Szekszárdról indulva először a Sió csatorna ártéri erdővel, szántókkal szegélyezett tölté-sén bandukolunk.

Az Alföldi Kéktúra első szakasza a változatos ártéri csodavilágáról ismert Gemenci-erdőn halad át.

A gemenci kisvasút Lassi megállóhelyénél megpihenhetünk.

Bajánál kelünk át a Dunán, majd az Alföldi Kéktúra második szakasza az érseki kastélyról és páratlan pincéiről híresHajóst is érinti.

Kéleshalom településen a gyönyörű Szent István király-templom mellett halad el a kéktúra útvonala.

Ópusztaszer felé

Az Ópusztaszeri Történelmi Emlékparknál érdemes hosszabban elidőzni, ahol Szer monostorának romjai mellett a millenniumra felépített Árpád-emlékművet, a Feszty-körképnek és egyéb kiállításoknak is helyt adó rotundát is megnézhetjük, valamint Csete-jurtákat, skanzent, nomád parkot és egy szélmalmot láthatunk.

Az utunk mellett haladó csatornák visszatérő elemei lesznek túránknak.

Tipikus alföldi táj Nagymágocs előtt

Szarvast elérve már az Alföldi Kéktúra ötödik szakaszát járjuk. Itt a Holt-Körös partján gyönyörű mocsárciprusokat is láthatunk.

Szarvas több napra elég látnivalót tartogat, de akár csónakba is pattanhatunk, hogy vízről csodálhassuk meg a Körös-holtág szépségeit.

Vadregényes holtágakat Szarvason kívül is láthatunk a kéktúra mentén.

Ez is egy tipikus látványa az Alföldi Kéktúrának, a folyók töltésein haladó gáttúra kimondottan erőpróbáló és monoton élményt tartogat, főleg a nyári időszakban.

A kéktúra sok elhagyott tanya mellett halad el, de azért akadnak még lakott épületek is.

Kőrösladányra érkezünk.

A Tiszántúl egyik legjelentősebb régészeti bemutatóhelye a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely, ahol szintén érdemes hosszabb időt eltölteni.

Vésztő után a Körösök, a Berettyó és mellékfolyóik által kiformált Kis-Sárrét és Bihari-sík kistájait fedezzük fel. Tocsogós rétek, és hatalmas halastavak látványa vár itt ránk, nyár elején pompás mocsárinőszirom-mezők kísérik utunk a Begécsi-víztároló közelében.

A Tisza család ősi fészkébe, Gesztre érkezünk. A képen a Tisza kripta látható.

Tipikus alföldi hangulat: magyar szürke szarvasmarhák pihennek egy gémeskút mellett.

A hosszú gátmenetelést kisebb faluséták szakítják meg. Gáborján református temploma előtt elhaladva egy látványos I. és II. világháborús emlékmű fogad minket.

Kismarja után is töltésen faljuk a kilométereket.

Kíváncsi tekintet Pocsaj határában.

Az elhagyott Halápi csárda az Alföldi Kéktúra tizedik és tizenegyedik szakaszának határa, egyben pecsételőhely is.

Falusi hangulat Buzita közelében.

Hatalmas napraforgómezők is akadnak bőven az út mellett.

A feketefenyők ligetéből kimagasló, 25 méter magas Hármashegyi kilátóból a környék buckatájára és Debrecen tornyaira is rálátunk.

Nyírbátor egyik nevezetessége a tóparton álló Angyalos Boldogasszony-templom.

Kisvárdára érve az Alföldi Kéktúra utolsó szakaszának kezdőpontjához érkezünk.

Tiszakanyár után ismét átkelünk a Tiszán, búcsút intünk a Tiszántúlnak, benne a szabolcsi homokhátaknak, és Zemplén vár-megye földjére lépve a Bodrogköz sík vidékére érkezünk.

A Sátoros-hegyek látványa azt jelzi, hogy lassan utunk végére érkezünk.