Vadregényes hazai erdők – Galéria

A Várhegy Erdőrezervátum annak köszönheti létrejöttét, hogy a meredek hegykúpot még a Trianont követő, és a világháború időszakában elharapódzó fairtásoktól is (többnyire) megkímélték. Az 1980-as években kialakított erdőrezervátum magterületén minden emberi beavatkozást mellőznek.

1/19
Fotó: Kisida András - MTSZ

Vadregényes hazai erdők – Galéria

Az erdőrezervátumot is érinti a Vár-hegyi tanösvény

2/19
Fotó: Kisida András - MTSZ

Vadregényes hazai erdők – Galéria

A bükki Őserdő Erdőrezervátum magterületéről már régen kivezették a turistautat, de az ország egyik legigazibb „őserdejét” a magterület szélén haladó kék és a zöld sáv jelzésekről ma is megcsodálhatjuk.

3/19
Fotó: Német-Bucsi Attila

Vadregényes hazai erdők – Galéria

Kilátás a Déli-Bükkre az Alsó-Kőkapu kilátópontjáról

4/19
Fotó: Kisida András - MTSZ

Vadregényes hazai erdők – Galéria

A Sebes-víz zuhataga természetes erdei környezetben, a Bükk legnagyobb esésű patakvölgyében zúdul alá a maga által épített mésztufa lépcsősoron.

5/19
Fotó: Dömsödi Áron - MTSZ

Vadregényes hazai erdők – Galéria

Bár a köznyelvben sok erdőt hívunk őserdőnek (ilyen pl. a Vétyemi-ősbükkös, illetve a szalafői és a bükki Őserdő), hazánkban az egyetlen valódi őserdőmaradvány a Kékes Észak Erdőrezervátum

6/19

Vadregényes hazai erdők – Galéria

A Kékes északi oldalát borító erdő szerencsés helyzetét többek között annak köszönheti, hogy az 1870-es évektől egészen 1945-ig a Károlyi család vadaskertje volt, majd az 1976-ban megkezdődött védetté nyilvánítástól kezdve semmiféle erdészeti tevékenység nem folyt a területén.

7/19
Fotó: Gulyás Attila

Vadregényes hazai erdők – Galéria

Az erdei ökoszisztémák fontos szereplői a gombák

8/19
Fotó: Gulyás Attila - MTSZ

Vadregényes hazai erdők – Galéria

Piruló galóca nyári vargányákkal a Mátrában

9/19
Fotó: Dr. Szentes Szilárd

Vadregényes hazai erdők – Galéria

Az erdők egyik szépséges lakója, a foltos szalamandra. Ez a példány az Ilona-völgyi vízesésnél pózolt

10/19
Fotó: Német Ádám - MTSZ

Vadregényes hazai erdők – Galéria

Ártéri erdő Tőserdőnél

11/19
Fotó: Kurka Géza - Adobe Stock

Vadregényes hazai erdők – Galéria

Növényzuhatag az Apátkúti völgyben

12/19
Fotó: Sztankó Bálint - MTSZ

Vadregényes hazai erdők – Galéria

A Vétyemi ősbükkös egyik óriási famatuzsáleme. A Vétyemi ősbükkös egy régóta alig háborgatott terület, ahol a maga természetességében figyelhetjük meg az erdőt. Az itt lévő impozáns zalai bükkfák átlagosan 170 évesek és 40 méter magasak.

13/19
Fotó: Német-Bucsi Attila - MTSZ

Vadregényes hazai erdők – Galéria

Prédikálószék Erdőrezervátum a magasból

14/19
Fotó: Adobe Stock

Vadregényes hazai erdők – Galéria

A Cuha-patak völgye a Bakonyban

15/19
Fotó: Adobe Stock

Vadregényes hazai erdők – Galéria

Az Ökör-orom andezitgörgetegei a Börzsönyben

16/19
Fotó: Német-Bucsi Attila - MTSZ

Vadregényes hazai erdők – Galéria

A Szentgáli-tiszafás egyik öreg tiszafája. A Bánd határában folyó Séd patak és a felé magasodó meredek dolomitkúpok északi oldala rejti hazánk legnagyobb őshonos tiszafaállományát.

