A Szent Kereszt felmagasztalása templom terveit a bécsi építész, Franz Anton Pilgram készítette, később Fellner Jakab vette át az építkezés irányítását, aki némileg át is dolgozta az eredeti terveket. Az építkezés közel 30 évig tartott, de a templom elkészültét Fellner már nem érhette meg, 1780-ban meghalt, a templomban helyezték örök nyugalomra.

A volt piarista rendház barokk épületében 1765-ben indult meg az oktatás. A rendházban élő szerzetesek gazdálkodtak is, a hatalmas épület tó felőli oldalán függőkertet alakítottak ki, ahol főleg burgonyát és zöldséget termesztettek saját részükre, és eladásra is.

Nagy Kovács Mária 1943-ban készült alkotása, Keresztelő Szent János szobra az Öreg-tó hattyúpihenő szikláján áll. Eredeti helye azonban nem itt volt, a szobor először a Melegvíz partján állt, majd a 2. világháború után a Malom-tó kis szigetére került, ott azonban 1958-ban vandálok ledöntötték. Az alkotás ezt követően a római katolikus templomba került pár évtizedre, majd restaurálás után 1989. május 27-én került mostani helyére, ahol az év nagy részében körülöleli a víz, télen viszont szárazra kerül.

Az Által-éren átívelő, Fellner Jakab tervezte hídon áll az 1770-ben emelt barokk Nepomuki Szent János-szobor, Schweiger Antal szobrász alkotása, aki sok megbízást kapott az Eszterházy családtól. A 20. század első felében az emlékmű súlyosan megrongálódott. 1945-ben leszerelték, darabjait sokáig a városi múzeumban őrizték. A szoborkompozíció teljes helyreállítása 1976-tól 1980-ig tartott.

Az Öreg-tó partján áll Tata egyik legismertebb vízmalma, a Pötörke-malom, amely az 1700-as évektől a Peterke család tulajdonában állt. 1950-ig malomként működött, az államosítás után aztán egyéb funkciókat kapott, volt raktár és ÁFÉSZ-iroda is, majd az 1960-as évek végén a Műemléki Felügyelőség tulajdonába került. Nemrégiben felújították, most szálláshelyként működik.

Az Angolkert közepén áll az Eszterházyak egykori nyári lakja, ami 1785-re készült el. A második világháború után az épület sorsa sokáig bizonytalan volt. Egy ideig a szomszédos edzőtábor sportolóinak szállásaként, majd a megyei múzeumi igazgatóság irodájaként működött, néhány éve azonban szabadon látogatható, egy enteriőr kiállítás mellett időszaki tárlatoknak is otthont ad.

Az Angolkertben található Cseke-tó a szomszédos Baj felől érkező vízfolyásból és az Angolkert forrásaiból nyeri vízutánpótlását. A kertben régen nemcsak pálmaház, de fácán-és hattyúház is volt. Az itt nevelt több száz hattyú után a 19. század második felében a Cseke-tavat Hattyú-tónak, a kertet pedig Hattyúligetnek nevezték.

Az angolkertek romantikus hangulatának egyik jellemző eleme, a műrom, amely a mulandóság és az idő végtelenségének szimbóluma. Tatán Charles Moreau francia építész épített 1803-ban egy gótikus templom romjait megidéző műromot. Ehhez többek között a 12. század elején épült, előbb a bencések, majd a domonkos-rendiek által használt vértesszentkereszti apátság maradványait használta fel.

A tatai Angolpark szépsége költőket, írókat is megihletett, közöttük Kazinczy Ferencet is, aki kétszer látogatott el ide, 1803-ban és 1831-ben. Ezeknek a látogatásoknak emlékét őrzi 1964 óta a Cseke-tó partján álló Kazinczy- pad.

Az Angolkert első üvegháza, ahol az egzotikus növényeket teleltették, már a 18. század végén állhatott. A jelenlegi pálmaház a 19. század második felében épült fel, és az 1930-as évek végén már nem a növények játszották itt a főszerepet, az épület sokkal inkább a társasági események kedvelt helyszíne volt.

Nemrégiben nyitotta meg a kapuit a tatai Öreg-tó partján álló gyönyörűen felújított Eszterházy-kastély. Az első tervek szerint egyébként nem itt, hanem a tatai vár helyén épült volna meg, és Fellner Jakab tervei szerint egy jóval grandiózusabb barokk palota lett volna.

Az Öreg-tó partján, a hatalmas platánfák mögött bújik meg a Feszty–Ugron-villa, amit 1885-ben épített Feszty Adolf építész, a Feszty-körképet megalkotó Feszty Árpád bátyja. A villában gyakran megfordultak neves vendégek, például Jókai Mór és Gárdonyi Géza. Az építész halála után az új tulajdonos az erdélyi származású országgyűlési képviselő, Ugron Gábor lett. Érdekesség, hogy a villa kertjéből egy 24 méteres barlang nyílik, amelyben cseppkőszerű képződményeket is találni.

Az Öreg-tó az ország egyik legrégebbi halastava, a vár épületegyüttesét is magában foglaló völgyzáró gátja a 14. században létesült. Itt azonban már korábban is mocsaras területekkel körbeölelt tó volt, a környék bővizű forrásainak vize ugyanis ezen az alacsonyabb fekvésű területen gyűlt össze. Késő ősszel a tó más arcát mutatja, mint az év más időszakában, vizének egy részét ugyanis leeresztik.

A tó körül kialakítottak egy tanösvényt, amely 14 állomáson keresztül mutatja be a tavat és annak környékét. A tókerülő útvonal egyik legszebb szakasza az Által-ér környéke. A Vértesben, Pusztavám közelében fakadó vízfolyás 40 kilométer megtétele után éri el a tavat, majd innen még 10 kilométert halad észak felé, ahol Dunaalmásnál ömlik a Dunába.

Késő ősszel és télen, aki Tatán sétálgat, napközben is gyakran látja és hallja a város felett áthúzó vadludakat, de az igazi tömegek alkonyatkor érkeznek a tóhoz.

Minden évben több százezer, az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadlúd tölti a Kárpát-medencében a telet. A hazánkba érkező ludak közel húsz nagy gyülekezőhelyet használnak rendszeres pihenőhelyként, ezek egyike a tatai Öreg-tó. A telelő ludak többsége nagy lilik, de a tömegben rendszeresen feltűnnek ritka fajok is.

Az hogy a vadludak évről évre visszajönnek Tatára, egészen különleges, hisz itt a város kellős közepén, gyönyörű műemlék épületekkel körülvéve találtak alkalmas éjszakázó helyet. Nyugalmuk érdekében azonban nagyon fontos, hogy csak a partról csodáljuk őket, és senki nem mászkáljon be a szárazzá vált mederrészekre.