Rekonstrukciós rajz az Archaeopteryx-ről

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a fő tolltípusok között sok átmenet is van, így a tollak típus szerint is nagyon sokfélék

A pehelytollak még a fagyos időben is jó melegen tartják a madarakat

Egy partifecske kotlófoltja

Makrókép egy evezőtollról. Jól látszik, ahogy a legvékonyabb kis sugarak keresztezve kapaszkodnak össze, így adva egy nagy, feszes felületet a madártollnak

Nézzük meg még közelebbről ezeket a kis sugarakat! Egy toll szétvált részén az alsó sor sugarain már egész jól kivehetőek ezek a kis horgocskák

Egy pihe-puha pehelytoll közelről, látszik, hogy a sugarain (apró szálain) teljesen simák, szabadon lengedeznek

Bár a kormoránok tolla is lepergeti valamennyire a vizet, de ez az a faj, amelyet valamiért a természet nem áldott meg farcsíkmiriggyel, így míg a hattyúk nyugodtan úszkálhatnak folyamatosan a vízben, a kormoránoknak mindig szárítkozniuk kell vízbemerülés után

A nádasban élő bölömbikának tökéletes álcát nyújt a tollazata

A kék páva gyönyörű dísztollaival

A dankasirály szárnytollainak is van már színe, a végeik pedig egész feketék

A sárga billegető is a karotinoidnak köszönheti élénksárga színét

A gyönyörű angolai turákó

Tökés réce tolla bal oldalon egy ráeső napfényben, amelyet irizáló liláskék színűnek látunk, a jobb oldalon ellenfényben viszont ugyanez a tollrész már teljesen barna, a kékes színnek nyoma sincs

A pávatoll gyönyörű zöld és kék színei ellenfényben szintén nem látszanak

Az erdei szalonka vakítóan fehér farktollaival