikusak, de tele vannak szimbólumokkal is.

10/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A kert legidősebb fája egy nálunk is honos korai juhar, ami 100 évnél is jóval idősebb lehet.

11/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A magnóliák is itt vannak, bár már lassan elvirágoznak.

12/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

Egy japánkertben vagyunk, így a díszcseresznyék természetesen külön részt kaptak a kertben.

13/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

Az ország első japánkertje közel száz éves.

14/14
Fotó: Tóth Judit

Egy "titkos" oázis a fővárosban

A torii, a tradicionális japán kapu, amely szimbolikus határ az emberek és az istenek világa között.

Fotó: Tóth Judit

A kertben áll az iskolalapító Varga Márton szobra, aki 1928-ban megtervezte és megépítette a japánkertet.

Fotó: Tóth Judit

A japánkert alapját egy kis tórendszer adja, vízeséssel, szigetekkel, kőhidakkal.

Fotó: Tóth Judit

A kertben található kövek Budáról származnak, a fogaskerekű villamosítása idején fejtették ki azokat, és hozták át Zuglóba, lovas szekereken.

Fotó: Tóth Judit

A japánok szerint a köveknek lelke van, ezért tisztelettel kell bánni velük.

Fotó: Tóth Judit

A tórendszer egyes egységei mást-mást szimbolizálnak. A vízesés például a gyerekkort jelképezi.

Fotó: Tóth Judit

A kő nemcsak a maga természetes formájában, de kerti padként és kőlámpásként is megjelenik, ezek szintén jellegzetes részei a japánkerteknek.

Fotó: Tóth Judit

A Japánon kívül létrehozott japánkertekben törekszenek arra, hogy Japánban honos növényeket telepítsenek.

Fotó: Tóth Judit

A kert kiemelt pontján áll egy teaház, ahol nemcsak teázni jó, de innen nagyon szépen belátni az egész kertet.

Fotó: Tóth Judit

A japánkertek nemcsak szépek és harmonikusak, de tele vannak szimbólumokkal is.

Fotó: Tóth Judit

A kert legidősebb fája egy nálunk is honos korai juhar, ami 100 évnél is jóval idősebb lehet.

Fotó: Tóth Judit

A magnóliák is itt vannak, bár már lassan elvirágoznak.

Fotó: Tóth Judit

Egy japánkertben vagyunk, így a díszcseresznyék természetesen külön részt kaptak a kertben.

Fotó: Tóth Judit

Az ország első japánkertje közel száz éves.

Fotó: Tóth Judit
2022.04.15.