Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
JANUÁR: Sasharc
Ebben a hónapban tartják a téli sasszinkront hazánkban. A több éve folyó célzott monitoring vizsgálatok alapján látszik, hogy Magyarországon a legtöbb rétisas a Hortobágyon összpontosul ebben az időszakban. Teszik ezt azért, mert manapság már ritkán fagynak be tartósan a vizeink és jelentős mennyiségben vannak áttelelő vízimadár-csapatok (récék, ludak), amely a rétisasok legfőbb tápláléka.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
FEBRUÁR: Nagy lilik deres fűben
A tartós fagy- és hómentes téli hónapokban egyre nagyobb számban találunk áttelelő vadludakat a Hortobágyon, amelyek akár a deres füvű pusztákon is vígan legelésznek ebben az időszakban. A Kárpát-medence, és ezen belül is a Hortobágy természetvédelmi jelentősége egyre inkább fokozódik a Szibériából érkező vadlúdcsapatok téli szálláshelye szempontjából. A nálunk mutatkozó és telelő vadlúdfajok közül a nagy lilik a leggyakoribb.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
MÁRCIUS: Pusztai vizek, erek
A víz az éltető erő. A sekély vízborítás jól kirajzolja a puszta szikereinek bonyolult hálózatát, mintha a puszta véredény hálózatát látnánk. A néhány centiméteres szintkülönbségek jelzik, hol a mély és hol a magas. Negyed arasznyi szinteltérés a pusztán, olyan mértékű mikroklimatikus különbségek okoz, mint ami a hegységekben több száz méteren valósul meg.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
ÁPRILIS: Tavaszi táj virágokkal, gémeskúttal
A korábbi száraz évek után maga a természet adta a legnagyobb ajándékot a területnek az 50 éves jubileumra. 2023. tavaszán a sok csapadék után virágtenger borította be a puszta felszínét.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
MÁJUS: Gólyatöcs virágok közt
A csapadékos tavasz hatására a puszta megélénkült, felfrissült, a madarak is átlag feletti mennyiségben kezdtek költésbe. Azokon a helyeken, ahol néhány pár gólyatöcs szokott költeni, ott 2023-ban százszámra telepedtek meg.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
JÚNIUS: A puszta ékkövei
Szalakótapár tanyázik beszállóágukon a nap utolsó fényeiben. A szalakóta korábban ritka vendég volt a Hortobágy térségében, hiszen odúlakó faj révén, az alapvetően fátlan területen nem tudott megtelepedni. Az utóbbi években, az aktív természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetően számos mesterséges fészekodú került kihelyezésre, amelyet a madarak nagy sikerrel foglalnak el, olyannyira, hogy manapság már a 100 párt is meghaladja a költő párok mennyisége a területen.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
JÚLIUS: Pettyes vízicsibe
Nagyon ritkán látható fészkelő madarunk. A költés során a sűrű mocsári növényzet között megbúvó madarakat csak a jellegzetes pittyegő hangja árulja el, azonban a fészkelést követően a család fiókái szétszélednek és felfedező útjuk során kimerészkednek a mocsarak szegélyébe is.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
AUGUSZTUS: Gólyák gémeskúton
Augusztus közepén kezdik hosszas, Afrikába tartó vándorútjukat a gólyák. Előtte gyakran verődnek össze kisebb-nagyobb csapatokba, amely során nappal a pusztákon táplálkozó, erőt gyűjtő madarak az éjjelt a hodályok tetején, magányos fákon vagy éppen gémeskutakon töltik.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
SZEPTEMBER: Vékonycsőrű víztaposó
Az ősz első hónapjaiban számos északról érkező partimadár jelenik meg hazánk területén. Ilyen ritkább vendég a vékonycsőrű víztaposó, amely nevét a jellegzetes táplálkozási technikájáról kapta. Úszóhártyás lábaival a vizet tapossa, a keltett örvények pedig a víz felszínére hozzák a lebegő táplálékot, amelyet tűszerű csőrével csippent fel a víz színéről.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
OKTÓBER: Darvak naplementében
Hazánk egyik leglátványosabb természeti jelensége zajlik ilyenkor, a daruvonulás. A természet különleges ajándékkal lepte meg az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkot, 2023-ban ugyanis korábban soha nem látott mennyiségben gyülekeztek a darvak ebben a térségben. A Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai 194 750 példány számoltak meg egyidőben a nemzeti park területén. Felejthetetlen élmény, amikor egy gyönyörű őszi estén darvak húznak be az éjszakázóhelyekre.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
NOVEMBER: Vörösnyakú ludak
Ekkor érkeznek Szibériából a vadludak nagy létszámú csapatai. A tömeget elsősorban a nagy lilik alkotja, de azok csapataiba gyakran vegyülnek a világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludak példányai. E faj populációja igen sérülékeny, létszáma kevesebb, mint 100 ezer példány. A Hortobágyi Nemzeti Park az utóbbi évtizedben egyre nagyobb jelentőséggel bír a vörösnyakúlúd-populációk védelme érdekében.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
DECEMBER: Réti fülesbagoly
Az idei évben nagyon elszaporodtak az apró rágcsálók Magyarországon. Ilyenkor a tőlünk északabbra fészkelő fajok (ölvyek, rétihéják, baglyok) szintén nagyobb számban jelennek meg hazánkban, így a Hortobágy területén is. A réti fülesbagyoly tipikusan ilyen faj, amelyből a táplálékban gazdag években jóval több mutatkozik Magyarország területén.
