Egy nagy volumenű felújítás valósult meg, és idén novemberben megnyitotta a kapuit a komáromi Csillagerőd.

Az épület az UNESCO világörökségi javaslati listáján szereplő erődrendszer része a közelben található Igmándi és Monostori erőddel együtt.

Az épület több mint hétezer négyzetméter, és nem hadtörténeti múzeumot találunk benne, ahogy elsőként gondolhatnánk. Ehelyett egy hatalmas, háromszáz darabos gipszgyűjteménynek ad otthont, amely végigkalauzol minket a művészeti korokon az antikvitástól kezdve egészen a reneszánszig.

De hogyan kerülnek ide a gipszek? A magyarázathoz meg kell ismernünk kicsit a Szépművészeti Múzeum történetét, amit 1896-ban alapítottak azzal a céllal, hogy mindenki megismerhesse a kiemelkedő művészeti alkotásokat akkor is, ha nincs alkalma, lehetősége utazni. Ezért gipszmásolatok formájában hozták el a műveket a nagyközönség számára.

CSM_20211102_8806 A több mint ezer gipszszobor, amit egykor a múzeum birtokolt, hamar – már 1920 körül – kínossá vált, amikor az emberek figyelme az eredeti művek felé fordult. Mivel nem szerették volna megsemmisíteni őket, többnyire ide-oda hánykolódtak a Szépművészetiben, és az ország több pontjára, még a komáromi Igmándi erődbe is került belőlük.

A több mint száz éves másolatok iránt már a 70-es, 80-as években feltámadt az érdeklődés, amiben az is közrejátszott, hogy időközben több műremek megsemmisült. Sokáig szerették volna megmenteni és kiállítani a darabokat, de ez csak az utóbbi évtizedben konkretizálódott: 2015-ben kezdték meg a gipszek restaurálását, és talán az Igmándi erőd közelségéből kifolyólag adódott az ötlet, hogy a felújított Csillagerődben helyezzék el azokat.

Az erődöt tehát ez alapján újították fel és bővítették ki. A nagy csarnokot konkrétan abból a célból építették ekkorára, hogy a leghatalmasabb gipszöntvényeket is be tudják benne mutatni. Itt látható többek között Nicola Pisano sienai szószéke, Ghiberti műve, a Paradicsom kapuja és Giovanni di Balduccio alkotása, Szent Péter vértanú síremléke.

Most már talán egyszerűbb lenne más technológiát használni, például 3D-s nyomtatást, de anno a gipsz nagyon kézenfekvő és rendkívül pontos megoldás volt a másolatkészítésre. Képünkön a Laokoón-csoport gipszöntvénye látható.

A létesítmény egyik kiállítóterében a padló is rendkívül informatív, itt ugyanis egy térkép látható a komáromi erődrendszer összes tagjával. A Csillagerőd helyén hajdanán egy palánkvár állt, kőből és téglából 1850 és 1870 között építették újra, de már ekkor elavultnak számított, így nem kapott tényleges katonai szerepet.

A Monarchia hadserege raktárnak és laktanyának használta, később a Magyar Királyi Hadsereg tárolta itt a lőszereit, a második világháborúban pedig internálótábor volt. 1963-tól zöldségraktárként és káposztasavanyítóként funkcionált.

A 2000-es évekre teljesen belepte a növényzet, és a falak is nagyon átvizesedtek. A kiszárításukkal kellett kezdeni a felújítást. Lebontották a szükségtelen válaszfalakat, megépítették az új szárnyat – most kívül-belül nagyon szép az épület. A munkálatok 2017 és 2019 között zajlottak.
Ha többet szeretnél tudni a Csillagerődről, lapozd fel december-januári számunkat, amit itt tudsz megrendelni. Előfizetni ide kattintva tudsz ránk.