17/19
Fotó: Farkas Péter - MTSZ

Vadregényes hazai erdők – Galéria

A Száraz-völgy búvópatakos, holdviolás szurdokában

18/19
Fotó: Német-Bucsi Attila - MTSZ

Vadregényes hazai erdők – Galéria

Ártéri erdő a Tisza és Bodrog találkozásánál

19/19
Fotó: Adobe Stock

Vadregényes hazai erdők – Galéria

A Várhegy Erdőrezervátum annak köszönheti létrejöttét, hogy a meredek hegykúpot még a Trianont követő, és a világháború időszakában elharapódzó fairtásoktól is (többnyire) megkímélték. Az 1980-as években kialakított erdőrezervátum magterületén minden emberi beavatkozást mellőznek.

Fotó: Kisida András - MTSZ

Az erdőrezervátumot is érinti a Vár-hegyi tanösvény

Fotó: Kisida András - MTSZ

A bükki Őserdő Erdőrezervátum magterületéről már régen kivezették a turistautat, de az ország egyik legigazibb „őserdejét” a magterület szélén haladó kék és a zöld sáv jelzésekről ma is megcsodálhatjuk.

Fotó: Német-Bucsi Attila

Kilátás a Déli-Bükkre az Alsó-Kőkapu kilátópontjáról

Fotó: Kisida András - MTSZ

A Sebes-víz zuhataga természetes erdei környezetben, a Bükk legnagyobb esésű patakvölgyében zúdul alá a maga által épített mésztufa lépcsősoron.

Fotó: Dömsödi Áron - MTSZ

Bár a köznyelvben sok erdőt hívunk őserdőnek (ilyen pl. a Vétyemi-ősbükkös, illetve a szalafői és a bükki Őserdő), hazánkban az egyetlen valódi őserdőmaradvány a Kékes Észak Erdőrezervátum

A Kékes északi oldalát borító erdő szerencsés helyzetét többek között annak köszönheti, hogy az 1870-es évektől egészen 1945-ig a Károlyi család vadaskertje volt, majd az 1976-ban megkezdődött védetté nyilvánítástól kezdve semmiféle erdészeti tevékenység nem folyt a területén.

Fotó: Gulyás Attila

Az erdei ökoszisztémák fontos szereplői a gombák

Fotó: Gulyás Attila - MTSZ

Piruló galóca nyári vargányákkal a Mátrában

Fotó: Dr. Szentes Szilárd

Az erdők egyik szépséges lakója, a foltos szalamandra. Ez a példány az Ilona-völgyi vízesésnél pózolt

Fotó: Német Ádám - MTSZ

Ártéri erdő Tőserdőnél

Fotó: Kurka Géza - Adobe Stock

Növényzuhatag az Apátkúti völgyben

Fotó: Sztankó Bálint - MTSZ

A Vétyemi ősbükkös egyik óriási famatuzsáleme. A Vétyemi ősbükkös egy régóta alig háborgatott terület, ahol a maga természetességében figyelhetjük meg az erdőt. Az itt lévő impozáns zalai bükkfák átlagosan 170 évesek és 40 méter magasak.

Fotó: Német-Bucsi Attila - MTSZ

Prédikálószék Erdőrezervátum a magasból

Fotó: Adobe Stock

A Cuha-patak völgye a Bakonyban

Fotó: Adobe Stock

Az Ökör-orom andezitgörgetegei a Börzsönyben

Fotó: Német-Bucsi Attila - MTSZ

A Szentgáli-tiszafás egyik öreg tiszafája. A Bánd határában folyó Séd patak és a felé magasodó meredek dolomitkúpok északi oldala rejti hazánk legnagyobb őshonos tiszafaállományát.

Fotó: Farkas Péter - MTSZ

A Száraz-völgy búvópatakos, holdviolás szurdokában

Fotó: Német-Bucsi Attila - MTSZ

Ártéri erdő a Tisza és Bodrog találkozásánál

Fotó: Adobe Stock
2024.03.21.