Lenyűgöző természetfotók az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkból
JANUÁR: Sasharc
Ebben a hónapban tartják a téli sasszinkront hazánkban. A több éve folyó célzott monitoring vizsgálatok alapján látszik, hogy Magyarországon a legtöbb rétisas a Hortobágyon összpontosul ebben az időszakban. Teszik ezt azért, mert manapság már ritkán fagynak be tartósan a vizeink és jelentős mennyiségben vannak áttelelő vízimadár-csapatok (récék, ludak), amely a rétisasok legfőbb tápláléka.
FEBRUÁR: Nagy lilik deres fűben
A tartós fagy- és hómentes téli hónapokban egyre nagyobb számban találunk áttelelő vadludakat a Hortobágyon, amelyek akár a deres füvű pusztákon is vígan legelésznek ebben az időszakban. A Kárpát-medence, és ezen belül is a Hortobágy természetvédelmi jelentősége egyre inkább fokozódik a Szibériából érkező vadlúdcsapatok téli szálláshelye szempontjából. A nálunk mutatkozó és telelő vadlúdfajok közül a nagy lilik a leggyakoribb.
MÁRCIUS: Pusztai vizek, erek
A víz az éltető erő. A sekély vízborítás jól kirajzolja a puszta szikereinek bonyolult hálózatát, mintha a puszta véredény hálózatát látnánk. A néhány centiméteres szintkülönbségek jelzik, hol a mély és hol a magas. Negyed arasznyi szinteltérés a pusztán, olyan mértékű mikroklimatikus különbségek okoz, mint ami a hegységekben több száz méteren valósul meg.
ÁPRILIS: Tavaszi táj virágokkal, gémeskúttal
A korábbi száraz évek után maga a természet adta a legnagyobb ajándékot a területnek az 50 éves jubileumra. 2023. tavaszán a sok csapadék után virágtenger borította be a puszta felszínét.
MÁJUS: Gólyatöcs virágok közt
A csapadékos tavasz hatására a puszta megélénkült, felfrissült, a madarak is átlag feletti mennyiségben kezdtek költésbe. Azokon a helyeken, ahol néhány pár gólyatöcs szokott költeni, ott 2023-ban százszámra telepedtek meg.
JÚNIUS: A puszta ékkövei
Szalakótapár tanyázik beszállóágukon a nap utolsó fényeiben. A szalakóta korábban ritka vendég volt a Hortobágy térségében, hiszen odúlakó faj révén, az alapvetően fátlan területen nem tudott megtelepedni. Az utóbbi években, az aktív természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetően számos mesterséges fészekodú került kihelyezésre, amelyet a madarak nagy sikerrel foglalnak el, olyannyira, hogy manapság már a 100 párt is meghaladja a költő párok mennyisége a területen.
JÚLIUS: Pettyes vízicsibe
Nagyon ritkán látható fészkelő madarunk. A költés során a sűrű mocsári növényzet között megbúvó madarakat csak a jellegzetes pittyegő hangja árulja el, azonban a fészkelést követően a család fiókái szétszélednek és felfedező útjuk során kimerészkednek a mocsarak szegélyébe is.
AUGUSZTUS: Gólyák gémeskúton
Augusztus közepén kezdik hosszas, Afrikába tartó vándorútjukat a gólyák. Előtte gyakran verődnek össze kisebb-nagyobb csapatokba, amely során nappal a pusztákon táplálkozó, erőt gyűjtő madarak az éjjelt a hodályok tetején, magányos fákon vagy éppen gémeskutakon töltik.
SZEPTEMBER: Vékonycsőrű víztaposó
Az ősz első hónapjaiban számos északról érkező partimadár jelenik meg hazánk területén. Ilyen ritkább vendég a vékonycsőrű víztaposó, amely nevét a jellegzetes táplálkozási technikájáról kapta. Úszóhártyás lábaival a vizet tapossa, a keltett örvények pedig a víz felszínére hozzák a lebegő táplálékot, amelyet tűszerű csőrével csippent fel a víz színéről.
OKTÓBER: Darvak naplementében
Hazánk egyik leglátványosabb természeti jelensége zajlik ilyenkor, a daruvonulás. A természet különleges ajándékkal lepte meg az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkot, 2023-ban ugyanis korábban soha nem látott mennyiségben gyülekeztek a darvak ebben a térségben. A Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai 194 750 példány számoltak meg egyidőben a nemzeti park területén. Felejthetetlen élmény, amikor egy gyönyörű őszi estén darvak húznak be az éjszakázóhelyekre.
NOVEMBER: Vörösnyakú ludak
Ekkor érkeznek Szibériából a vadludak nagy létszámú csapatai. A tömeget elsősorban a nagy lilik alkotja, de azok csapataiba gyakran vegyülnek a világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludak példányai. E faj populációja igen sérülékeny, létszáma kevesebb, mint 100 ezer példány. A Hortobágyi Nemzeti Park az utóbbi évtizedben egyre nagyobb jelentőséggel bír a vörösnyakúlúd-populációk védelme érdekében.
DECEMBER: Réti fülesbagoly
Az idei évben nagyon elszaporodtak az apró rágcsálók Magyarországon. Ilyenkor a tőlünk északabbra fészkelő fajok (ölvyek, rétihéják, baglyok) szintén nagyobb számban jelennek meg hazánkban, így a Hortobágy területén is. A réti fülesbagyoly tipikusan ilyen faj, amelyből a táplálékban gazdag években jóval több mutatkozik Magyarország területén.