A várat Bory Jenő (1879–1959) építész, szobrász hozta létre nagyrészt egymaga, időnként a család és barátok segítségével Székesfehérvár Öreghegy városrészében, a Mária-völgyben. A feleségének szánta szerelme jelképéül.

Bory 1923-tól egészen haláláig építgette, csinosítgatta az épületet, vagy éppen rendbe rakta, amikor arra volt szükség (például a háború után). Itt élt és alkotott a feleségével, Ilonával. Ahol egykor a műtermük volt, ma kiállítás látható a pár, illetve más kortárs művészek munkáiból.

Ilonát rengeteg formában láthatjuk a várban. Ez a szobor a pár nászútján készült. Még mielőtt megrökönyödnénk, hogy Bory a közös utazást is „munkával” töltötte, tudnunk kell, hogy a felesége szintén művész volt, festett, így tökéletesen megértették egymást.

Az épített elemekért Bory volt a felelős, a kertet viszont a felesége alakította ki és gondozta, aki imádta a növényeket. Sok örökzöldet választott, így még ottjártunkkor, november elején sem volt kopár az udvar.

Ez a korona egykor egy Horthy-emlékmű része volt (ezért csupasz beton a hátulja, ugyanis eredetileg az nem látszott). Bory Jenő a ledöntésekor „kimenekítette”, és ide helyezte el. Rengeteg hasonló, innen-onnan összegyűjtött díszítőelem található még a várban, például az előző képen látható tekervényes oszloptetők a földön egy bontóból származnak, a vár előtt felfedezhetjük a régi fehérvári Nagyboldogasszony bazilika köveit, de Bory ajándékba is kapott például malomkövet vagy török síremléket. Ezek mind a várba kerültek.

Nyikolaj, az orosz katona itt halt meg az udvaron, részletes történetét megismerheted a december-januári magazinból. Bory sírkövet állított neki, ami egyszerre mintáz vörös csillagot és keresztet. A katona azóta egy szovjet hősi temetőben fekszik, a kő viszont máig őrzi itt az emlékét.

A szemfülesek kincsekre bukkanhatnak a falban, mert Bory mindent beépített, amit érdekesnek talált: például kerámiát, érméket, megkövesedett tengeri szivacsot, csigákat.

Bory a két háború között volt nagyon népszerű és foglalkoztatott művész. A Csók az egyik leghíresebb szobra, amit a várban különböző méretekben és variációkban lelhetünk fel. Eredetijét a műteremben lehet megcsodálni.

A kiállítás egyik terme. Középen – a családi legenda szerint – az a fuvaros látható, aki rendszeresen ebédelt itt, és Bory megmintázta, de a férfi a mű elkészültét már pont nem érte meg. Állítólag Boryék nem tudott mit kezdeni a nyakukon maradt szoborral, ezért babérkoszorút raktak a fejére, és ő lett Néró császár.

Bory és Boryné: közös képek és közös útlevél a kiállításon.

Sosem találjátok ki, miért van az arc fejjel lefelé. Bory egyik tanítványa mintázta Ilonáról, és előzőleg megkérte a mestert, hogy a kész művet rakja ki a várban. Jenőnek nem igazán tetszett a végeredmény, de hogy betartsa a szavát, a plakett viszont mégse legyen annyira jól kivehető, ezt a megoldást eszelte ki.

Ez itt a Százoszlopos udvar, valójában 103 oszloppal, fent történelmi alakok szobraival, lent pedig olyan alkotásokkal, melyek eredetijeivel Magyarország különböző településein lehet találkozni.

A látványos csigalépcsőt Boryék lánya, Klára festette, aki szintén művészi pályára lépett, és festő lett.

A várban nemrég kávézó is nyílt, amire vezetőnk elmondása alapján már régóta nagy igény mutatkozott. Itt lehet szendvicset, üdítőt kapni, és ha jó idő van, üldögélni egy kicsit a különleges atmoszférájú helyen. Alig várjuk a nyarat és a vírushelyzet megszűnését, hogy ihassunk itt egy kávét.

A vár történetét még részletesebben megismerhetitek január-decemberi összevont lapszámunkból.

Digitális számunkat itt tudod megrendelni, korábbi lapszámainkat pedig ide kattintva éred el.