Egy "titkos" oázis a fővárosban

1/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A torii, a tradicionális japán kapu, amely szimbolikus határ az emberek és az istenek világa között.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

2/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A kertben áll az iskolalapító Varga Márton szobra, aki 1928-ban megtervezte és megépítette a japánkertet.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

3/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A japánkert alapját egy kis tórendszer adja, vízeséssel, szigetekkel, kőhidakkal.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

4/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A kertben található kövek Budáról származnak, a fogaskerekű villamosítása idején fejtették ki azokat, és hozták át Zuglóba, lovas szekereken.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

5/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A japánok szerint a köveknek lelke van, ezért tisztelettel kell bánni velük.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

6/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A tórendszer egyes egységei mást-mást szimbolizálnak. A vízesés például a gyerekkort jelképezi.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

7/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A kő nemcsak a maga természetes formájában, de kerti padként és kőlámpásként is megjelenik, ezek szintén jellegzetes részei a japánkerteknek.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

8/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A Japánon kívül létrehozott japánkertekben törekszenek arra, hogy Japánban honos növényeket telepítsenek.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

9/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A kert kiemelt pontján áll egy teaház, ahol nemcsak teázni jó, de innen nagyon szépen belátni az egész kertet.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

10/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A japánkertek nemcsak szépek és harmonikusak, de tele vannak szimbólumokkal is.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

11/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A kert legidősebb fája egy nálunk is honos korai juhar, ami 100 évnél is jóval idősebb lehet.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

12/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

A magnóliák is itt vannak, bár már lassan elvirágoznak.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

13/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

Egy japánkertben vagyunk, így a díszcseresznyék természetesen külön részt kaptak a kertben.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

14/14 Fotó
Fotó: Tóth Judit

Az ország első japánkertje közel száz éves.

2022.04.15.

Egy "titkos" oázis a fővárosban

Fotó: Tóth Judit

A torii, a tradicionális japán kapu, amely szimbolikus határ az emberek és az istenek világa között.

Fotó: Tóth Judit

A kertben áll az iskolalapító Varga Márton szobra, aki 1928-ban megtervezte és megépítette a japánkertet.

Fotó: Tóth Judit

A japánkert alapját egy kis tórendszer adja, vízeséssel, szigetekkel, kőhidakkal.

Fotó: Tóth Judit

A kertben található kövek Budáról származnak, a fogaskerekű villamosítása idején fejtették ki azokat, és hozták át Zuglóba, lovas szekereken.

Fotó: Tóth Judit

A japánok szerint a köveknek lelke van, ezért tisztelettel kell bánni velük.

Fotó: Tóth Judit

A tórendszer egyes egységei mást-mást szimbolizálnak. A vízesés például a gyerekkort jelképezi.

Fotó: Tóth Judit

A kő nemcsak a maga természetes formájában, de kerti padként és kőlámpásként is megjelenik, ezek szintén jellegzetes részei a japánkerteknek.

Fotó: Tóth Judit

A Japánon kívül létrehozott japánkertekben törekszenek arra, hogy Japánban honos növényeket telepítsenek.

Fotó: Tóth Judit

A kert kiemelt pontján áll egy teaház, ahol nemcsak teázni jó, de innen nagyon szépen belátni az egész kertet.

Fotó: Tóth Judit

A japánkertek nemcsak szépek és harmonikusak, de tele vannak szimbólumokkal is.

Fotó: Tóth Judit

A kert legidősebb fája egy nálunk is honos korai juhar, ami 100 évnél is jóval idősebb lehet.

Fotó: Tóth Judit

A magnóliák is itt vannak, bár már lassan elvirágoznak.

Fotó: Tóth Judit

Egy japánkertben vagyunk, így a díszcseresznyék természetesen külön részt kaptak a kertben.

Fotó: Tóth Judit

Az ország első japánkertje közel száz éves.

2022.04.15.